CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM037714
Első szerző:Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:A cardiovascularis prevenció irányai és aktuális kérdései a háziorvoslásban / Ilyés István, Jancsó Zoltán, Simay Attila
Dátum:2012
ISSN:0030-6002
Megjegyzések:A szív- és érrendszeri betegségek a gyógyításuk terén elért jelentős eredmények ellenére hazánkban ma is a halálozási statisztika első helyén állnak. E betegségek prevenciójában a háziorvosi ellátás fontos szerepet játszik. A háziorvoslásban a cardiovascularis megelőzés a primer, a szekunder és a tercier prevenciós szinteken valósul meg, a rizikócsoport- stratégia és a populációs stratégia alkalmazásával. Az elsődleges prevenció kiemelt feladatai az egészség megőrzése és a cardiovascularis betegségek kialakulásának megelőzése. A legfontosabb primer prevenciós programok az egészséges táplálkozást segítő és a fi zikai aktivitás növelését támogató program, valamint a dohányzás elleni küzdelem programja. A másodlagos prevenció eszköze a szűrővizsgálatok végzése. A háziorvoslásban a kockázati tényezők egy része már az orvos beteg konzultáció során felismerhető, a metabolikus kockázat felismerése viszont csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges. A cardiovascularis kockázati faktorok és betegségek szűrésére vonatkozó jogszabály a metabolikus szindróma kritériumrendszerén alapul, noha ma már a globális kardiometabolikus kockázat felmérésére kell törekedni. A szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő, de kockázati tényezőkkel rendelkező páciensek esetében a cardiovascularis kockázat becslése a háziorvos feladata. A háziorvosi ellátás sajátos lehetősége a beteg hosszú távú követése, ami lehetőséget ad a tercier prevenció keretében végzett folyamatos gondozásra. A cardiovascularis kockázati tényezőkkel vagy betegséggel rendelkezők gondozása során nagy jelentőségű a páciensek kockázati csoportokba sorolása, mert az ezekbe tartozás határozza meg a gondozás célértékeit. A cardiovascularis gondozás során alkalmazott módszerek az életmód-terápia, a specifi kus gyógyszeres kezelés és a cardiovascularis gyógyszeres szervvédelem. A cardiovascularis prevenció eleme a kockázati tényezőkkel és betegségekkel kapcsolatos egészségnevelés és tanácsadás is, ami a prevenció eszköze, egyaránt segíti a prevenció primer, szekunder vagy tercier formájának megvalósítását. A háziorvosi cardiovascularis prevenció eredményeinek javításához szükséges legfontosabb változtatások: a primer prevenciós tevékenység, továbbá az egészségnevelés és tanácsadás megfelelő értékelése, a szűrési rendszer megújítása a globális kardiometabolikus kockázat szemlélete alapján, a háziorvoslás cardiovascularis gondozási tevékenységét átfogó egységes szakmai irányelv kidolgozása, a háziorvosi cardiovascularis prevenciónak egy integrált prevenciós rendszer keretében történő megvalósítása.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cardiovascularis prevenció
primer prevenció
szűrővizsgálatok
gondozás
cardiovascularis rizikóbecslés és kockázati csoportba sorolás
metabolikus szindróma
globális kardiometabolikus kockázat
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 153 : 39 (2012), p. 1536-1546. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM018421
Első szerző:Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:Cardiovascularis kockázattal rendelkező betegek kezelése a háziorvosi praxisban / Ilyés István, Erdei István, Jancsó Zoltán
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 145 : 33 (2004), p. 1723-1726. -
További szerzők:Erdei István (1944-) (belgyógyász, háziorvos, háziorvos mentor, üzemorvos) Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM017486
Első szerző:Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:Cardoivascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi paraxisokban : diabeteses betegek és gondozásuk / Ilyés István, Jancsó Zoltán, Kovács Eszter, Márton Hajnalka, Simay Attila
Dátum:2005
Megjegyzések:A diabetes mindkét típusa nagy cardiovascularis kockázatot jelentő állapotok közé tartozik. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése a diabetes mellitus miatt gondozott páciensek körében a cardiovascularis rizikótényezők, a macro- és microvascularis szövődmények gyakoriságának és a kezelés-gondozás eredményeinek felmérése volt. Módszer: a vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt, amiben háziorvosi praxisok diabetes mellitus miatt gondozott 400 páciense (49 1-es típusú és 351 2-es típusú diabeteses beteg) vett részt. Eredmények: A cardiovascularis érintettség, a túlsúlyosság, a hypertonia és a dyslipidaemia gyakorisága a 2-es típusú, a dohányzás és a microvascularis szövődmények gyakorisága az 1-es típusú diabetes mellitusban volt nagyobb. Az 1-es típusú diabetesben a konzervatív intenzív és a konvencionális inzulinkezelés aránya közel 70%:30% volt. A 2-es típusú diabetesben alkalmazott kezelési módok: csak diétás kezelés: 8%, orális antidiabetikus kezelés: 78%, antidiabetikus és inzulinkezelés: 7% inzulinterápia: 7%. A gondozás utolsó évében legalább 3 vizsgálati eredménnyel rendelkezők aránya: éhomi vércukor: 50%, postprandialis vércukor: 30%, hemoglobin-A1c: 10% körül, mindkét betegségtípusban. A célértékek elérésének aránya az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitusban: éhomi vércukor: 27% vs.14%, postprandialis vércukor: 26% vs. 18%, hemoglobin-A1c: 29% vs. 34%, a micro-és macrovascularis kockázati kategóriákba tartozók aránya: éhomi vércukor: 59% vs. 68%, postprandialis vércukor: 54% vs. 53%, hemoglobin-A1c 4% vs.27%. Következtetések: A glykaemiás kontroll megítélését biztosító vizsgálatok végzésének gyakorisága és a célértékek elérésének aránya nem kielégítő, a micro- és macrovascularis kockázati kategóriába tartozók aránya pedig magas. A diabetesgondozás intenzitását az eredmények javítása érdekében fokozni szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
diabetesgondozás
cardiovascularis rizikótényezők
macro- és microvascularis szövődmények
célértékek elérése
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 51 (2005), p. 2581-2588. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Kovács Eszter Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM017535
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:Cardiovascularis kockázattal rendelkező páciensek gondozása háziorvosi praxisokban : dyslipidaemiás páciensek és gondozásuk / Jancsó Zoltán, Varga Zsuzsa, Simay Attila, Ilyés István
Dátum:2005
Megjegyzések:A dyslipdaemiák szerepe meghatározó az atherosclerosis folyamatában, s a dyslipidaemiás betegek gondozása a cardiovascularis prevenció kiemelten fontos feladata.Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok dyslipidaemia-gondozási gyakorlatának felmérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 398 dyslipidaemiás betegét vonták be. Eredmények: A betegek gondozásba vételére az esetek 91,7%-ában hyperchholesterinaemia, 69%-ában hypertrigliceridaemia, 18,4%-ában a HDL-kolesztein-szint csökkenése miatt került sor, tehát az eltérések gyakori társulása volt észlelhető. Hypertonia a gondozottak 77,0%-ában, szénhidrátanyagcsere-zavar 41,7%-ában, emelkedet testtömegindex 43,2%-ában volt kimutatható. A dohányzók aránya 26,5%, a leszokottaké 13,2% volt. A résztvevők 56,5%-ában cardiovascularis, 18,6-ában cerebrovascularis, 20,3%-ában periféris vascularis érintettség, 4,8%-ában pedig vesebetegség volt kimutatható. A gyógyszeres kezelés aránya 87,7% volt, a statinok alkalmazására 81,7%-ban, a fibrátok adására 29,6%-ban került sor, a kombinált kezelés aránya 11,5% volt. A gondozás eredményességét jelezte: az 5,2 mmol/l feletti összkoleszterinszinttel rendelkezők aránya 13%-kal, az 1,7 mmol/l feleti trigliceridszinttel bírók aránya 4%-kal csökkent; a koleszterin-célértékek elérésének aránya nagy cardiovascularis kockázat esetén 3%, közepes kockázat esetén 22,2%, enyhe kockázat esetén 66,7% volt. Következtetések: Eredményeik alapján szükségesnek látszik a gyógyszeres terápia intenzifikálása a célértékekek minél nagyobb arányban történő elérése érdekében, s indokolt a dyslipidaemiás betegek gondozásának rendszeres értékelése is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
dyslipidaemia
gondozás
cardiovascularis kockázat
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 52 (2005), p. 2629-2633. -
További szerzők:Varga Zsuzsa Simay Attila (1954-) (háziorvos) Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM017501
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:Cardiovascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi praxisokban : hypertoniás páciensek és gondozásuk / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Kovács Eszter, Ilyés István
Dátum:2006
Megjegyzések:A hypertonia önálló cardiovascularis rizikófaktor, a hypertoniás betegek kezelése, gondozása a cardiovascularis betegségek megelőzése szempontjából kulcsfontosságú. Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok hypertonia-gondozási gyakorlatának felérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés.A kérdőív - többek között - a gondozás időtartamára, a társuló rizikótényezőkre, a kezelésre, célszervkárosodásokra és a vérnyomásértékekre vonatkozó információkat tartalmazott. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 830 hypertoniás betegét vonták be. A vérnyomásmérés kivitelezése és a vérnyomásértékeknek megfelelő súlyossági csoport besorolás a Magyar Hypertonia Társaság aktuális irányelve szerint történt. Eredmények: A résztvevők 39,8%-a férfi, 60,2%-a nő volt. A hypertonia felismerése óta eltelt idő átlagosan 10,7 (SD + 8,3) évnek adódott. Az esetek 51,4%-ában középsúlyos, 32,7%-ában súlyos hypertonia miatt vették a résztvevőket gondozásba. A cardiovascularis, cerebrovascularis, perifériás vascularis és a retinaérintettség prevalenciája a hypertonia súlyosságával párhuzamosan nőtt. Minden antihypertensiv hatóanyagcsoportra jellemző volt, hogy a hypertonia súlyossági fokával párhuzamosan nőtt alkalmazási gyakoriságuk. Leggyakrabban ACE-gátlók alkalmazására került sor. 140/90 Hgmm alatti átlagértéket a gondozottak 46,4%-ánál sikerült elérni, a betegek 45,1%-a az elmúlt egy év átlagértéke alapján az enyhe, 7,62%-a a középsúlyos, 0,85%-a pedig a súlyos hypertoniások kategóriájába volt besorolható. A gondozás a vérnyomásértékek csökkentésének tekintetében kevésbé volt hatékony az idősebb, illetve a súlyosabb kiindulási hypertoniával rendelkező pácienseknél, a nem szerinti hovatartozás azonban a hatékonyságot nem befolyásolta. Következtetések: A felismerés elégtelensége miatt a fiatal, illetve a férfi hypertoniások korai azonosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vérnyomás célértékek elérése érdekében pedig a kezelés minden eszközét a legteljesebb mértékig ki kell használni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
hypertonia-gondozás
cardiovascularis kockázat
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 147 : 8 (2006), p. 339-344. -
További szerzők:Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Kovács Eszter Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM017402
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:Cardiovascularis kockázat háziorvosi praxisok gondozásban nem álló páciensei körében / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2003
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cardiovascularis veszélyeztetettség
cardiovascularis rizikófaktorok
cardiovascularis kockázatbecslés
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 144 : 29 (2003), p. 1433-1439. -
További szerzők:Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM075136
035-os BibID:(scopus)85052523573 (wos)000442603200001
Első szerző:Rurik Imre (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, urológus)
Cím:Menekültek, migránsok az alapellátásban : mit tanulhattunk az EUR-HUMAN projekt eredményeiből? / Rurik Imre, Kolozsvári László Róbert, Aarendonk Diederik, Angelaki Agapi, Ajdukovic Dean, Dowrick Christopher, Dückers Michel, Hoffmann Kathryn, Jancsó Zoltán, Jirovsky Elena, Katz Zoltán, Michili Enkeleint-Aggelos, van den Muijsenbergh Maria, Nánási anna, Petelos Elena, Rotar-Pavlic Danica, Sifaki-Pistolla Dimitra, Tamás Hajnalka, Roland Palla, Ungvári Tímea, Lionis Christos
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Háború és/vagy nyomor sújtotta közel-keleti, ázsiai és afrikai országok felől 2015-ben milliós nagyságrendű migrációsáradat indult el Európa felé, amely Magyarországot is elérte. A menekültkrízis komoly kihívást jelentett mindegyikeurópai ország egészségügyi rendszere számára. Kevés figyelmet kapott az a hatalmas munkaterhelés, amelyeta menekültek/migránsok egészségügyi ellátása jelentett az alapellátás számára, amely erre kapacitásában és részbenszakmailag sem volt megfelelően felkészülve. A magyar alapellátás elsősorban a hazánkon átvonuló migránsok ellátásábanvolt érintett. A betegközpontú, együttérző, a menekültek egészségügyi szükségleteit felmérő, bizonyítékalapúintervenciók iránti igény és ezek alapján megfelelő, az integrált alapellátás kapacitását bővíteni képes oktatási programkifejlesztésére való szándék indította el az EUropean Refugees ? HUman Movement and Advisory Network (EURHUMAN)projektet, 7 európai ország közreműködésében. Az EUR-HUMAN projekt fő célja a gyakorlati ismeretekbővítése volt mindazon európai országokban, amelyek migránsokat és menekülteket fogadnak: felmérni egészségügyiigényeiket, minimalizálni a határokon való átkelés egészségügyi kockázatait, főleg a korai megérkezés periódusára ésaz átmeneti vagy tartós letelepedés idejére fókuszálva. Fő céljai az intervenció igényének felismerésére, meghatározására,tervezésére, az alapellátás minőségének javítására irányulnak, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra. Közleményünkleírja a projekt menetét, bemutatja eredményeit, és összegzi a háziorvosok számára készült oktatási anyaglegfontosabb gyakorlati tanácsait; megmutatja azon szakmai továbbképzési források elérhetőségét a magyar (házi)orvosok számára, amelyek hasznosak a migrációban érintett országokból érkezők ellátásában. Az EUR-HUMANprojekt a Horizont 2020 programok keretében futott le 2016-ban az Európai Bizottság felügyelete alatt, a Fogyasztó-,Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) által finanszírozva.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
alapellátás
betegközpontú ellátás
együttérző ellátás
EUR-HUMAN
integrált ellátás
kapacitás
menekült
migráns
migráció
Megjelenés:ORVOSI HETILAP. - 159 : 35 (2018), p. 1414-1422. -
További szerzők:Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Aarendonk, Diederik Angelaki, Agapi Ajduković, Dean Dowrick, Christopher Dückers, Michel Hoffmann, Kathryn Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Jirovsky, Elena Katz Zoltán Michili, Enkeleint-Aggelos van den Muijsenbergh, Maria Nánási Anna (1995-) (háziorvos) Petelos, Elena Rotar Pavlič, Danica Sifaki-Pistolla, Dimitra Tamás Hajnalka Palla Roland Ungvári Tímea Lionis, Christos
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM066014
035-os BibID:(scopus)84982802790 (wos)000380771700005
Első szerző:Rurik Imre (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, urológus)
Cím:Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, 2015 / Rurik Imre, Ungvári Tímea, Szidor Judit, Torzsa Péter, Móczár Csaba, Jancsó Zoltán, Sándor János
Dátum:2016
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 157 : 31 (2016), p. 1248-1255. -
További szerzők:Ungvári Tímea Szidor Judit Torzsa Péter Móczár Csaba (1966-) (háziorvos) Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.