Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM095764
Első szerző:
Kocsisné Molnár Gitta (kertészmérnök)
Cím:
Körte-levélbolha károsításának vizsgálata fajtagyűjteményekben / Kocsisné Molnár Gitta, Szabó Tibor, Nyéki József, Holb Imre
Dátum:
2005
Megjegyzések:
A körte-levélbolhák jelentős károkat idéznek elő a hazai körtetermesztésben. A sikeres levélbolha elleni védekezéshez számos növényvédelmi technológiai eljárást kell együttesen alkalmazni, továbbá figyelemmel kell lenni a fajtafogékonyság kérdéskörére is. Jelen tanulmány célja a körtefajták körte-levélbolha érzékenységének felmérése két helyszínen. A felméréseket Újfehértón 486 és Keszthelyen 248 körtefajtán végeztük 1998-tól 2003-ig (Keszthelyen csak 2003-ban). Felvételeztük a fajták fertőzöttségi értékét, majd a fajtákat négy károsítási kategóriába soroltuk: ellenálló, kevésbé károsodott, közepesen károsodott és erősen károsodott. Mindkét helyszínen döntően a füstösszárnyú körte-levélbolha kártételével találkoztunk. A fajták jelentős különbségeket mutattak a károsodás mértékében mindkét helyszínen. A kártevő Keszthelyen a 2003. évben szinte valamennyi fajtán jelentős kárt okozott. Újfehértón 5 év átlagában kisebb mértékű levélbolha-kár volt tapasztalható, mint Keszthelyen 2003-ban. Legalább egy károsodási kategória különbség volt tapasztalható a két vizsgálati helyszín között. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a tünetmentes fajták nagy reménnyel termeszthetők extenzívebb növényvédelem mellett is, valamint ezek a fajták jelentős genetikai potenciált is képviselhetnek a nemesítési programokban. Ugyanakkor a fajták között tapasztalható nagy fertőzöttségi különbségek felhívják a figyelmet a fajtaspecifikus technológia szükségszerűségére is.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Kertgazdaság. - 37 : 4 (2005), p. 37-42. -
További szerzők:
Szabó Tibor (1945-) (kertészmérnök)
Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Holb Imre (1973-) (agrármérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM087899
Első szerző:
Persely Szilvia (gazdasági agrármérnök)
Cím:
A meggy virágzási idejére vonatkozó klimatikus indikátorok elemzése / Persely Szilvia, Ladányi Márta, Szabó Tibor, Nyéki József, Szabó Zoltán
Dátum:
2010
ISSN:
1419-2713
Megjegyzések:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepe kiemelkedő a meggytermesztés szempontjából, hiszen az országos meggytermés bő felét adja. A meggytermesztés eredményességét jelentős mértékben befolyásolják az időjárási tényezők. Különös figyelmet érdemel az időjárás hatása a virágzás időszakában, mert a termés minősége és mennyisége ettől az időszaktól függ a legérzékenyebben. A produkcióval kapcsolatos lehetséges kimenetelek feltárásához nélkülözhetetlen az időjárási paraméterekből képzett legmeghatározóbb indikátorok jellemzése. Elemzésünkhöz az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kht. adatbázisából 1984-től 2005-ig terjedő napi minimum, napi maximum és napi középhőmérsékletet (?C) tartalmazó meteorológiai idősorokat, valamint a fenológiai feljegyzéseket használtuk fel. Vizsgálatunkba 7 indikátort vontunk be: - a fagyos napok számát, - az abszolút minimum hőmérsékletet, - a napi minimum hőmérsékletek átlagát, - a 10 ?C feletti átlaghőmérsékletű napok számát, - a maximum hőmérsékletek átlagát, - a csapadékmentes napok számát és - az 5 mm-t meghaladó csapadékú napok számát. Egyrészt áttekintettük a már megfigyelhető változásokat, másrészt becsültük az elkövetkező évtizedekben várható további tendenciákat. Az időjárási tényezőket konkrét kockázati eseményekhez kapcsolva az egyes kockázati tényezők várható alakulása is jellemezhető, ami lehetővé teszi a kockázat csökkentésére irányuló megelőző-védekező technológiák feltárását és kidolgozását.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klímaváltozás
indikátor analízis
RegCM 3.1.
Megjelenés:
Kertgazdaság. - 42 : 1 (2010), p. 18-26. -
További szerzők:
Ladányi Márta
Szabó Tibor (1945-) (kertészmérnök)
Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök)
Pályázati támogatás:
K63065/2006
OTKA
OM-00042/2008
Egyéb
OM-00265/2008
Egyéb
OM-00270/2008
Egyéb
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM095766
Első szerző:
Racskó József (agrármérnök)
Cím:
Régi magyar alma tájfajták gyümölcsmorfológiai és beltartalmi sajátosságai / Racskó J., Szabó T., Soltész Miklós, Szabó Zoltán, Nyéki József
Dátum:
2005
Megjegyzések:
A szerzők jelen tanulmányban a nagyrészt már elfeledett, azonban mégis jelentős genetikai tartalékot képező régi magyar alma tájfajták gyümölcsminőségi (gyümölcsmorfológiai és beltartalmi) tulajdonságait vizsgálták. A kísérleti minták az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. alma génbankjából származtak. 1988-2003. között 7 tájfajta ('Budai Domokos', 'Entz rozmaring', 'Húsvéti rozmaring', 'Mosolygós batul', 'Ponyik alma', 'Sikulai alma', 'Simonffy piros') következő gyümölcstulajdonságainak a vizsgálata történt meg: gyümölcshosszúság (mm), gyümölcsátmérő (mm), alakindex, fedőszín-borítottság (%), telt magvak száma (db/gyümölcs), szárazanyag (%), cukor (%), összes sav (%), C-vitamin (mg%), Ca (mg/kg sza.), K (mg/kg sza.), P (mg/kg sza.). Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált gyümölcsnagysági mutatók igen széles tartományban mozogtak. Előfordultak a jelenlegi átlagméretnél nagyobb ('Entz rozmaring'), vagy kisebb gyümölcsöt termő fajták ('Budai Domokos', 'Simonffy piros'). Ez utóbbiak esetében azonban a kisebb gyümölcsméretet rendszerint kompenzálta az attraktív küllem (lapított gyümölcsalak, enyhe bordázottság, közel 100% vérvörös fedőszín-borítottság) vagy éppen a különleges ízharmónia (kedvező cukor-sav arány). így e fajták mellett is megmaradhatott a fogyasztói preferencia. A gyümölcsönkénti telt magvak száma nem mutatott fajtaspecifikus reakciót, mindössze a 'Mosolygós batul' fajta értéke (4,2 db/gyümölcs) maradt jóval az átlag (7-9 db/gyümölcs) alatt. A gyümölcsíz és zamat kialakításáért felelős szárazanyag-, cukor- és savtartalom, valamint utóbbi két mutató aránya már fajtára jellemző módon alakult, kis szórásértékek mellett. Kiemelkedően magas cukortartalma miatt a 'Húsvéti rozmaring', magas savtartalmára tekintettel a 'Sikulai alma', valamint magas cukor-sav aránya és C-vitamin-tartalma miatt a 'Budai Domokos' említhető. A fajták ásványianyag-tartalom értékeit vizsgálva megállapítható, hogy sokszor igen nagyok a fajták közötti, de a fajtákon belüli szórások is. Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy a fentiek ellenére az ásványi anyagok külön-külön is jellegzetes fajtafüggést mutatnak.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Kertgazdaság. - 37 : 3 (2005), p. 23-35. -
További szerzők:
Szabó Tibor (1945-) (kertészmérnök)
Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök)
Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök)
Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.