Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM073148
Első szerző:	Daróczi Borbála (orvos)
Cím:	Post-operative management of primary glioblastoma multiforme in patients over 60 years of age / Borbála Daróczi, Erika Szántó, Judit Tóth, Pál Barzó, László Bognár, Gyula Bakó, János Szántó, Petra Mózes, Katalin Hideghéty
Dátum:	2013
ISSN:	0019-1442
Megjegyzések:	BACKGROUND AND PURPOSE:Optimal treatment for elderly patients with glioblastoma multiforme is not well defined. We evaluated the efficacy of post-operative radiotherapy with or without concomitant and/or adjuvant temozolomide in patient, aged > or = 60 years to assess survival and identify prognostic factors of survival.METHODS:A retrospective analysis of overall survival and progression-free survival in patients with newly diagnosed glioblastoma multiforme aged > or = 60 years treated with post-operative radiotherapy with or without temozolomide chemotherapy was conducted at our institutions. Prognostic factors were determined by univariate and multivariate analyses.RESULTS:Of 75 study participants (54.7% male; median age at first diagnosis, 65.1 years), 29 (38.7%) underwent gross total resection, whereas others underwent partial resection or biopsy only. All but 1 patient received radiotherapy. Twenty patients received concomitant temozolomic e only. Adjuvant temozolomide (1-50 cycles) was administered in 42 patients; 16 received > or = 6 cycles. Median overall survival was 10.3 months. One- and 2-year overall survival rates were 42.6% and 6.7%, respectively. Median progression-free survival was 4.1 months. Radiochemotherapy was generally well tolerated. Median overall survival was 15.3 and 29.6 months for patients who received 6-12 cycles and >12 cycles of adjuvant temozolomide, respectively. There were no significant differences in overall survival between age groups (60-64, 65-69, and > or = 70 years). Adjuvant temozolomide, Karnofsky performance status > or = 70, and additional surgery after progression were significant prognostic factors of longer overall survival (p<0.05).CONCLUSIONS:Radiochemotherapy, including > or = 6 cycles of adjuvant temozolomide, was safe and prolonged survival of glioblastoma patients aged > or = 60 years. Aggressive therapy should not be withheld from patients aged > or = 60 years with good performance status because of age.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban adjuváns idősek glioblastoma idegsebészet radiokemoterápia
Megjelenés:	Ideggyógyászati Szemle 66 : 11-12 (2013), p. 391-398. -
További szerzők:	Szántó Erika (1985-) (orvos) Tóth Judit Barzó Pál Bognár László (1958-) (idegsebész, gyermekidegsebész) Bakó Gyula (1951-) (belgyógyász) Szántó János Mózes Petra Hideghéty Katalin
Pályázati támogatás:	75833 OTKA
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM028220
Első szerző:	Szomják Edit (belgyógyász)
Cím:	Perifériás érbetegeink klinikai adatainak elemzése, különös tekintettel a kor- és nembeli sajátosságokra, valamint az intervenciós radiológiai beavatkozások késői eredményeire / Szomják Edit, Dér Henrietta, Veres Katalin, Kerekes György, Tóth Judit, Ifj. Péter Mózes, Bakó Gyula, Soltész Pál
Dátum:	2006
Megjegyzések:	A szerzők a DEOEC Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinikáján angiográfiával átvizsgált és intervenciós radiológiai beavatkozáson átesett alsó végtagi obliteratív érbetegek klinikai adatait elemezték retrospektív módon. A betegcsoportban vizsgálták a nemek arányát, a betegek kor szerinti megoszlását, valamint a rizikótényezők, mint a hypertonia, dohányzás, hypercholesterinaemia, hyperfibrinogenaemia és társuló cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris rizikóbetegségek gyakoriságát. Kitérnek az intervencióra került stenosisok lokalizációjára, valamint vizsgálják az intervenciós beavatkozásokat követő restenosisok gyakoriságát és összefüggését epidemiológiai faktorokkal, rizikótényezőkkel, valamint az atherosclerosisos érbetegség kiterjedésével. A vizsgált rizikótényezők közül mindkét nemben jelentős mértékű a hypertonia, a dohányzás, a hypercholesterinaemia és a hyperfibrinogenaemia aránya. A restenosisok aránya nagyobb a stentelt csoportban, mint a ballonos dilatációval kezeltekben. A restenosisos csoportban a rizikótényezők közül nagyobb arányban fordul elő a dohányzás, a hyperfibrinogenaemia, a társuló cerebrovaszkuláris betegség. A kor befolyását vizsgálva a restenosisra azt észlelték, hogy 65 év alatt nagyobb a kialakuló restenosisok száma, párhuzamosan a dohányzás gyakoribb előfordulásával.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Magyar Belorvosi Archívum. - 59 : 4 (2006), p. 260-266. -
További szerzők:	Dér Henrietta (1977-) (orvos) Veres Katalin (1971-) (orvos) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus) Tóth Judit Péter Mózes (1972-) (orvos, neuroradiológus) ifj. Bakó Gyula (1951-) (belgyógyász) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: