Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM099912
035-os BibID:	(WoS)000787774100002 (Scopus)85121006331
Első szerző:	Fagyas Miklós (orvos)
Cím:	Circulating ACE2 activity predicts mortality and disease severity in hospitalized COVID-19 patients / Fagyas Miklós, Fejes Zsolt, Sütő Renáta, Nagy Zsuzsanna, Székely Borbála, Pócsi Marianna, Ivády Gergely, Bíró Edina, Bekő Gabriella, Nagy Attila, Kerekes György, Szentkereszty Zoltán, Papp Zoltán, Tóth Attila, Kappelmayer János, Nagy Béla
Dátum:	2022
ISSN:	1201-9712
Megjegyzések:	Objectives Angiotensin-converting enzyme 2 (ACE2) represents the primary receptor for SARS-CoV-2 to enter endothelial cells. Here we investigated circulating ACE2 activity to predict the severity and mortality of COVID-19. Methods Serum ACE2 activity was measured in COVID-19 (110 critically ill and 66 severely ill subjects at hospital admission and 106 follow-up samples) and in 32 non-COVID-19 severe sepsis patients. Associations between ACE2, inflammation-dependent biomarkers, pre-existing comorbidities, and clinical outcomes were studied. Results Initial ACE2 activity was significantly higher in critically ill COVID-19 patients (54.4 [36.7-90.8] mU/L) than in severe COVID-19 (34.5 [25.2-48.7] mU/L; P<0.0001) and non-COVID-19 sepsis patients (40.9 [21.4-65.7] mU/L; P=0.0260) regardless of comorbidities. Circulating ACE2 activity correlated with inflammatory biomarkers and was further elevated during the hospital stay in critically ill patients. Based on ROC-curve analysis and logistic regression test, baseline ACE2 independently indicated the severity of COVID-19 with an AUC value of 0.701 (95% CI [0.621-0.781], P<0.0001). Furthermore, non-survivors showed higher serum ACE2 activity vs. survivors at hospital admission (P<0.0001). Finally, high ACE2 activity (?45.4 mU/L) predicted a higher risk (65 vs. 37%) for 30-day mortality (Log-Rank P<0.0001). Conclusions Serum ACE2 activity correlates with COVID-19 severity and predicts mortality.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk SARS-CoV-2 ACE2 inflammation COVID-19 disease biomarker outcome sepsis
Megjelenés:	International Journal Of Infectious Diseases. - 115 (2022), p. 8-16. -
További szerzők:	Fejes Zsolt (1988-) (molekuláris biológus) Sütő Renáta (1986-) (aneszteziológus) Nagy Zsuzsanna (1986-) (élettanász) Székely Borbála Pócsi Marianna (1989-) (klinikai laboratóriumi kutató) Ivády Gergely (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Bíró Edina Bekő Gabriella Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus) Szentkereszty Zoltán Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász) Tóth Attila (1971-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Nagy Béla Jr. (1980-) (labordiagnosztikai szakorvos)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00043 GINOP GINOP-2.3.2-15-2016-00050 GINOP EFOP-3.6.2-16-2017-00006 EFOP TKP2020-IKA-04 Egyéb TKP2020-NKA-04 Egyéb ÚNKP-21-3-I-DE-255 Egyéb ÚNKP-21-5-DE-458 Egyéb BO/00069/21/5 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM089514
Első szerző:	Földi Ildikó (orvos)
Cím:	Extracorporalis immunmoduláns kezelések alkalmazása akut gasztroenterológiai kórképekben = The use of extracorporal immunomodulatory treatments in acute gastroenterological disorders / Földi Ildikó, Dávida László, Tornai István, Palatka Károly, Papp Mária, Altorjay István, Balla József, Székely Borbála, Husi Kata, Kerekes György
Dátum:	2019
ISSN:	2415-9107
Megjegyzések:	Összefoglalás Az akut, életet veszélyeztető gasztroenterológiai kórképek közül a súlyos akut pancreatitis és az akut májelégtelenség magas mortalitású kórképek, kezelésük napjainkban is kihívást jelent. Mindkét kórkép esetén jelentős sejtkárosodás jön létre, ezen felül a gyakran társuló infekció is túlzott immunválaszt, ?citokinvihart" eredményezhet, amelynek kontrollálására a gyógyszeres próbálkozások nem jelentettek kellő hatékonyságú megoldást, ezért az extracorporalis technikák kerültek előtérbe. A citokin-adszorberek közül a CytoSorb alkalmazásával van jelenleg világszerte a legtöbb tapasztalat, amely kombinálható egyéb extracorporalis szervpótló kezelésekkel is. Két esetünk kapcsán szeretnénk bemutatni a jelenlegi terápiás lehetőségeinket, illetve tapasztalatainkat. A szervezetet érintő káros hatások (pl. infekció, toxinok, trauma, autoimmun folyamatok) a sejtekből felszabaduló DAMP-ok, illetve a kórokozók által prezentált PAMP-ok révén az innate immunrendszer gyors aktivációját eredményezik, ami citokinek termelődéséhez és szisztémás gyulladás (SIRS) kialakulásához vezet. A koordinált citokinszekréció szükséges a gazdaszervezet megfelelő immunválaszának felépítéséhez és a kiváltó trigger megszűnését követően annak terminálásához. A pro-(pl. IL-1, IL-6, TNF-a) és antiinflammatorikus (pl. IL-4, IL-10) citokinek arányának felborulása, az immunválasz diszregulációja, citokinvihart eredményezhet, ami életet veszélyeztető hiperinflammációval jár. Ezáltal a kezdetben lokális gyulladás szisztémássá válhat és többszervi elégtelenséget (MODS), majd halált okozhat (1, 2). taa, km
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok esettanulmány folyóiratcikk
Megjelenés:	Gasztroenterológiai és Hepatológiai Szemle. - 5 : 3 (2019), p. 149-152. -
További szerzők:	Dávida László (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Balla József (1959-) (belgyógyász, nephrológus) Székely Borbála Husi Kata (1987-) (hematológus) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: