Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM079913
Első szerző:	Popp József (közgazdász)
Cím:	A keveréktakarmány-gyártás kilátásal az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra / Popp József Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:	2018
ISSN:	0230-1814
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Állattenyésztés és takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:	Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM078011
Első szerző:	Popp József (közgazdász)
Cím:	Fehérjetakarmány függőség az EU-ban : status quo? = the EU's dependency on protein-rich feed : status quo? / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Oláh Judit
Dátum:	2018
ISSN:	0230-1814
Megjegyzések:	A globális olajmagdara előállítás 70%-át a szójadara képviseli, további 15%-át pedig a repce- és napraforgódara. Ezek az arányok a jövőben is fennmaradnak, habár felhasználásuk növekedése mérséklődik. Az USA, Brazília, Argentína és Paraguay részesedése a globális szójatermelésből és külkereskedelemből továbbra is 80-90% körül alakul. A globális szójakereskedelem kétharmadát Kína importálja, az EU továbbra is a világ második legnagyobb szójabab importőre marad, szójaliszt esetében megtartja vezető helyét. Ennek oka, hogy egyrészt az EU szójatermelése várhatóan évi 3 millió tonna lesz, másrészt a keveréktakarmány-gyártásban nő a magas fehérjetartalmú alapanyagok aránya. A szója és szójaliszt nagyobb arányú kiváltásához egyszerűen nincs elégséges alternatív fehérjeforrás, mert a hüvelyes növények takarmányozási szerepe elhanyagolható és a repce- és napraforgódara takarmányozási célú felhasználása pedig elérte a maximumot. Az ipari melléktermékek felhasználása csak szerény mértékben emelkedik, a takarmány-kiegészítő aminosavak gyors elterjedésének a magas ár szab gátat. Az EU-ban a takarmányfehérje-önellátás belátható időn belül nem lehet reális célkitűzés, a magas importfüggőség azonban csökkenthető. A precíziós nemesítési eljárások, az aminosavak széles körű felhasználása és a feldolgozási technológiák fejlesztése hozzájárul a növényi fehérje előállítás önellátottsági szintjének növeléséhez, továbbá a fehérjetakarmány emésztés hatékonysága is javítható új enzimtechnológiák alkalmazásával. Magyarországon a szójaterület középtávon aligha haladja meg a 100 ezer hektárt, a szójatermelés pedig az évi 250 ezer tonnát, ami a hazai szükséglet legfeljebb harmadát/felét fedezi.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 4 (2018), p. 209-224. -
További szerzők:	Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-18-4-DE-153 egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM078008
Első szerző:	Popp József (közgazdász)
Cím:	A keveréktakarmány-gyártás kilátásai az EU-ban, különleges tekintettel Magyarországra = outlook of compound feed production in the EU with special regard to Hungary / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:	2018
ISSN:	0230-1814
Megjegyzések:	A hús- és tejtermékfogyasztás növekedésével párhuzamosan nő az ipari keveréktakarmány-gyártás is, ennek mennyisége 2016-ban világszerte már elérte az egymilliárd tonnát, árbevétele pedig a 330 milliárd EUR (400 milliárd dollárt). A globális keveréktakarmány-gyártásban az EU aránya 16% körül alakul, ahol az állattenyésztés bruttó termelési értéke a mezőgazdasági kibocsátás 39%-át tette ki 2016-ban. Az EU-ban az állattenyésztés fehérjeigényének mintegy 70%-át a gabona és szójadara biztosítja, 15%-ban járul hozzá a repce- és a napraforgódara, míg az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipari melléktermékek aránya már eléri a 11%-ot. A takarmánykiegészítők piaci forgalma évi 11 milliárd EUR, ebből az aminosavak aránya 41%, a vitaminoké 20% körül alakul. Magyarországon 2016-ban takarmánygyártó tevékenységet 337 üzem folytatott, ahol 3,746 millió tonna tápmennyiséget állítottak elő. Ebből a baromfitáp aránya 51%, a sertéstápé 34%, a marhatápé 10%, egyéb táp aránya pedig 5% volt. A keveréktakarmányok mennyiségének 17,2%-át állította elő az öt legnagyobb takarmánygyártó üzem, 28,0%-át a 10 legnagyobb üzem és 37%-át a 15 legnagyobb üzem termelte meg. A magyarországi keveréktakarmány-gyártás üzemi struktúráját figyelembe véve a termelő-kapacitások tényleges kihasználtsága mintegy 60% volt 2016-ban. Az évi 3,746 millió tonna abraktakarmány összetételében a gabonamagvak 60%-ot, a fehérjenövények/olajmagvak és származékaik 22%-ot, a feldolgozóipari melléktermékek 11%-ot és az egyéb alapanyagok 13%-ot tettek ki 2016-ban. A magas minőségű keveréktakarmányok gyártásához elengedhetetlen a technológiai rendszerek vezérlésének fejlesztése, az elavult (10-20 éves technológiáról van szó a mélyinterjúk eredményei alapján) gyártóberendezések lecserélése, vagy a készletnyilvántartó szoftverek fejlesztése. A fejlesztési irányok tekintetében kiemelést érdemel a takarmányreceptúra változása, amit a környezetvédelmi politika is kikényszerít. Mindez hatást gyakorol a felhasznált alapanyagok összetételére és beszerzésére, például a szállításból származó CO2 csökkentése érdekében. A keveréktakarmány-feldolgozók előnyben részesítik a helyi energia- és fehérjehordozó takarmányokat. Az állattartó telepek számára igen magas hozzáadott értéket képviselő keveréktakarmányok készítéséhez egyre nagyobb szükség lesz a telepi kutatás-fejlesztési eredményekre alapozott receptúrakészítésnek.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:	Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM074420
Első szerző:	Popp József (közgazdász)
Cím:	A marhahús előállítás nemzetközi és hazai piaci kilátásai / Popp József, Oláh Judit, Szenderák János, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:	2017
ISSN:	0230-1814
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Állattenyésztés és Takarmányozás. - 66 : 4 (2017), p. 276-299. -
További szerzők:	Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: