CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM095766
Első szerző:Racskó József (agrármérnök)
Cím:Régi magyar alma tájfajták gyümölcsmorfológiai és beltartalmi sajátosságai / Racskó J., Szabó T., Soltész Miklós, Szabó Zoltán, Nyéki József
Dátum:2005
Megjegyzések:A szerzők jelen tanulmányban a nagyrészt már elfeledett, azonban mégis jelentős genetikai tartalékot képező régi magyar alma tájfajták gyümölcsminőségi (gyümölcsmorfológiai és beltartalmi) tulajdonságait vizsgálták. A kísérleti minták az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. alma génbankjából származtak. 1988-2003. között 7 tájfajta ('Budai Domokos', 'Entz rozmaring', 'Húsvéti rozmaring', 'Mosolygós batul', 'Ponyik alma', 'Sikulai alma', 'Simonffy piros') következő gyümölcstulajdonságainak a vizsgálata történt meg: gyümölcshosszúság (mm), gyümölcsátmérő (mm), alakindex, fedőszín-borítottság (%), telt magvak száma (db/gyümölcs), szárazanyag (%), cukor (%), összes sav (%), C-vitamin (mg%), Ca (mg/kg sza.), K (mg/kg sza.), P (mg/kg sza.). Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált gyümölcsnagysági mutatók igen széles tartományban mozogtak. Előfordultak a jelenlegi átlagméretnél nagyobb ('Entz rozmaring'), vagy kisebb gyümölcsöt termő fajták ('Budai Domokos', 'Simonffy piros'). Ez utóbbiak esetében azonban a kisebb gyümölcsméretet rendszerint kompenzálta az attraktív küllem (lapított gyümölcsalak, enyhe bordázottság, közel 100% vérvörös fedőszín-borítottság) vagy éppen a különleges ízharmónia (kedvező cukor-sav arány). így e fajták mellett is megmaradhatott a fogyasztói preferencia. A gyümölcsönkénti telt magvak száma nem mutatott fajtaspecifikus reakciót, mindössze a 'Mosolygós batul' fajta értéke (4,2 db/gyümölcs) maradt jóval az átlag (7-9 db/gyümölcs) alatt. A gyümölcsíz és zamat kialakításáért felelős szárazanyag-, cukor- és savtartalom, valamint utóbbi két mutató aránya már fajtára jellemző módon alakult, kis szórásértékek mellett. Kiemelkedően magas cukortartalma miatt a 'Húsvéti rozmaring', magas savtartalmára tekintettel a 'Sikulai alma', valamint magas cukor-sav aránya és C-vitamin-tartalma miatt a 'Budai Domokos' említhető. A fajták ásványianyag-tartalom értékeit vizsgálva megállapítható, hogy sokszor igen nagyok a fajták közötti, de a fajtákon belüli szórások is. Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy a fentiek ellenére az ásványi anyagok külön-külön is jellegzetes fajtafüggést mutatnak.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Kertgazdaság. - 37 : 3 (2005), p. 23-35. -
További szerzők:Szabó Tibor (1945-) (kertészmérnök) Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök) Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök) Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM095746
Első szerző:Racskó József (agrármérnök)
Cím:Az N-fenil-ftalaminsav hatása az almafajták virágzásbiológiai sajátosságaira, terméskötődésére és a gyümölcshullásra / Racskó J., Szabó Z., Soltész M., Thurzó S., Drén G., Dani M., Nyéki J.
Dátum:2005
Megjegyzések:A szerzők az N-fenil-ftalaminsav hatását vizsgálták hét almafajta ('Gala Must', 'Granny Smith', 'ldared', 'Jonagold', 'Jonathan Csány 1', 'Mutsu ) virágzására, terméskötődésére és a fánkénti gyümölcsterhelésre, 2003-2004. években. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a hatóanyag alkalmazásakor a legtöbb esetben megnő a virágzás időtartama, a bibék aktív életképessége és a gyümölcskötődés. A virágzási időtartam növekedése csak a 'Jonagold' fajtánál nem figyelhető meg. A magasabb gyümölcskötődési arány következtében megnőtt a fánkénti gyümölcsmennyiség is. A legnagyobb fánkénti gyümölcsszámot a 'Jonathan Csány 1' fajta esetében tapasztaltuk, s ezt követte sorrendben az 'ldared' és a 'Gloster'.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Kertgazdaság. - 37 : 4 (2005), p. 30-36. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök) Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök) Thurzó Sándor (agrár) Drén Gábor (1981-) (agrármérnök) Dani M. (agrár) Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM095745
Első szerző:Thurzó Sándor (agrár)
Cím:Cseresznyefajták fagytűrőképessége / Thurzó S, Hermán R., Drén G., Szabó Z., Racskó J., Dani M., Soltész M., Király K., Nyéki J.
Dátum:2005
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
cseresznye
fagytűrés
fajtaértékelés
virágügy
Megjelenés:Kertgazdaság. - 37 : 4 (2005), p. 23-29. -
További szerzők:Hermán Rita Drén Gábor (1981-) (agrármérnök) Szabó Zoltán Racskó József (1979-) (agrármérnök) Dani M. (agrár) Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök) Király Katalin (1970-) (kertészmérnök) Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Pályázati támogatás:OM-00063/2004
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1