Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM098832
035-os BibID:	(scopus)85128382311 (wos)000793161100001
Első szerző:	Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	A vastagbél-diverticulosis veszélyei és kezelése : újdonságok a nemzetközi útmutatók tükrében / Bubán Tamás, Sipeki Nóra, Várvölgyi Csaba, Papp Mária
Dátum:	2022
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A vastagbél diverticulosis előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, melynek hátterében elsősorban diétás és életmódbeli változások állnak. Az esetek jelentős hányadában a vastagbél diverticulosis semmiféle panaszt nem okoz, véletlenül kerül felfedezésre, így kezelést sem igényel. Tünetek az esetek mintegy 25%-ában jelentkeznek, ez az ún. diverticuláris betegség, melynek különböző súlyosságú és lefolyású formái ismertek. A 2000-es évek elejétől a diverticulosis kialakulásában szerepet játszó patofiziológiai folyamatok jobb megértése, úgymint a genetikai háttér, az alacsony fokú krónikus gyulladás és a bél dysbiosis jelenléte elősegítette a megelőzés, a diagnosztika és a kezelés eszközeinek fejlődését. Főbb megállapítások: A tüneteket okozó szövődménymentes diverticulosis elkülönítése az irritábilis bélszindrómától egyértelműen kihívást jelent. Az akut diverticulitis előfordulási gyakorisága alacsonyabb, mint azt korábban feltételezték. A képalkotók, különösen a hasi komputer tomográfia szerepe előtérbe került a gyors és megfelelő diagnózis felállításában és a betegség súlyosságának meghatározásában. A magas rosttartalmú étrend az egészséges táplálkozás fontos része, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy gyorsítaná az akut diverticulitis során a felgyógyulást vagy megelőzné annak kiújulását. Újabban vitatják azt a hagyományos álláspontot, miszerint a szövődménymentes akut diverticulitist mindenképpen antibiotikummal kell kezelni és kórházi felvételt igényel. Akut diverticulitis esetén nem ajánlott colonoscopia végzése perforációveszély miatt. Elektív colonoscopia 6 héttel később javasolt, amennyiben 3 éven belül nem volt a colorectális carcinoma kizárása céljából. Bizonyos esetekben a rutin colonoscopia azonban el is hagyható. A szövődményes akut diverticulitis kezelése során nem mindig szükséges sürgős sebészeti beavatkozás. A műtétre szoruló, hemodinamikailag stabil, immunkompetens betegekben diverticulum perforáció és diffúz peritonitis esetén pedig a resectio és primer anasztomózis készítés egyre inkább teret nyer a Hartmann műtéttel szemben. A szerzők a jelen összefoglalóval a diverticulosis korszerű, egyénre szabott ellátását kívánják elősegíteni a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 163 : 16 (2022), p. 614-623. -
További szerzők:	Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Várvölgyi Csaba (1958-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM008179
Első szerző:	Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Haptoglobin-polimorfizmus : új genetikai kockázati tényező a coeliakia kialakulásában és klinikai megjelenési formáiban / Papp M., Nemes E., Földi I., Udvardy M., Harsfalvi J., Altorjay I., Máté I., Dinya T., Várvölgyi Cs., Barta Zs., Veres G., Lakatos P. L., Tumpek J., Tóth L., Szathmári E., Kapitány A., Gyetvai Á., Korponay-Szabó I.
Dátum:	2008
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban coeliakia Haptoglobin Genetikai rizikó HLA-DQ Génpolimorfizmus egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Gyermekgyógyászat. - 59 : 5 (2008), p. 264-270. -
További szerzők:	Nemes Éva (1957-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Földi Ildikó (1981-) (orvos) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Máté István Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Várvölgyi Csaba (1958-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Tóth László (1971-) (patológus) Szathmári Erzsébet Kapitány Anikó (1979-) (molekuláris biológus) Gyetvai Ágnes Korponay-Szabó Ilma (1959-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM006783
Első szerző:	Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Haptoglobin polymorphism : a novel genetic risk factor for celiac disease development and its clinical manifestations / Papp, M., Foldi, I., Nemes, E., Udvardy, M., Harsfalvi, J., Altorjay, I., Mate, I., Dinya, T., Varvolgyi, C., Barta, Z., Veres, G., Lakatos, P. L., Tumpek, J., Toth, L., Szathmari, E., Kapitany, A., Gyetvai, A., Korponay-Szabo, I. R.
Dátum:	2008
ISSN:	0009-9147
Megjegyzések:	Haptoglobin (Hp) alpha-chain alleles 1 and 2 account for 3 phenotypes that may influence the course of inflammatory diseases via biologically important differences in their antioxidant, scavenging, and immunomodulatory properties. Hp1-1 genotype results in the production of small dimeric, Hp2-1 linear, and Hp2-2 cyclic polymeric haptoglobin molecules. We investigated the haptoglobin polymorphism in patients with celiac disease and its possible association to the presenting symptoms. METHODS: We studied 712 unrelated, biopsy-proven Hungarian celiac patients (357 children, 355 adults; severe malabsorption 32.9%, minor gastrointestinal symptoms 22.8%, iron deficiency anemia 9.4%, dermatitis herpetiformis 15.6%, silent disease 7.2%, other 12.1%) and 384 healthy subjects. We determined haptoglobin phenotypes by gel electrophoresis and assigned corresponding genotypes. RESULTS: Hp2-1 was associated with a significant risk for celiac disease (P = 0.0006, odds ratio [OR] 1.54, 95% CI 1.20-1.98; prevalence 56.9% in patients vs 46.1% in controls). It was also overrepresented among patients with mild symptoms (69.2%) or silent disease (72.5%). Hp2-2 was less frequent in patients than in controls (P = 0.0023), but patients having this phenotype were at an increased risk for severe malabsorption (OR 2.21, 95% CI 1.60-3.07) and accounted for 45.3% of all malabsorption cases. Celiac and dermatitis herpetiformis patients showed similar haptoglobin phenotype distributions. CONCLUSIONS: The haptoglobin polymorphism is associated with susceptibility to celiac disease and its clinical presentations. The predominant genotype in the celiac population was Hp2-1, but Hp2-2 predisposed to a more severe clinical course. The phenotype-dependent effect of haptoglobin may result from the molecule's structural and functional properties.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Clinical Chemistry. - 54 : 4 (2008), p. 697-704. -
További szerzők:	Földi Ildikó (1981-) (orvos) Nemes Éva (1957-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Máté István Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Várvölgyi Csaba (1958-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Tóth László (1971-) (patológus) Szathmári Erzsébet Kapitány Anikó (1979-) (molekuláris biológus) Gyetvai Ágnes Korponay-Szabó Ilma (1959-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat DOI elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: