CCL

Összesen 47 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM117078
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:Az akut vesekárosodás sajátosságainak és kezelésének vizsgálata májcirrózissal hospitalizált betegekben : Multicentrikus, interkontinentális, prospektív, obszervációs tanulmány (ICA GLOBAL AKI) / Balogh Boglárka, Papp Mária, Vitális Zsuzsanna
Dátum:2023
Megjegyzések:Az akut vesekárosodás gyakori és magas mortalitású kórkép májcirrózisos betegekben, ennek ellené re sok megválaszolandó kérdés kapcsolódik hozzá. A GLOBAL AKI-vizsgálat a legnagyobb nemzetközi együttműködési projekt, amely a májcirrózishoz társuló akut vesekárosodást vizsgálja. A vizsgálat sike res lefolytatása esetén választ adhat az AKI diagnózisában, kezelésében és prognózisában tapasztalható regionális különbségekkel kapcsolatos kérdésekre, valamint segíthet a jelenleg általánosan elfogadott kezelési ajánlások újraértékelésében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
hepatológia
májcirrózis
akut vesekárosodás
veseelégtelenség
szervelégtelenség
krónikus májbetegségre rakódott akut májelégtelenség (ACLF)
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 9 : 4 (2023), p. 112-116. -
További szerzők:Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM087587
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:A primer biliaris cholangitis (PBC) diagnosztikája és kezelése : az Európai Májkutató Társaság Klinikai Gyakorlati Útmutatója nyomán / Balogh Boglárka, Pályu Eszter, Villám Bence, Sipeki Nóra, Vitális Zsuzsanna, Kovács György, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A primer biliaris cholangitis (PBC) egy krónikus gyulladással járó ismeretlen eredetű autoimmun cholestaticus májbetegség, amely kezeletlen esetben végstádiumú biliaris cirrózis kialakulásához vezet. A diagnózis a cholestaticus májenzimek emelkedett szintjén és ezzel egyidejűleg a szérumban kimutatható anti-mitokondriális (AMA) és/ vagy PBC specifikus antinukleáris antitestek (ANA) jelenlétén alapszik. A májbiopszia elvégzése a diagnózis felállításához ritka esetektől eltekintve nem szükséges. Az AMA-pozitivitás önmagában normál májenzimértékek esetén nem elégséges a PBC diagnózisának felállításához. A PBC a betegekre mind a májbetegség progressziója (májcirrózis kialakulása), mind pedig tünetei révén (cholestaticus viszketés, sicca komplex, fáradtság) hatással van. A betegség klinikai megjelenése és lefolyása különböző lehet, ezért a betegek személyre szabott kezelésének és gondozásának biztosítása fontos élethosszig tartóan. A kezelés és a gondozás célja a végstádiumú májbetegség kialakulásának megelőzése és az ezzel összefüggő tünetek enyhítése. Az elsővonalbeli kezelésre az urzodeoxikólsav (UDCA) javasolt. Az orális obetikólsav- (OCA) kezelést feltételesen jóváhagyták PBC-betegek kezelésére, UDCA-val kombinációban azon esetekre, akik nem megfelelően reagálnak az UDCA-ra, vagy monoterápiaként azon betegekben, akiknél UDCA-intolerancia észlelhető. Magyarországon társadalombiztosítási keretek között nem elérhető. A betegek májtranszplantációs előkészítése szükséges, ha a májcirrózis szövődményei alakulnak ki, vagy ha a betegség progrediál, mint pl. folyamatosan emelkedett bilirubinérték vagy MELD-pontszám >15, vagy súlyos, kezelésre nem reagáló viszketés jelentkezik. Minden PBC-s betegnél figyelembe kell venni, hogy fokozott osteoporosis kockázat állhat fenn, ezért ennek szűrése és kezelése szükséges. Jelen összefoglaló az EASL klinikai gyakorlati útmutatója nyomán ismerteti a PBC-s betegek ellátásának strukturált, élethosszig tartó és egyéni megközelítését, amely keretet nyújt az ellátó hepatológusnak a diagnózis felállításához, a hatékony kezeléséhez és gondozásához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 2 (2020), p. 124-146. -
További szerzők:Pályu Eszter (1983-) Villám Bence Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kovács György (1982-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00048
GINOP
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM084085
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:Ritka Májbetegségek Európai Referenciahálózata (ERN RARE-LIVER) : a betegellátást segítő Klinikai Betegadat Kezelő Rendszer (Clinical Patient Management System, CPMS) / Balogh Boglárka, István Tornai, Pfliegler György, Gustav Buescher, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A ritka betegségek hatékonyabb és gazdaságosabb el- látására az Európai Unió (EU) 2017-ben referenciaháló- zatokat (European Reference Networks; ERNs; magyarul rövidítve: ERH-k) hozott létre. Az ERN RARE-LIVER célja, hogy a ritka májbetegségben szenvedő gyermekek és felnőttek részére egyenlőbb hozzáférést biztosítson a mielőbbi pontos diagnózishoz és a leg- jobb egészségügyi ellátáshoz, másrészt pedig, hogy Európa szerte javítsa az ellátás színvonalát. A CPMS egy olyan innovatív informatikai platform, amely megfelelő felületet biztosít a virtuális konzíliumok lebonyolításához. Magyarországon a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ az egyetlen ERN Ritka Májbetegség centrum. Célul tűztük ki a ritka májbetegségben szenvedő betegek gyorsabb és pontosabb diagnózisának felállítását és ellátásuk országos szintű javítását és egységesítését.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
májbetegség
ERN
CPMS
protokoll
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 1 (2020), p. 10-17. -
További szerzők:Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Pfliegler György (1949-) (belgyógyász, hematológus, labor szakorvos) Buescher, Gustav Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-4
ÚNKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM079251
Első szerző:Coenraad, Minneke
Cím:MICROB-PREDICT : 15 millió eurós költségvetéssel induló mikrobiom kutatási vizsgálat az Európai Unióban / Minneke Coenraad, Papp Mária, Jonel Trebicka, Itziar De Lecuona, Sabine Klein, Christophe Junot, Matthias Mann, Aleksander Krag, Peer Bork, Manimozhiyan Arumugam
Dátum:2019
ISSN:2415-9107
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok beszámoló
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 5 : 2 (2019), p. 40-42. -
További szerzők:Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Trebica, Jonel De Lecuona, Itziar Klein, Sabine Junot, Christophe Mann, Matthias Krag, Aleksander Bork, Peer Arumugam, Manimozhiyan
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM111659
035-os BibID:(Scopus)85166916995
Első szerző:Czapári Dóra
Cím:Detailed characteristics of post-discharge mortality in acute pancreatitis / Dóra Czapári, Alex Váradi, Nelli Farkas, Gergely Nyári, Katalin Márta, Szilárd Váncsa, Rita Nagy, Brigitta Teutsch, Stefania Bunduc, Bálint Erőss, László Czakó, Áron Vincze, Ferenc Izbéki, Mária Papp, Béla Merkely, Andrea Szentesi, Peter Hegyi, Hungarian Pancreatic Study Group
Dátum:2023
ISSN:0016-5085
Megjegyzések:Background and aims The in-hospital survival of patients suffering from acute pancreatitis (AP) is 95?98%. However, there is growing evidence that patients discharged after AP may be at risk of serious morbidity and mortality. Here, we aimed to investigate the risk, causes, and predictors of the most severe consequence of the post-AP period: mortality. Methods 2,613, well-characterized patients from twenty-five centers were collected and followed by the Hungarian Pancreatic Study Group between 2012 and 2021. A general and a hospital-based population was used as the control group. Results After an AP episode patients have an approximately three-fold higher incidence rate of mortality than the general population (0.0404 vs. 0.0130 person-years). First-year mortality after discharge was almost double than in-hospital mortality (5.5% vs. 3.5%), with 3.0% occurring in the first 90-day period. Age, comorbidities, and severity were the most significant independent risk factors for death following AP. Furthermore, multivariate analysis identified creatinine, glucose, and pleural fluid on admission as independent risk factors associated with post-discharge mortality. In the first 90-day period, cardiac failure and AP-related sepsis were among the main causes of death following discharge, while cancer-related cachexia and non-AP-related infection were the key causes in the later phase. Conclusion Almost as many patients in our cohort die in the first 90-day period after discharge asduring their hospital stay. Evaluation of cardiovascular status, follow-up of local complications, and cachexia-preventing oncological care should be an essential part of post-AP patient care. Future study protocols in AP must include at least a 90-day follow-up period after discharge.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gastroenterology. - 165 : 3 (2023), p. 682-695. -
További szerzők:Váradi Alex (1991-) (biológus) Farkas Nelli Nyári Gergely Róbert Márta Katalin Váncsa Szilárd Nagy Rita Teutsch Brigitta Bunduc, Stefania Erőss Bálint Czakó László Vincze Áron Izbéki Ferenc Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Merkely Béla (1965-) (orvos) Szentesi Andrea Hegyi Péter Jr. (belgyógyász) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Hungarian Pancreatic Study Group
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM116944
Első szerző:Élthes Zsuzsa Bianka
Cím:A colitis ulcerosa kezelése májcirrózissal szövődött primer szklerotizáló cholangitisben / Élthes Zsuzsa Bianka, Papp Mária
Dátum:2023
Megjegyzések:A májzsugor egy szekunder immundeficiens állapot, amelyben a szisztémás fertőzések kialakulásának kockázata jelentősen fokozott. A bakteriális fertőzések pedig a magas halálozással járó krónikus májbetegségekre rakódott akut májelégtelenség (ACLF) szindróma kialakulásának leggyakoribb hajlamosító tényezői. A primer szklerotizáló cholangitis (PSC) a progrediáló epeúti szűkületek miatt recidiváló epeúti gyulladásra hajlamosít, továbbá a hepatobiliáris daganatok kialakulásának kockázata is fokozott. Társuló gyulladásos bélbetegség (IBD) esetén a kolorektális karcinóma kialakulásának kockázata is nagyobb. A tumornekrózisfaktor- (TNF-) alfa-gátlóval végzett kezelés a gyógyszer immunmoduláló hatása miatt súlyos opportunista fertőzések és/vagy tumor kialakulásának kockázatával járhat, amely miatt a májcirrózissal szövődött PSC-s betegek esetében a meglévő fertőzés és tumor kialakulásának kockázatát tovább növelhetik. Mindezek miatt az egyidejűleg PSC-ben és IBD-ben szenvedő betegek kezelési stratégiája a hagyományos terápia után komoly kihívást jelenthet a mindennapi gyakorlatban.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
colitis ulcerosa
májcirrózis
primer szklerotizáló cholangitis
TNF-alfa-blokkoló
vedolizumab
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - Megjelenés alatt (2023). -
További szerzők:Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM048272
035-os BibID:PMID:24131338
Első szerző:Farkas Klaudia
Cím:Predictors of relapse in patients with ulcerative colitis in remission after one-year of infliximab therapy / Klaudia Farkas, Péter László Lakatos, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Pál Miheller, Mária Papp, Károly Palatka, Anita Bálint, Renáta Bor, Tibor Wittmann, Tamás Molnár
Dátum:2013
ISSN:0036-5521
Megjegyzések:Abstract Background. Some of the most important questions relating to the use of biological therapy in inflammatory bowel diseases concern the duration of maintenance therapy. The RASH study revealed that previous use of biological therapy and dose intensification are associated with restarting of biological therapy in Crohn's disease. The aim of the study was to assess the disease course and frequency of relapse of ulcerative colitis (UC) following discontinuation of infliximab in patients with remission and to determine predictive factors for relapse. Patients and methods. Fifty-one UC patients who had achieved clinical remission following 1 year of infliximab therapy and for whom infliximab was then discontinued participated in this prospective observational study. 15.7% of the patients received infliximab before the 1-year period of biological therapy analyzed in the study. Biological therapy was restarted in case of recurrent clinical activity. Data were collected from four Hungarian IBD centers. Results. Thirty-five percent of the patients needed to be retreated with infliximab within 1 year after treatment cessation. Logistic regression analysis revealed that previous biological therapy (p = 0.021) was associated with the need of restarting infliximab. None of the data relating to patients' demographic and clinical characteristics, concomitant therapy and CRP level showed association with the need for restarting biological therapy. Conclusions. Biological therapy was restarted at a median of 4 months after discontinuation in more than every third UC patients who had been in clinical remission following 1 year of infliximab therapy. Response to retreatment with infliximab was favorable in the majority of the patients who relapsed
