CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM080273
Első szerző:Bene Krisztián (Biológus)
Cím:A humán bélmikrobiom szerepe fiziológiás és patológiás immunológiai folyamatokban / Bene Krisztián, Tóth Márta, Al-Taani Szábit, Tóth Lehel, Türk-Mázló Anett, Rajnavölgyi Éva, Bácsi Attila
Dátum:2019
Megjegyzések:A mikrobióta és a humán szervezet közötti kölcsönhatások egyre több, az orvostudomány szempontjából jelentős területet érintenek. Különös figyelem kíséri a mikrobióta és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokat, illetve a mikrobióta és az emberi szervezet anyagcseréje között zajló folyamatokat. Ahogy nő az ismeretünk a mikrobióta és a gazdaszervezet közötti szabályozó folyamatokról, mindinkább fény derül arra, hogy táplálkozásunk mennyire meghatározza a bélben élő mikroorganizmusok viselkedését. Az emlősök bélrendszere az evolúció során összetett ökoszisztémává fejlődött, amelyben számos mikroorganizmus él együtt a gazdaszervezet sejtjeivel, beleértve az immunsejtekkel. A tudomány fejlődésével a mikrobióta egyre több, a gazdaszervezetre előnyös lokális és szisztémás hatására derült fény. A bélben élő szimbionta vagy kommenzális baktériumok már jelenlétükkel is kiemelt szereppel bírnak a patogén és opportunista mikrobák féken tartásában, de bizonyos fajok immunmoduláló hatásuk révén csökkenthetik a mikrobiális eredetű gyulladás mértékét vagy bizonyos effektor limfocita populációk kialakítását segítik elő. A táplálkozás során bekerülő szénhidrátok lebontásából származó anyagcseretermékek által a mikrobióta közvetett módon is képes befolyásolni a különböző szervrendszerekben jelen lévő nem immun- és immunsejtek funkcióit. Azonban a legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy az immunrendszer hibás működése esetén, úgymint az autoimmun betegségek, allergia vagy a tumorok kialakulásának folyamatában a mikrobiom olyan lehetséges faktorként szerepel, amelyet egyénileg meghatározott komplex hálózatként kell értelmezni és számításba venni a potenciális terápiák kialakítása során.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mikrobiom
immunrendszer
táplálkozás
nyálkahártya
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 14-24. -
További szerzők:Tóth Márta (1986-) (biológus) Al-Taani Szábit Tóth Lehel Türk-Mázló Anett (1989-) (molekuláris biológus) Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
UNKP-17-1
UNKP
UNKP-17-4-1
UNKP
UNKP-18-3
UNKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM081075
Első szerző:Feketéné Posta Edit (reumatológus)
Cím:Ioncsatornák szerepe immunmediált kórképekben / Feketéné Posta Edit, Szekanecz Zoltán, Bácsi Attila, Panyi György, Tarr Tünde, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2019
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 4-13. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Panyi György (1966-) (biofizikus) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00015
GINOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM074101
Első szerző:Hajas György (biológus)
Cím:A 2-es típusú természetes lymphoid sejtek és szerepük légúti allergiás betegségekben / Hajas György, Dávid Zoltán, Bíró Tamás, Bácsi Attila
Dátum:2018
Megjegyzések:A veleszületett limphoid sejtek (ILC-k) olyan szövetrezidens immunsejtek, amelyek feladata az epithelialis határfelületek (bél, tüdő, bőr) védelme a különféle patogénekkel szemben, de fontos szerepük van a gyulladásos folyamatokban, szövetregenerálásban és a helyi homeosztázis fenntartásában is. Citokintermelésük és transzkripciósfaktor-profiljuk alapján három altípusba sorolják ezeket a sejteket (ILC1, ILC2 és ILC3). A sérült epitheliumból származó veszélyszignálok hatására (pl. TSLP, IL-33, IL-25) aktiválódnak, osztódnak és a helyi környezetnek megfelelő citokineket kezdenek termelni (IFN?, IL-4, IL-5, IL-13, IL-17, IL-22). Mivel az ILC sejtek érzékenyek a szöveti mikrokörnyezet zavaraira, ezért nem megfelelően kontrollált működésük estén kulcsszerepet tölthetnek be a patológiás folyamatokban is. Számos tanulmány igazolta az ILC2 sejtek jelentőségét allergiában, krónikus gyulladásokban, fertőzéseknél valamint bizonyos tumorok esetében is. Mivel az ILC2 sejtek szerepe kritikus a tüdő mucosalis homeosztázisának fenntartásában, ezért különösen fontosak az allergiás légúti betegségek kialakulásának megakadályozásában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
veleszületett lymphoid sejtek
mucusalis felszínek
citokinek
allergia
Megjelenés:Immunológiai Szemle 10 : 1 (2018), p. 39-45. -
További szerzők:Dávid Zoltán Bíró Tamás (1968-) (élettanász) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM070478
Első szerző:Oláh Attila (élettanász)
Cím:A kannabinoid jelátvitel immunpatológiai vonatkozásai / Oláh Attila, Bácsi Attila, Bíró Tamás
Dátum:2016
Megjegyzések:Az ókor óta ismert, hogy a vadkender (Cannabis sativa) egyes részeinek különböz©o módokon történ©o fogyasztása speciálisélettani és pszichés hatások kialakulásához vezet. Ezeknek a hatásoknak a tudományos igény©u vizsgálata nyomán, dönt©oenaz elmúlt két-három évtizedben derült fény arra, hogy a növény hatásaiért felel©os speciális vegyületeknek, az ún.fitokannabinoidoknak (pCB) az emberi szervezetben is léteznek funkcionális analógjai (endokannabinoidok [eCB]). Ezek amolekulák az érzékelésükért felel©os receptorokkal, az ©oket felépít©o és lebontó enzimapparátussal, valamint transzporterekkelegyütt egy rendkívül összetett jelátviteli hálózatot alkotnak, melyet endokannabinoid rendszernek (ECS) nevezünk,és amelynek különböz©o tagjait az emberi szervezet szinte minden sejttípusán és szövetén leírták már. Jelen áttekint©oközlemény arra vállalkozik, hogy az elmúlt évek legfontosabb kutatási eredményeire támaszkodva összegezze az ECS-selkapcsolatos immunológiai vonatkozású ismereteket, és rámutasson az ebben rejl©o ígéretes jöv©obeli terápiás lehet©oségekre.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kannabinoid
gyulladás
immunmoduláció
endokannabinoid
fitokannabinoid
CB1
CB2
Megjelenés:Immunológiai Szemle 8 : 2 (2016), p. 5-15. -
További szerzők:Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Bíró Tamás (1968-) (élettanász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM060943
Első szerző:Pázmándi Kitti Linda (molekuláris biológus, immunológus)
Cím:Effect of native and oxidatively modified exogenous mitochondrial dna on the functions of human plasmacytoid dendritic cells / Kitti Linda Pázmándi, Viktória Sógor, István Boldogh, Éva Rajnavölgyi, Attila Bácsi
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 5 : 3 (2013), p. 38. -
További szerzők:Somogyi Viktória (1989-) (biotechnológus) Boldogh István Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM060942
Első szerző:Pázmándi Kitti Linda (molekuláris biológus, immunológus)
Cím:Parlagfű szubpollen partikulák NAD(P)H oxidáz enzimei által termelt reaktív oxigén gyökök hatásainak vizsgálata humán dendritikus sejteken / Pázmándi Kitti, Brahma V. Kumar, Szabó Krisztina, Boldogh István, Szöőr Árpád, Veréb György, Rajnavölgyi Éva, Bácsi Attila
Dátum:2012
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Immunológiai Szemle 4 : 3 (2012), p. 30. -
További szerzők:Kumar, Brahma V. Szabó Krisztina (1987-) (Molekuláris biológus) Boldogh István Szöőr Árpád (1984-) (orvos) Vereb György (1965-) (absztraktok, könyvfejezetek) Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM103692
Első szerző:Szénási Tibor
Cím:A BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolata / Szénási Tibor, Varga Aliz, Tóth Márta, Hajas György, Muzsai Szabolcs, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:2022
Megjegyzések:Már több mint két éve, hogy a koronavírus-járvány (COVID-19) kitört Kínában, és az ezt okozó SARS-CoV-2 vírus ez idő alatt a világ csaknem minden tájára eljutott, eddig több mint 248 millió embert megfertőzve, akik közül 5 milliónál is több életét vesztette a betegségben, vagy annak komplikációiban. Mivel a betegség terápiája ma sem megoldott univerzálisan, és a szigorú járványügyi intézkedések is csak a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására képesek, ezért a pandémia legyőzésének jelenleg egyetlen lehetséges útja a vakcináció. A rekord sebességű vakcinafejlesztési programoknak hála, mára már több, különböző mechanizmusú vakcina van használatban, és még több klinikai kipróbálás alatt. A teljes emberiség beoltásához elegendő mennyiségű vakcina gyártása monumentális feladat, ezért nagy szükség van olyan átmeneti megoldásokra, amely a legveszélyeztetettebb csoportokban (idősek, egészségügyi dolgozók) csökkenti a megbetegedés esélyét, időtartamát vagy súlyosságát. Ebben jelenthet nagy segítséget az immár egy évszázada használatban lévő védőoltás, a BCG. Az eredetileg a tuberkulózis legyőzésére létrehozott vakcina esetében egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy ennél jóval többre képes. Egyrészről heterológ, nem specifikus védelmet nyújt számos patogén ellen a veleszületett immunrendszer modulációjával, amit ?trained" immunitásnak nevezünk. Továbbá felmerült annak is az elméleti lehetősége, hogy egyes, a BCG ellen termelt antitestek a SARS-CoV-2-vel keresztreaktivitást mutatnak. Annak eldöntésére, hogy a BCG-vakcina képes-e segítséget nyújtani a COVID-19 hatásainak enyhítésére, jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték, azonban több országban is zajlanak klinikai tesztek ennek eldöntésére, amelyek tapasztalatai nemcsak a SARS-CoV-2 által okozott fertőzés, hanem a későbbi járványos betegségek megállításában is hasznosak lehetnek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
