CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM017478
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A dohányzás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a kardiovaszkuláris betegségek becsült kockázatára / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt, 18-60 éves páciensek körében vizsgáltuk a dohányzás hatását a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris kockázatra. A vizsgálatban 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott, szisztematikus mintavétellel kiválasztott 1320 páciense vett részt. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, koleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, triglycerid, éhgyomri vércukormérés történt.A vizsgálatban résztvevők 30%-a dohányzik, 58%-a sosem dohányzott és 12%-a leszokott. A dohányzás a férfiak között gyakoribb, a két nem közötti különbség szignifikáns mértékű (p<0,0001). A dohányzók arányában a fiatalok (dohányzik. 32,5%) és a középkorúak (dohányzik: 29,2%) között lényeges különbség nincs. A már leszokottak aránya a középkorúak csoportjában háromszorosa a fiatalabb korosztályban észleltnek, emiatt a dohányzási szokások megoszlásában a csoportok közötti különbség szignifikáns (p<0,0001). A szisztolés vérnyomás fokozatainak megoszlása a dohányzási szokások szerint kialakított csoportokban nem tér el (p=0,1785). A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában az éhomi vércukor-kategóriák megoszlása sem különbözik. A leszokottak csoportjában viszont a kóros vércukor-kategóriák aránya magasabb, ebből adódóan a csoportok között a vércukor-kategóriák megoszlásában a különbség szignifikáns (p?0,0023). A BMI normális és emelkedett értékeinek megoszlásában nincs különbség a dohányzók és a nem dohányzók csoportja között. A leszokottak csoportjában a másik két csoporthoz viszonyítva magasabb az emelkedett BMI értékűek aránya. Mindazonáltal a BMI értékek megoszlásában statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között nem mutatható ki. A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában a normális és a magas összkoleszterin szintek aránya sem különbözik, a leszokottak csoportjában viszont az emelkedett összkoleszterin szinttel rendelkezők aránya magasabb, mint az előző két csoportban. A három csoportban a normális és emelkedet összkoleszterin szintek aránya nem különbözik. Nincs eltérés a normális és emelkedett LDL- koleszterin szintek megoszlásában sem. A triglycerid értékek megoszlása viszont kedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, mint a dohányzókéban,a legkedvezőtlenebb a leszokottak csoportjában. A különbség a három csoport között szignifikáns (p<0,05). A normális és a csökkent HDL-koleszterin értékek aránya a dohányzási szokások szerint nem tér el. A becsült kardiovaszkuláris kockázat kategóriáinak megoszlása legkedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, és a három csoportban a fokozatok megoszlásában a különbség szignifikáns (p<0,05).Az eredmények szerint a dohányzás független rizikófaktorként növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A dohányzási szokások és a triglycerid szintek megoszlásában azonban szignifikáns kapcsolat mutatható ki. Figyelmet érdemel a leszokottak kedvezőtlen rizikóstátusza.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
dohányzás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány 48 : 4 (2004), p. 300-308. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM017436
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A fizikai aktivitás összefüggése kardiovaszkuláris rizikó-faktorokkal és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatával / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt 18-60 éves lakosság körében vizsgáltuk a fizikai aktivitás összefüggését a kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal és az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedéseknek a felmért paraméterek alapján becsült kockázatával (a továbbiakban: kardiovaszkuláris kockázat). Módszer: 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott 1320 páciense vett részt a vizsgálatban. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, szérum összkoleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, tirglicerid meghatározás, éhgyomri vércukor és ennek emelkedettsége esetén terhelés után 120 perccel vércukorszint mérés történt. Sor került az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedés 10 évre előrevetített kockázatának becslésére is a Joint European Coronary Risk Chart segítségével. A fizikai aktivitás mértéke és a rizikófaktorok gyakorisága valamint az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata fokozatainak gyakorisága közötti összefüggéseket chi négyzet próbával vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők alig fele végez rendszeresen testmozgást. A férfiak, a fiatalabb életkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek és a szellemi foglalkozásúak aktívabbak. A fizikai aktivitás valamint a szérum összkoleszterin-, triglicerid szint, a BMI értékek és a szisztolés vérnyomás értékek megoszlása között szignifikáns összefüggés volt kimutatható: az aktív csoportban a normál értékkel rendelkezők aránya magasabb volt. A normális és kóros LDL- és HDL-koleszterin szintek megoszlásában a fizikai aktivitás alapján különbség nem volt észlelhető. A fizikai aktivitás és a becsült, kardiovaszkuláris kockázat fokozatainak megoszlása között szignifikáns mértékű össszefüggés volt kimutatható. Következtetés: A fizikai aktivitás szignifikáns mértékben befolyásolta az alkalmazott módszerrel becsült kardiovaszkuláris kockázati fokozatok megoszlását, s minthogy preventív hatását számos rizikófaktorra való kedvező befolyása révén fejti ki, a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát csökkentő életmód fontos tényezője.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fizikai aktivitás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris kockázat
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 1 (2004), p. 47-55. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM017415
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A táplálkozás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettségre / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:A szénhidrát-anyagcsere eltérései, már az emelkedett éhgyomri vércukorértékek is fokozzák a cardiovascularis kockázatot. A jelen munka célja felnőtt populációban végzett cardiovascularis kockázatbecslés keretében az éhgyomri vércukorértékek megoszlásának, továbbá az éhgyomri vércukor-kategóriák (ÉVC-kategóriák) és az egyes cardiovascularis rizikófaktorok, valamint a becsült cardiovascularis kockázati fokozatok összefüggésének vizsgálata volt. A felmérésben 1285, 18-60 éves életkorú, cardiovascularis rizikófaktor vagy betegség miatt gondozásban nem álló személy vett részt. Vérnyomásmérésre, az éhgyomri vércukorérték és az összcholesterin koncentrációjának meghatározására, valamint a Joint European Risc Chart alkalmazásával a cardiovascularis kockázat becslésére került sor. A vizsgáltak 88,6%-a normális, 6,5%-a IFG-nek (imparied fasting glucose) megfelelő, 4,8%-a pedig 7 mmol/l vagy ennél nagyobb éhgyomri vércukorértékkel rendelkezett. A ÉVC-kategóriák megoszlásában a férfiak és a nők, továbbá a dohányzók és a nem dohányzók csoportjai között nem volt különbség. Az ÉVC-kategóriák megoszlása a középkorúak csoportjában kedvezőtlenebb volt, mint a fiatalabb korosztályba tartozóknál. Az ÉVC-kategóriák alapján kialakított csoportokban a normális és a kóros cholesterinértékkel rendelkezők, valamint az egyes vérnyomás-fokozatokba soroltak megoszlása szignifikánsan különbözött: az emelkedett cholesteinszinttel rendelkezők és a súlyosabb vérnyomás-fokozatokba tartozók aránya az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan nőtt. A cardiovascularis kockázati fokozatoknak az ÉVC-kategóriákban észlelet megoszlásában is szignifikáns különbség mutatkozott: a súlyosabb kockázati fokozatok gyakorisága az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan emelkedett. Az eredmények igazolják az ÉVC-kategóriák megoszlásának összefüggését az életkorral, az összcholesterin szintjével, a szisztolés vérnyomásértékekkel, és bizonyítják, hogy az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan nő a cardiovascularis kockázat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
táplálkozás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 1 (2004), p. 37-46. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1