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
infliximab therapy
discontinuation
ulcerative colitis
Megjelenés:Scandinavian Journal of Gastroenterology. - 48 : 12 (2013), p. 1394-1398. -
További szerzők:Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Nagy Ferenc Szepes Zoltán Miheller Pál Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Bálint Anita Bor Renáta Wittmann Tibor Molnár Tamás
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM013842
Első szerző:Farkas Klaudia
Cím:Red Blood Cell Distribution Width in Combination with Serological Markers can Help in the Differentiation between Crohn's Disease and Ulcerative Colitis / Klaudia Farkas, Mária Papp, Tibor Nyári, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Tibor Wittmann, Tamás Molnár
Dátum:2010
Megjegyzések:Recent data suggest that red blood cell distribution width (RDW) could be a reliable marker indifferentiating Crohn's disease (CD) from ulcerative colitis (UC).Aim: Our study was to determine the sensitivity and specificity of RDW and serological markers for inflammatory boweldiseases (IBD), the risk for the diseases in case of abnormal RDW value and positive serological markersseparately and conjointly and to evaluate the efficacy of RDW in the differential diagnosis between IBD and irritablebowel syndrome (IBS). We also examined the influence of the drug treatments on the alteration of RDW values.Patients and methods: The clinical records of 98 CD, 81 UC, 26 IBS patients and 84 healthy controls were reviewed.Sensitivity, specificity and relative risk of RDW and ASCA IgA, ASCA IgG and anti-OmpC antibodies for CD and UCwere assessed. RDW values of IBS patients and IBD patients were also statistically compared.Results: RDW was significantly elevated in IBD patients compared to IBS patients. 92% specificity cutpoint at a RDWlevel of 13.4% was detected in both CD and UC independently of the disease activity. Significantly higher risk forCD was observed in case of combined assessment of abnormal RDW and positive ASCA IgA vs. the other serologicalmarkers or to separate determination of RDW.Conclusion: RDW could be a useful and inexpensive activity marker, which may help in the differential diagnosisbetween IBD and IBS and using in combination with ASCA IgA it shows a synergistic effect in the distinction of CDfrom UC.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Red blood cell distribution width
Crohn's disease
Open Access
ulcerative colitis
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:The Open Gastroenterology Journal. - 4 (2010), p. 1-4. -
További szerzők:Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Nyári Tibor Nagy Ferenc (orvos Szeged) Szepes Zoltán Wittmann Tibor Molnár Tamás (orvos Szeged)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM028429
Első szerző:Fischer Simon
Cím:ATP-binding cassette transporter ABCG2 (BCRP) and ABCB1 (MDR1) variants are not associated with disease susceptibility, disease phenotype response to medical therapy or need for surgeryin Hungarian patients with inflammatory bowel diseases / Fischer Simon, Lakatos Peter Laszlo, the Hungarian IBD Study Group, Lakatos Laszlo, Kovacs Agota, Molnar Tamas, Altorjay Istvan, Papp Maria, Szilvasi Aniko, Tulassay Zsolt, Osztovits Janos, Papp Janos, Demeter Pal, Schwab Richard, Tordai Attila, Andrikovics Hajnalka
Dátum:2007
ISSN:0036-5521
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Scandinavian Journal Of Gastroenterology. - 42 : 6 (2007), p. 726-733. -
További szerzők:Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Lakatos László (Veszprém) Kovács Ágota Molnár Tamás (orvos Szeged) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Szilvási Anikó (1977-) (molekuláris biológus) Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Osztovits János Papp János (Budapest) Demeter Pál Schwab, Richard Tordai Attila Andrikovics Hajnalka The Hungarian IBD Study Group
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM087410
Első szerző:Gatselis, Nikolaos K.
Cím:Golgi protein-73 : a biomarker for assessing cirrhosis and prognosis of liver disease patients / Nikolaos K. Gatselis, Tamás Tornai, Zakera Shums, Kalliopi Zachou, Asterios Saitis, Stella Gabeta, Roger Albesa, Gary L. Norman, Mária Papp, George N. Dalekos
Dátum:2020
ISSN:1007-9327
Megjegyzések:Abstract BACKGROUND Reliable biomarkers of cirrhosis, hepatocellular carcinoma (HCC), or progression of chronic liver diseases are missing. In this context, Golgi protein-73 (GP73) also called Golgi phosphoprotein-2, was originally defined as a resident Golgi type II transmembrane protein expressed in epithelial cells. As a result, GP73 expression was found primarily in biliary epithelial cells, with only slight detection in hepatocytes. However, in patients with acute or chronic liver diseases and especially in HCC, the expression of GP73 is significantly up-regulated in hepatocytes. So far, few studies have assessed GP73 as a diagnostic or prognostic marker of liver fibrosis and disease progression. AIM To assess serum GP73 efficacy as a diagnostic marker of cirrhosis and/or HCC or as predictor of liver disease progression. METHODS GP73 serum levels were retrospectively determined by a novel GP73 ELISA (QUANTA Lite? GP73, Inova Diagnostics, Inc., Research Use Only) in a large cohort of 632 consecutive patients with chronic viral and non-viral liver diseases collected from two tertiary Academic centers in Larissa, Greece (n=366) and Debrecen, Hungary (n=266). Aspartate aminotransferase (AST)/Platelets (PLT) ratio index (APRI) was also calculated at the relevant time points in all patients. Two hundred and three patients had chronic hepatitis B, 183 chronic hepatitis C, 198 alcoholic liver disease, 28 autoimmune cholestatic liver diseases, 15 autoimmune hepatitis, and 5 with other liver-related disorders. The duration of follow-up was 50 (57) mo [median (interquartile range)]. The development of cirrhosis, liver decompensation and/or HCC during follow-up were assessed according to internationally accepted guidelines. In particular, the surveillance for the development of HCC was performed regularly with ultrasound imaging and alpha-fetoprotein (AFP) determination every 6 mo in cirrhotic and every 12 mo in non-cirrhotic patients. RESULTS Increased serum levels of GP73 (> 20 units) were detected at initial evaluation in 277 out of 632 patients (43.8%). GP73-seropositivity correlated at baseline with the presence of cirrhosis (96.4% vs 51.5%, P < 0.001), decompensation of cirrhosis (60.3% vs 35.5%, P < 0.001), presence of HCC (18.4% vs 7.9%, P < 0.001) and advanced HCC stage (52.9% vs 14.8%, P = 0.002). GP73 had higher diagnostic accuracy for the presence of cirrhosis compared to APRI score [Area under the curve (AUC) (95%CI): 0.909 (0.885-0.934) vs 0.849 (0.813-0.886), P = 0.003]. Combination of GP73 with APRI improved further the accuracy (AUC: 0.925) compared to GP73 (AUC: 0.909, P = 0.005) or APRI alone (AUC: 0.849, P < 0.001). GP73 levels were significantly higher in HCC patients compared to non-HCC [22.5 (29.2) vs 16 (20.3) units, P < 0.001) and positively associated with BCLC stage [stage 0: 13.9 (10.8); stage A: 17.1 (16.8); stage B: 19.6 (22.3); stage C: 32.2 (30.8); stage D: 45.3 (86.6) units, P < 0.001] and tumor dimensions [very early: 13.9 (10.8); intermediate: 19.6 (18.4); advanced: 29.1 (33.6) units, P = 0.004]. However, the discriminative ability for HCC diagnosis was relatively low [AUC (95%CI): 0.623 (0.570-0.675)]. Kaplan-Meier analysis showed that the detection of GP73 in patients with compensated cirrhosis at baseline, was prognostic of higher rates of decompensation (P = 0.036), HCC development (P = 0.08), and liver-related deaths (P < 0.001) during follow-up. CONCLUSION GP73 alone appears efficient for detecting cirrhosis and superior to APRI determination. In combination with APRI, its diagnostic performance can be further improved. Most importantly, the simple GP73 measurement proved promising for predicting a worse outcome of patients with both viral and non-viral chronic liver diseases.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:World Journal of Gastroenterology. - 26 : 34 (2020), p. 5130-5145. -
További szerzők:Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Shums, Zakera Zachou, Kalliopi Saitis, Asterios Gabeta, Stella Albesa, Roger Norman, Gary L. Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Dalekos, George N.
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM043061
035-os BibID:PMID:22935014
Első szerző:Horváth Gábor (Semmelweis Kórház, Miskolc)
Cím:Is there any association between impaired health-related quality of life and non-adherence to medical therapy in inflammatory bowel disease? / Gábor Horváth, Klaudia Farkas, Renáta Hollósi, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Mária Papp, Károly Palatka, Pál Miheller, László Lakatos, Tamás Szamosi, Tibor Nyári, Tibor Wittmann, Tamás Molnár
Dátum:2012
ISSN:0036-5521
Megjegyzések:Inflammatory bowel diseases (IBD) have a huge impact on the patients' lives and require continuous medication and long-term medical follow-up. The Short Form Health Survey (SF-36) is a commonly used questionnaire measuring health-related quality of life (HRQOL). Our aim was to evaluate whether HRQOL influences medication adherence and vice versa in IBD patients, and to find relationships between demographic parameters, therapeutic modalities and non-adherence or HRQOL. PATIENTS AND METHODS: Five hundred ninety-two IBD patients treated at six Hungarian tertiary centers were enrolled. Patients completed the SF-36 questionnaire and a medication adherence report scale during their visits. The associations between demographic parameters, HRQOL, different kinds of therapies and non-adherence were analyzed. RESULTS: The most affected dimension was physical functioning and least affected were the social functions. About 42.7% of the patients revealed their HRQOL to be acceptable. About 74.6% of the patients believed that the prescribed medications actually improved their HRQOL. Diarrhea was the most common and most severe symptom during the course of the disease. Non-adherence was reported in 13.4% of the patients. 'Forgetting to take the medication' was the main reason for non-adherence in 67.6% of the cases. Medication adherence was significantly higher among nonsmoker patients, and also in the case of immunomodulator therapy. There was no association between the sum of HRQOL and different subscores and non-adherence. CONCLUSION: Inflammatory bowel disease is associated with low HRQOL, which is not affected by drug therapy. The impaired quality of life in IBD is mainly influenced by the disease itself.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Scandinavian Journal of Gastroenterology. - 47 : 11 (2012), p. 1298-1303. -
További szerzők:Farkas Klaudia Hollósi Renáta Nagy Ferenc (orvos Szeged) Szepes Zoltán Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Miheller Pál Lakatos László (Veszprém) Szamosi Tamás Nyári Tibor Wittmann Tibor Molnár Tamás (orvos Szeged)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM078868
035-os BibID:(PMID)31464790
Első szerző:Janka Tamás
Cím:Deleterious effect of proton pump inhibitors on the disease course of cirrhosis / Tamas Janka, Tamas Tornai, Brigitta Borbely, David Tornai, Istvan Altorjay, Maria Papp, Zsuzsanna Vitalis
Dátum:2020
Megjegyzések:OBJECTIVES: Proton pump inhibitors (PPIs) are widely prescribed to patients with liver cirrhosis. We hypothesized that long-standing PPI use is associated with spontaneous bacterial peritonitis (SBP) and accelerated development of disease-specific complications and liver-related death. METHODS: A 5-year follow-up observational cohort study assessed the impact of long-standing PPI use on the clinical course of cirrhosis in a large referral patient cohort. 350 patients with cirrhosis (males: 188, females: 162, ages: 56?6 years, alcohol: 242 [69.1%], Child-Pugh stage A/B/C: 206/108/36) were assigned to two groups: regular PPI users (n=196) and non-users (n=154). Occurrence of SBP, decompensation events (development of ascites, hepatic encephalopathy and variceal bleeding), and liver-related death were assessed. RESULTS: Regular PPI use was associated with an increased cumulative probability of SBP compared to non-users [CP: 55% vs 24.8%, HR: 4.25 (95%CI: 1.42-12.67), p=0.05], but only in patients who had no previous SBP episode (n=84). A similar association was found between regular PPI use and decompensation events. The risk of the development of a first decompensation event (ascites, HE or VB) was higher in regular PPI users compared to non-users, in patients with compensated clinical stage at enrollment (HR: 2.81, 95%CI: 1.31-6.01, p=0.008, n=146). The risk of liver-related death was also significantly increased among regular PPI users (p<0.001). In multivariate Cox-regression analysis, regular PPI use (HR: 2.81, 95%CI: 1.43-5.51, p=0.003) and MELD score (HR: 1.21, 95%CI: 1.08-1.35, p<0.001) was an independent predictor of mortality. In the present follow-up cohort study, long-term PPI use was associated with the development of SBP and a progressive disease course in patients with cirrhosis that may have been caused by enhanced pathologic BT, accelerated development of BT-dependent disease-specific complications, and liver-related death.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
proton pump inhibitors
bacterial translocation
spontaneous bacterial peritonitis
disease progression
mortality
Megjelenés:European Journal of Gastroenterology & Hepatology. - 32 : 2 (2020), p. 257-264. -
További szerzők:Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Borbély Brigitta Tornai Dávid (1989-) (hepatológia, biomarker kutatás) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00048
GINOP
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
BO/00232/17/5
Egyéb
ÚNKP-17-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.