BCG-vakcináció
COVID-19
"trained" immunitás
keresztreaktivitás
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 23-29. -
További szerzők:Varga Alíz (1983-) (immunológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Hajas György (1970-) (biológus) Muzsai Szabolcs Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM103689
Első szerző:Szénási Tibor
Cím:"Trained" immunitás : memória kialakulása a veleszületett immunválaszok során / Szénási Tibor, Varga Aliz, Hajas György, Tóth Márta, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:2022
Megjegyzések:Hosszú évtizedekig elfogadott volt az az általános elképzelés az immunológiában, ami úgy tekintett a veleszületett immunrendszerre, mint egy ősi, az élet során változatlan módon működő rendszerre. Ez a típusú védekezés, gyorsan reagálva a szervezetbe jutó fertőző ágensekre, "időt nyer" az adaptív immunválasz számára, amely lassabban kialakuló, de specifikusabb mechanizmusainak köszönhetően, potenciálisan bármilyen pathogén ellen életre szóló védelmet biztosíthat. Az elmúlt években egyre növekvő számú bizonyíték látott napvilágot, amelyek ellentmondanak a veleszületett immunitás változatlanságába vetett elképzeléseknek, és azt egy plasztikus rendszerként írják le, amely rendelkezik memóriaszerű tulajdonságokkal. Ezen tulajdonságokat együttesen "trained" immunitásnak vagy veleszületett immunmemóriának nevezzük. Az új megfigyelések szerint a veleszületett immunválasz a múltbeli kihívásokra képes "visszaemlékezni", és ez alapján egy újabb stimulusra erősebb vagy akár gyengébb válaszreakciót adhat. Az eltérő válaszképesség hátterében a legfőbb mechanizmusok a természetes immunitás sejtjeinek epigenetikai átprogramozása és metabolizmusának megváltozása. A "trained" immunitás kialakulásának és működésének a jobb megismerése több fontos területen is - vakcianfejlesztés, krónikus gyulladásos folyamatok és immunhiányos kórképek terápiája - áttörésekhez vezethet a közeljövőben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
"trained" immunitás
veleszületett immunmemória
epigenetikai átprogramozás
metabolikus változás
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 15-21. -
További szerzők:Varga Alíz (1983-) (immunológus) Hajas György (1970-) (biológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM099839
Első szerző:Tóth Márta (biológus)
Cím:"Harmadik típusú találkozás" a 2-es típusú gyulladással / Tóth Márta, Dajnoki Zsolt, Szegedi Andrea, Bácsi Attila
Dátum:2021
Megjegyzések:A fejlett országokban emberek százmillióit érintik a különböz©o atópiás és allergiás betegségek, amelyek nemcsak az életmin©oséget rontják, hanem nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre is. Ezeknek a kórképeknek a hátterében a kóros 2-es típusú gyulladás áll, viszont a megjelen©o klinikai tünetek spektruma nagyon széles. Korábban a súlyos tünetek enyhítésére els©osorban szteroidokat alkalmaztak, amelyek sajnálatos módon számos mellékhatással rendelkeznek. Napjainkra azonban a patológiás immunválaszok molekuláris alapjainak feltárása, a folyamatokat irányító sejtek és szolúbilis faktorok azonosítása lehet©ové tette a különböz©o célzott és sz©ukebb mellékhatásspektrummal rendelkez©o biológiai terápiák kifejlesztését. A jelenleg rendelkezésünkre álló biologikumok vagy az IgE-ellenanyagokat vagy a kóros immunológiai folyamatokat irányító citokineket, illetve azok receptorait célozzák. Az utóbbi csoportba tartozik a dupilumab, amelyet jelenleg a legtöbbféle indikációban alkalmaznak, ugyanis a 2-es típusú gyulladásban kulcsszerepet játszó IL-4 és IL-13 receptorának közös ?-láncát gátolja, így képes csökkenteni mind az IL-4, mind az IL-13 által kifejtett patológiás hatásokat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
2-es típusú gyulladás
atópia
allergia
biológiai terápia
dupilumab
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 4 (2021), p. 41-49. -
További szerzők:Dajnoki Zsolt (1985-) (molekuláris biológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.