CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM055401
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés hatásai Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A társadalom felemelkedése, a gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze, az oktatási rendszer. Hajdú-Bihar megyében folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, azonban a 2001. évi népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a megye lakosságának iskolai végzettsége nem érte el az országos átlagot. A megyén belül a megyeszékhelyen és a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Figyelembe kell venni, hogy a megyei arányokat főként a megyeszékhely, Debrecen és a Hajdúszoboszlói kis térség biztosítja.A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg a korábbi évtized elvándorlási tendenciáival, az ország egészében tapasztalt elszívó hatással, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költöznek. A folyamat fokozottabban érinti a fiatalokat.A megye óvodai ellátottsága megfelel az országosnak, tekintettel a demográfiai viszonyokra, inkább csak a területi aránytalanságok kiegyenlítése lehet a cél. Az ezer lakosra jutó tanulók száma az Észak-alföldi régióban és a megyében is jelentősen meghaladja az országos átlagértéket. A megye középfokú iskolai hálózata 38 gimnáziummal és 51 szakképző intézménnyel rendelkezik. A középfokú iskoláztatásban a megye területén meghatározó szerepük van a Debrecenben működő intézményeknek. A Hajdú-Bihar megyei szakképző iskolai hálózat egy nagyméretű, feltételeiben erősen differenciált intézményhálózat, melyben jelen van valamennyi képzés, szakközépiskolai, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai), akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, speciális szakiskolai, előkészítő szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés. Az intézmények többsége regionális, nem egyszer országos beiskolázású.A felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozó fiatalok a megyén belül Debrecenben és Hajdúböszörményben folytathatják tanulmányaikat. Az egységes, integrált Debreceni Egyetem hazánk legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, legszélesebb képzési választékot nyújtó egyeteme. A Tiszántúl szellemi központja nemzetközi normákon alapuló, európai léptékű egyetemi centrum, a graduális és posztgraduális képzések széles spektrumával, egységes tudományos minősítési rendszerrel, többnyelvű oktatási programokkal várja a hallgatókat. A súlyát meghaladó mértékben vesz részt a megye felsőoktatása a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földtudományok, matematika), az egészség ügy és szociális ellátás, az agrár és a környezetvédelem, valamint a számítógép-tudományok oktatásában, ami rend kívül előnyösen befolyásolja a képzés struktúráját. Viszonylag magas a megye részesedése a humántudományok (magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, régészet, filozófia) oktatásban.A megyében dolgozik az ország tudományos kutatóinak 6,3%-a, itt költötték el a K+F ráfordítások 7,0%-át 2010-ben. A régión belül Hajdú-Bihar megyében van a kutatói kapacitás 3/4-e, amit a Debreceni Egyetem és az MTA debreceni kutatóbázisa működtet.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
oktatás
kultúra
kutatás-fejlesztés
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 87-90. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM055396
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A regionális fejlődés társadalmi alapjai az Észak-alföldi régióban / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Európai Unióban elfogadott, hogy az egyes területeket fejlettségük, kulturális, gazdasági jellemzőik alapján területi részekre bontanak.Ennek a módszertannak az alapja az Európai Unióban elfogadott MOTS rendszer, mely öt szinten különbözteti meg a területi egységeket. Magyarországon emellett működik egy másik rendszer, mely a közigazgatásunk alapja és gyökerei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza, ez a megyerendszer. Magyarországon egyrészt a fejlesztési döntéseket alapvetően a megyei közgyűlések hozzák, másrészt gazdasági szempontból pontosabban határozható meg egy megye adottsága, illetve verseny előnyei, mint egy régióé. Az Észak-alföldi régióban teljesen más jellemzőkkel írható le Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mint Hajdú-Bihar megye. Megyei szinten pontosabban fel lehet térképezni a gazdaságilag fontos és indokolt fejlesztési területeket.Magyarország negyedik legnépesebb megyéje Hajdú-Bihar megye. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 80,2%-a városokban él. 2010-ben az 1000 lakosra jutó születés tekintetében a megyei arány gyakorlatilag megegyezik az országossal és az Észak-alföldi régió arányával. A születések jellemzője, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is az anyák magasabb életkorára tolódott el.A megyében a születések közel fele, 44,5%-a, az anya 30 év feletti életkorában következett be.A Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotát többféle mutatóval jellemezhetjük. Az orvosi és kórházi ellátásban nincs különbség a régió és az országos adatok között, a megye egészségi ellátottságában nincs elmaradás. Összességében a megye egészségügyi ellátásával a születéskor várható élettartam ? az adott év halandósága alapján ? a férfiaknál kedvezőbb, mint a régiós átlag, a nőknél az országos átlagnál is.A megye gyermekkorú lakosainak aránya 15,9%, több mint 1 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. Az arány mindkét nem ? a fiúk és lányok ? esetében egyaránt kedvezőbb.A megye lakosságának jövedelme nemcsak a munka jövedelemtől, hanem a szociális ellátástól is függ. Az elemzés szerint mind a nyugdíjban, mind a nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a lakossághoz képest a megyében némileg kisebb, mint az országos átlag. Kimagaslóan magas a megyében a gyermekvédelmi szakellátásban és a nappali ellátásban részesülők száma.A családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek számában az elmúlt években nem volt jelentős változás. A szociális ellátás minden fontosabb eleme látványosan gyarapodott az elmúlt évtizedben.A megye lakosságának életminőségére nagy hatással van az, hogy lakókörnyezetében rendelkezésre állnak-e a kiépített alapinfrastruktúrák.Amint a megye településein végzett kérdőíves kutatások eredményei is igazolják, jelenleg a lakosság nagy része számára elérhetők azok az alapvető közüzemi szolgáltatások, amely a mindennapi ellátás részét képezi. Az életkörülményekhez is tartozik, bár igazi jelentősége a gazdasági fejlődés feltételeként van az úthálózatnak, az utasforgalomnak. Az ország így a megye korszerű burkolatú úthálózata már korábban kiépült. A belterületi utak és járdák kiépítettsége csak 70% körüli értéket ért el. A megye lakosságának mindennapjaiban az utak és járdák műszaki állapota nagymértékben gátolhatja a lakókörzeten belüli mobilitást és hátrányosan hathat egyes települések, településrészek fejlődésére.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
népesség
társadalmi jellemzők
életkörülmények
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), 57-65. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM055393
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A foglalkoztatás és a jövedelemviszonyok hatása a régiók fejlődésére / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül.A foglalkoztatottak, vagyis a gazdaságilag aktívak arányát tekintve Magyarország lényegesen elmarad nemcsak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz újonnan csatlakozott országok értékeitől is. Az elmaradásnak egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás csekély gyakorisága, másik oka, hogy jelentősen csökkent a megyében a kiemelkedő szereppel bíró mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.A megye lakosságának foglalkoztatottsága majdnem azonos szintű, mint az Észak-alföldi régióé. Az országos átlagnál rosszabb. Az aktivitási arány, vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes aránya a 15-74 éves népességen belül 3 százalékponttal elmarad az országostól.A munkanélküliek aránya a megye kistérségei között igen nagymértékben szóródik. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú állandó népességből Debrecenben a legkisebb, a Hajdúhadházi kistérségben a legnagyobb. A munkanélküliségen belül a pályakezdők munkanélkülisége további problémát vet fel.A megyében foglalkoztatottak összetétele eltér az országostól. A gazdasági ágak szerinti összetételben a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdaság, termelőágak országosnál nagyobb súlya jellemző. A szolgáltató ágak közül a versenyszférába tartozó pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások részaránya kisebb, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nagyobb az országos átlagnál.Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagyságában a munkanélküliséggel azonos területi eltérések tapasztalhatók. Az Észak-alföldi régió jövedelemelmaradása az országos átlagtól elsősorban a munkajövedelmeknél jelentkezik, ahol az elmaradás 23%-os, míg a társadalmi jövedelemnél csak 5%. Összességében az Észak-alföldi régió jövedelem és kiadási adatai nem kedvezőek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gazdasági stabilitás
foglalkoztatás
jövedelmi viszonyok
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 15-19. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1