Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM029623
Első szerző:	Aleksza Magdolna
Cím:	Immunológiai eltérések hosszan túlélő Hodgkin-kóros betegeknél / Aleksza Magdolna, Keresztes Katalin, Baráth Sándor, Sipka Sándor, Illés Árpád
Dátum:	2005
ISSN:	1588-3280
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 4 : 1 (2005), p. 19-25. -
További szerzők:	Keresztes Katalin Baráth Sándor (1977-) (biológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM022130
Első szerző:	Baráth Sándor (biológus)
Cím:	Regulatórikus T sejtek kevert kötőszöveti betegségben / Baráth Sándor, Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Sipka Sándor, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:	2005
Megjegyzések:	A szerzôk kevert kötôszöveti betegségben (MCTD) szenvedô beteg perifériás vérében vizsgálták a szabályozó funkciójú CD4+ T-sejtek, a CD4+/CD25+erôs Treg-sejtek és az IL-10-et termelô Treg-sejtek (IL-10-Treg) megoszlását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálatba 48 beteget vontak be. Közülük a vizsgálatkor 17 beteg a kevert kötôszöveti betegség aktív szakában, 31 beteg pedig nyugalmi szakban volt. Kontrollként 22 egészséges személy értékeit használták. A vizsgálatokat áramlási citometriával végezték. EREDMÉNYEK - A CD4+/CD25+erôs T-sejtek százaléka és abszolút száma kevert kötôszöveti betegségben alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban. A 17 aktív szakban lévô betegben a CD4+/CD25+erôs. Treg-sejtek relatív és abszolút száma kisebbnek bizonyult, mint az inaktív szakban lévô betegek esetében. A kevert kötôszöveti betegségben szenvedô betegekben a CD4+/IL-10+ Treg-sejtek százalékos aránya szignifikánsan nôtt az egészséges kontrollokhoz viszonyítva, és abszolút számuk is magasabb volt kevert kötôszöveti betegségben szenvedôkön, mint a kontrollok körében. A kortikoszteroid- és immunszuppresszív kezelésre a CD4+/CD25+erôs Tregsejtek és az IL-10-Treg-sejtek száma az egészséges kontrollokéhoz hasonló lett. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeik szerint a CD4+/ CD25+erôs Treg-sejtszám csökkenése jelentôs tényezô a kevert kötôszöveti betegségben észlelt immunregulációs zavarban. Lehetséges, hogy az IL- 10-Treg-szám emelkedése a proinflammatorikus és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát igyekszik biztosítani.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 4 : 3-4 (2005), p. 25-32. -
További szerzők:	Aleksza Magdolna Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM002342
Első szerző:	Szegedi Andrea (bőrgyógyász)
Cím:	A D3 vitamin immunmoduláló hatása / Szegedi Andrea, Nagy Georgina, Baráth Sándor, Gaál János
Dátum:	2007
Megjegyzések:	1,25 dihidroxivitamin D3, ami a D3 vitamin biológiailag aktív metabolitja, nemcsak a csont és a kalcium metabolizmusában játszik fontos szerepet, hanem számos sejt differenciálódásában és az immunológiai szabályozásban is. Immunmoduláló hatását az antigén-prezentáló sejteken és az aktivált T sejteken megjelenő D vitamin receptoron (VDR) keresztül fejti ki. A VDR a hormonfüggő magreceptorcsalád egyik tagja. A receptor-ligand kölcsönhatást követően vagy transzkripciós faktorok aktiválódnak, vagy a receptor közvetlenül kötődik a citokin gének promoter régiójában található D vitamin válaszadó elemekhez. A D3 vitamin elsődleges célsejtejei a dendritikus sejtek, gátolja ezek differenciálódását, érését és ezáltal befolyásolja a dendritikus sejt-függő T-sejt aktivációt. Ezen immnunmoduláló hatást különböző autoimmun betegség és transzplantációs modelleken tanulmányozták in vivo, illetve számos in vitro kísérlet is bizonyítja a D3 vitamin immunrendszert szabályozó szerepét. A jelen közleményben az aktív D3 vitaminnak az immunrendszer működésére kifejtett hatásairól, az utóbbi időkben ismertté vált újabb adatokról kívánunk áttekintést adni kihangsúlyozva az immunmoduláló tulajdonságát, amit terápiásan is jobban ki lehetne aknázni.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban 1,25 dihidroxivitamin D3 autoimmun betegség transzplantációs immunológia immunmoduláció egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 6 : 1-2 (2007), p. 4-10. -
További szerzők:	Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Baráth Sándor (1977-) (biológus) Gaál János (1965-) (reumatológus, belgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: