Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM085918
035-os BibID:	(scopus)85010369561 (wos)000396500500003
Első szerző:	Nyolczas Noémi
Cím:	Magyar Szívelégtelenség Regiszter 2015?2016 :Kezdeti eredmények / Nyolczas Noémi, Heltai Krisztina, Borbély Attila, Habon Tamás, Járai Zoltán, Sziliczei Erzsébet, Stadler Péter, Faludi Réka, Herczeg Béla, Papp Előd, Lakatos Ferenc, Nagy Katalin, Katona András, Kovács Imre, Tomcsányi János, Nagy András, Sepp Róbert
Dátum:	2017
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III?IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent ? LVEF?45% ? vs. megtartott ejekciós ? LVEF>45% ? frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk szívelégtelenség regiszter etiológia demográfia
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 158 : 3 (2017), p. 94-100. -
További szerzők:	Heltai Krisztina Borbély Attila (1978-) (kardiológus) Habon Tamás Járai Zoltán Sziliczei Erzsébet Stadler Péter Faludi Réka Herczeg Béla Papp Előd Lakatos Ferenc Nagy Katalin (Szombathely) Katona András Kovács Imre Tomcsányi János Nagy András Sepp Róbert
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117705
035-os BibID:	(Scopus)85180178281 (wos)001128612100001
Első szerző:	Solymossi Balázs
Cím:	Incidence and predictors of heart failure with improved ejection fraction category in a HFrEF patient population / Solymossi Balázs, Muk Balázs, Sepp Róbert, Habon Tamás, Borbély Attila, Heltai Krisztina, Majoros Zsuzsanna, Járai Zoltán, Vágány Dénes, Szatmári Ákos, Sziliczei Erzsébet, Bánfi-Bacsárdi Fanni, Nyolczas Noémi
Dátum:	2024
ISSN:	2055-5822
Megjegyzések:	Aims: The aim of the study was to assess the incidence and predictive factors of the development of heart failure with improved ejection fraction (HFimpEF) category during a 1 year follow-up period in a heart failure with reduced ejection fraction (HFrEF) patient population managed in a heart failure outpatient clinic. Methods and results: The study evaluated data from patients enrolled in the Hungarian Heart Failure Registry (HHFR). The incidence and predictive factors of the development of the HFimpEF category after 1 year follow-up were assessed in the group of patients who had HFrEF at baseline. We evaluated the incidence and predictors of the development of HFimpEF after a 1 year follow-up in relation to time since diagnosis of HFrEF in patients diagnosed within 3 months, between 3 months and 1 year, and beyond 1 year. The predictive factors of the development of HFimpEF were analysed using univariate and multivariate logistic regression analysis. Of the 833 HFrEF patients enrolled in the HHFR, the development of HFimpEF was observed in 162 patients (19.5%) during 1 year follow-up. In the whole patient population, independent predictors of the development of HFimpEF were female gender [odds ratio (OR): 1.73; 95% confidence interval (CI): 1.01?2.96; P < 0.05], non-ischaemic aetiology (OR: 1.95; 95% CI: 1.15?3.30; P < 0.05), and left ventricular end-diastolic diameter (LVEDD) <60 mm (OR: 2.04; 95% CI: 1.18?3.51; P < 0.05). The 1 year incidence of HFimpEF decreased in relation to time since diagnosis of HFrEF. The incidence of HFimpEF was 27.1% in patients diagnosed within 3 months, 18.4% in patients diagnosed between 3 months and 1 year, and 12.2% in patients diagnosed beyond 1 year. Non-ischaemic aetiology (OR: 4.76; 95% CI: 1.83?12.4; P < 0.01) and QRS width (OR: 0.81; 95% CI: 0.71?0.94; P < 0.01) for patients diagnosed within 3 months, LVEDD (OR: 0.54; 95% CI: 0.32?0.90; P < 0.05) and left atrial diameter ?45 mm (OR: 5.44; 95% CI: 1.45?20.4; P < 0.05) for patients diagnosed between 3 months and 1 year, and LVEDD < 67 mm (OR: 2.71; 95% CI: 1.07?6.88; P < 0.05) for patients diagnosed beyond 1 year were found to be independent predictive factors. Conclusions: In our study, in this HFrEF patient population managed in a heart failure outpatient clinic, the 1 year incidence of HFimpEF was found to be ~20%. The 1 year incidence of HFimpEF decreased in relation to time since diagnosis of HFrEF. The most important predictors of the development of HFimpEF were female sex, non-ischaemic aetiology, narrower QRS width, and smaller diameter of the left ventricle and left atrium.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk Heart failure with improved ejection fraction Incidence Predictive factors Reverse remodelling
Megjelenés:	ESC heart failure. - 11 : 2 (2024), p. 783-794. -
További szerzők:	Muk Balázs Sepp Róbert Habon Tamás Borbély Attila (1978-) (kardiológus) Heltai Krisztina Majoros Zsuzsanna Járai Zoltán Vágány Dénes Szatmári Ákos Sziliczei Erzsébet Bánfi-Bacsárdi Fanni Nyolczas Noémi
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: