Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 5 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM099631
Első szerző:
Popp József (közgazdász)
Cím:
Regionális különbségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben Magyarországon / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Szenderák János, Oláh Judit
Dátum:
2019
ISSN:
0237-4323
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
A falu. - 34 : 3 (2019), p. 5-13. -
További szerzők:
Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök)
Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM077994
Első szerző:
Popp József (közgazdász)
Cím:
Regionális különbségek a magyar mezőgazdaságban / Popp József, Szenderák János, Oláh Judit, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:
2018
ISSN:
0237-4323
Megjegyzések:
Az egyéni gazdaságok 51%-a a megtermelt termékeket részben értékesítésre szánja. 2010 és 2016 között 13%-kal csökkent a kizárólag saját fogyasztásra termelő egyéni gazdaságok száma, míg ugyanilyen mértékben emelkedett az elsősorban értékesítésre termelőké. A kizárólag saját fogyasztásra termelő egyéni gazdaságok legnagyobb (60% feletti) arányban Fejér, Komárom-Esztergom, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak megtalálhatóak 2016-ban. Hat megyében, nevezetesen Győr-Moson-Sopron, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében volt meghatározó az értékesítésre termelő gazdaságok aránya. Az állattartás az egyéni gazdaságok 22%-ának volt meghatározó jövedelemforrása 2016-ban. A gazdasági szervezetek tartják az állatállomány több mint 60%-át. Állattartásra szakosodott a gazdasági szervezetek 17%-a és az egyéni gazdaságok 37%-a. A gazdasági szervezetek esetén minden megyében a növénytermesztés dominált. A gazdaságok több mint 70%-a tartozott ebbe a körbe Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 50%-a Veszprém és Nógrád megyében. Az egyéni gazdaságoknál a legnagyobb különbség Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében volt tapasztalható, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az állattartók és a növénytermesztők aránya 30%, illetve 53% volt, míg Nógrád megyében ennek fordítottja. Nógrád megyéhez hasonló képet mutatott Jász-Nagykun-Szolnok megye, míg a Vas és a Zala megye a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságokkal mutat hasonlóságot. Heves, Vas, Veszprém és Zala megyékben a növénytermesztő típusú egyéni gazdaságok aránya meghaladta az 50%-ot.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:
A Falu. - 32 : 4 (2018), p. 37-55. -
További szerzők:
Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök)
Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM077992
Első szerző:
Popp József (közgazdász)
Cím:
Regionális különbségek a főbb mezőgazdasági ágazatokban Magyarországon / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Szenderák János, Oláh Judit
Dátum:
2018
ISSN:
2064-3004
Megjegyzések:
A régiók között számottevő az eltérés a mezőgazdaságban a növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján. A Dél-Alföld és Észak-Alföld az ország mezőgazdasági területének csaknem 45%-át képviselte a vizsgált időszakban. A mezőgazdasági termelés átlag feletti intenzitása (egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás) Dél-Alföldön, Közép- és Nyugat-Dunántúlon volt megfigyelhető, ugyanakkor jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon. A növénytermesztés aránya Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon jelentősen meghaladta az országos átlagot, míg az állattenyésztés súlya a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön múlta felül az átlagot. Az élőállat és állati termék kibocsátásából Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Észak-Alföld országos átlagnál nagyobb teljesítményt mutat. Az Észak- és Dél-Alföld folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adja, ezzel szemben a kis területű Észak-Magyarország aránya a kibocsátásban 8,1%, Közép-Magyarországé pedig 6,9% volt. A fontosabb ipari növények területéből ? a gabonanövények területéhez hasonlóan ? Észak-Alföld 23%-os, Dél-Alföld pedig 22%-os részarányt képviselt, 10-15% közötti részesedéssel sorrendben Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl következett, 6% körüli aránnyal Közép-Magyarország zárja a sort. A többi növény esetében is a Dél- és az Észak-alföldi régió a meghatározó a vetésterület nagysága szempontjából, de a szójatermelésben a Nyugat- és a Dél-Dunántúli régiók bírnak meghatározó szereppel.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
régió
mezőgazdasági ágazatok
kibocsátás
földterület
beruházás
Megjelenés:
Journal of Central European Green Innovation. - 6 : 3 (2018), p. 85-112. -
További szerzők:
Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök)
Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM077990
Első szerző:
Popp József (közgazdász)
Cím:
A magyar mezőgazdaság teljesítménye 2004-2017 között / Popp József, Szenderák János, Fróna Dániel, Felföldi János, Oláh Judit, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:
2018
ISSN:
1788-7593
Megjegyzések:
Magyarországon a mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági szerepe az uniós csatlakozás után sem változott meg, 2004-2017 között a mezőgazdaság részaránya a GDP termelésben 3,0- 4,1% között ingadozott. A mezőgazdaság húzóágazata a növénytermesztés, így a teljesítményt nagyban meghatározza a növénytermesztési ágazat évenkénti kibocsátása és a növényi termékek áralakulása. Az ágazat beruházása a támogatási lehetőségekhez igazodott, ezért követi annak ciklikusságát. A mezőgazdasági beruházások részesedése az ország összes beruházásából 2000-ben 4,7%-ot tett ki, 2014-ben érte el a legmagasabb, 6%-os arányt, azóta viszont csökkent a beruházási kedv. A mezőgazdasági kibocsátás 2016-ban megközelítette a 2 600 milliárd forintot, a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték pedig az 1 100 milliárd forintot. A fizetett munkaerő-ráfordítás évek óta emelkedik, a teljes felhasznált munkaerő-mennyiség pedig csökken. A jövedelmek forrása a termelői áron számított bruttó hozzáadott érték mellett a növénytermesztés terméktámogatása, az állatok és állati termékek terméktámogatása és az egyéb termelési támogatások - termelési adókkal csökkentett - összege. A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és a termelői áraktól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is meghatározta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (munkadíj, bérleti díj és kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozott. Magyarországon az EU-csatlakozás után a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül nőtt a támogatások aránya. Az időjárástól függő kibocsátás ingadozása is számottevően befolyásolja a jövedelem alakulását. A jó terméshozamú években a jövedelem összetételében a támogatások szerepe csökken. 2016-ban 73% volt ez az arány, de a kevésbé jó termést hozó években ennél magasabb arányt tett ki a támogatás a vállalkozói jövedelmekben.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
támogatás
mezőgazdaság
munkaerő-felhasználás
régió
Megjelenés:
Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 13 : 3-4 (2018), p. 9-20. -
További szerzők:
Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök)
Fróna Dániel (1991-) (agrárközgazdász)
Felföldi János (1968-) (mérnök-közgazdász)
Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM074420
Első szerző:
Popp József (közgazdász)
Cím:
A marhahús előállítás nemzetközi és hazai piaci kilátásai / Popp József, Oláh Judit, Szenderák János, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:
2017
ISSN:
0230-1814
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:
Állattenyésztés és Takarmányozás. - 66 : 4 (2017), p. 276-299. -
További szerzők:
Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök)
Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.