CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM096008
Első szerző:Eichler, Bettina
Cím:Untersuchungen zur Phosphataufnahme von Zwischenfrüchten bei unterschiedlicher P-Versorgung des Bodens (Investigation of P Uptake of Catch Crops under Different P Supply) / Bettina Eichler, Adolf Grüner, Imre Vágó
Dátum:2003
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Im Rahmen eines Gefäversuches wurden die Phosphataufnahme von 11 Zwischenfrüchten auf Versuchsböden untersucht und vergleichende Betrachtungen zur Veränderung der doppellaktat-löslichen P-Gehaltes (P(DL)) im Boden angestellt. Zur Charakterisierung des Einflusses der P-Versorgung auf morphologische Wurzelparameter erfolgte die Anlage eines zusätzlichen Modellversuches mit dem Substrat Quarzsand. Es traten signifikante Unterschiede hinsichtlich der P-Aufnahme zwischen den geprüften Varianten auf. Bei guter P-Versorgung hatten auf den Sandböden Buchweizen, Mais und Ölrettich die höchsten P-Aufnahmen und auf den Lehmböden ebenfalls Buchweizen und Mais, aber auch Serradella. Unter P-Mangelbedingungen entzogen Buchweizen, Mais und Ölrettich mehr Phosphor als alle anderen geprüften Arten. Für die Lehmböden konnte im Unterschied zu den Sandböden kein statistich gesicherter Zusammenhang zwischen aufgenommener P-Menge und Veränderung der Menge an DL-löslichem Phosphat im Gefä? ermittelt werden. Bei allen geprüften Varianten war die P-Aufnahme durch die Fruchtarten gröer als die Verringerung die P(DL)-Menge je Gefä?. Der Anteil an DL-löslichem Phosphat am Gesamtphosphatgehalt des Bodens verringerte sich während der Versuchszeit nur auf den beiden Sandböden. Die P-Aufnahme, die Wurzellänge sowie das Wurzel/Spross-Verhältnis hingen signifikant von der angebauten Fruchtart sowie von der Wasserlöslichkeit der zugegebenen P-Verbindung ab. Die Zugabe des leichtlöslichen KH2PO4 erhöhte sich im Vergleich zu den Varianten mit wasserunlöslichen P-Verbindungen die P-Aufnahme der Pflanzen während sich das Wurzel/Spross-Verhältnis verringerte.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Phosphataufnahme,
P-Versorgungsgrad
Zwischenfrüchte
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 11 (2003), p. 7-14. -
További szerzők:Grüner, Adolf Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM079199
Első szerző:Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:Changes of some soil chemical and microbiological characteristics in a long-term fertilization experiment in Hungary / Kátai János, Tállai Magdolna, Vágó Imre, Balláné Kovács Andrea
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Agricultural management practices - directly or indirectly - influence soil properties. Fertilization rates and crop rotation can strongly affect soil pH, soil nutrient supply and soil organic matter content due to the changes of microbial processes. The objective of this study was to compare the effects of different fertilization doses in monoculture and tri-culture of maize (monoculture: only maize grown since 1983, tri-culture: it is a three-year crop rotation system: pea - winter wheat - maize) on selected soil characteristics. The long-term fertilization experiments were set up in 1983 in Eastern Hungary. These experiments are situated west of Debrecen in Hajdúság loess region, on calcareous chernozem (according to WRB: Chernozems). The test plant was maize (Zea mays L.). One-one pilot blocks were selected from monoculture and tri-culture of the long-term experiments. The observed soil samples were taken in the 30th year of the experiment, in 2013. The doses of NPK fertilizers increased parallel together, so the effects of N-, P- and K-fertilizers cannot be separated. With the increasing fertilizer doses, the soil pH has decreased in both crop production systems and, in parallel, the hydrolytic acidity has significantly increased. A close negative correlation was proved between the pHH2O, pHKCl and hydrolytic acidity. An increased nutrient content in soil was recorded in every NPK treatment and the available phosphorus and nitrate content increased in higher proportion than that of potassium. Of the measured parameters of C-and N-cycles, fertilization has mostly had a positive effect on the microbial activity of soils. Besides the effects of fertilizer doses, correlation were looked for between soil microbiological properties. Evaluating the ratios among the measured parameters (organic carbon and microbial biomass carbon, OC/MBC ratio; carbon-dioxide and microbial biomass carbon; CO2/MBC proportion), the fertilization rate seems to be favoured by the increase of amounts of organic compounds.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
pH
soil acidity
nutrient content
organic matter
net nitrification
carbon-dioxide production
enzyme activities
microbial index
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 150 (2018), p. 253-265. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM055957
Első szerző:Szabó Anita (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Komposztkezelések hatása a bio/öko és integrált termesztésű almafák (Malus domestica Borkh.) egy folyóméter-hajtásra jutó levélfelületének alakulására / Szabó Anita, Csihon Ádám, Vágó Imre
Dátum:2014
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
komposzt
alma
integrált termesztés
bio termesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 56 (2014), p. 111-116. -
További szerzők:Csihon Ádám (1988-) (kertészmérnök) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM087765
Első szerző:Szabó Anita
Cím:A komposzt-talaj bekeverési arányának hatása a talaj-növény rendszer abiotikus és biotikus paramétereire / Szabó Anita, Vágó Imre
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A XXI. században egyre inkább előtérbe kerülő környezettudatosság arra ösztönöz minket, hogy a mezőgazdasági termelés során a növény igényeinek kielégítését (mind a növényre, a környezetre és az emberi egészségre nézve) természetes anyagok használatával valósítsuk meg. A komposztálás már a civilizáció hajnala óta ismert tevékenység. Az utóbbi évtizedek kutatásainak eredményeként történtek előrelépések a komposztálás folyamatainak megismerésében, de a mai napig maradt számos tisztázatlan kérdés. A jó komposzt sötétszürke vagy barna, nem kellemetlen szagú, morzsalékos, semleges kémhatású (pH~6-7), földszerű anyag (Fehér, 2001), mely értékes, a termőföldből elvont tápanyagokat tartalmaz, így ezek visszajuttatásával a műtrágya- és más (pl. ásványi energia ráfordítási) kiadások csökkenthetővé válnak. Tudományos munkánk során azért választottuk vizsgálataink témájául a komposzt-felhasználás pontosabb megismerését (a fentieken kívül), mert ezek tisztázásával hatékonyabbá tehetjük a termőhely-specifikus tápanyag-ellátást. Ezzel a termésmennyiség növelése és a minőség javítása mellett megoldható a növényt, a környezetet és az emberi szervezetet ért káros hatások csökkentése. A komposzt-felhasználási kísérlet során 4 különböző arányban (5 kezeléskombinációban) kevertünk komposztot a kontroll savanyú homoktalajhoz, majd a térfogatarányos bekeverést a tenyészedények randomizált elhelyezése követte. Ezen módszer előnye, hogy a tenyészedények számára azonos körülményeket lehetett biztosítani, így a beállított kezeléskombinációk hatása jobban mérhető. Jelzőnövényként angolperjét (Lolium perenne L.) használtunk, melynek előnyös tulajdonsága, hogy gyorsan nő, jól bírja a tenyészházi körülményeket, és kiválóan jelzi a beállított tápanyag-kombinációk hatását. A kísérlet felszámolása után mértük a növény föld feletti zöld- és száraztömegét, továbbá a szárazanyagban, valamint a tápközegben lévő összes C-, N- és S-tartalmat, végül pedig a pH-t és a sótartalmat. Célunk, hogy a komposzt-homoktalaj bekeverési arányának és a talaj-növény tápelem-tartalmának összefüggéseit feltárjuk és értékeljük. Korábbi kutatásaink során (variancia-analízissel alátámasztva) bizonyítottuk, hogy a komposztkezelés jótékony hatással van a tápközegre, jelentősen megnövelve annak tápelemtartalmát (Szabó, 2009). Fontosnak tartjuk viszont felhívni a figyelmet a komposzt szezonális összetételére: a télen (szelektíven) begyűjtött települési hulladék jelentős mennyiségű, az utak síktalanításából származó sót tartalmazhat, mely negatívan hat a növényekre. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az általunk használt komposzt 25%-os arányban volt a növény fejlődése szempontjából a legkedvezőbb, melynél a növényi zöldtömeg növekedése közel hatszorosa lett a kontroll homoktalajon termetthez képest.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fenntartható növénytermesztés
komposzt bekeverési arány
sótartalom
sustainable plant production
compost mixing ratio
salt content
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 41 (2010), p. 99-104. -
További szerzők:Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM021287
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Vágó Imre, Kátai János
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2011), p. 119-126. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM005485
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Vágó Imre, Kátai János
Dátum:2008
Megjegyzések:Kísérletünk során vizsgáltuk egy bio-trágya, a Bactofil A10 (a szántóföldi felhasználás félszeres, és egyszeres dózisának), illetve egy Ca(NO3)2 tartalmú műtrágya különböző dózisainak (20-40 mg kg-1) hatását - alapkezelések mellett - két különböző (mészlepedékes csernozjom, humuszos homok) talajtípuson 2005-2006-ban, majd e kísérletet kiegészítettük 2007-ben ugyanezen kezelések 2,5-szeres dózisát alkalmazva (100 mg kg-1 N, Bactofil A10 szántóföldi felhasználásának 2,5-szeres dózisa) valamint tanulmányoztuk ezen kívül egy városi szennyvíziszap alapú komposzt (25 g kg-1 komposzt) hatását ugyanezen két talajtípuson. A kísérlet során néhány talajmikromikrobiológiai paramétert vizsgáltunk. A kísérlet beállítására a DE MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék tenyészházában került sor, egy kg-os edényeket alkalmazva. Laboratóriumi vizsgálatainkat a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék talajmikrobiológiai laboratóriumában végeztük, melynek során meghatároztuk az összes csíraszámot, a mikroszkopikus gombák mennyiségét, a nitrifikáló, valamint az aerob cellulózbontó baktériumok számát, a talaj CO2-termelését, bimassza-N tartalmát, valamint az ureáz enzim aktivitását. A vizsgálatok elemzése során statisztikai értékelést az SPSS 13.0 program segítségével készítettünk, kiszámoltuk a mérések átlagát, a szórást, valamint a szignifikancia értékét. 2005-2006-ban a Bactofil A10, és a Ca(NO3)2 tartalmú műtrágya különböző dózisainak mészlepedékes csernozjom, és humuszos homok talajokon történt alkalmazásának hatását a talaj vizsgált mikrobiológiai tulajdonságaira a mérési eredményeink alapján a következőkben összegezhetjük: Az összes-csíraszám esetében mindkét kezelés hatásosnak bizonyult, a mészlepedékes csernozjom talajon a nagyobb - szignifikáns - csíraszám változást a műtrágya kezelések okozták, humuszos homok talajon a Bactofil kezelések bizonyultak eredményesnek. A mikroszkopikus gombák száma mindkét kezelés hatására szintén növekedett, a nagyobb gombaszámot a két év átlagában a Bactofil kezelések eredményezték. A nitrifikáló baktériumok számát mészlepedékes csernozjom talajon mindkét kezelés nagy dózisa közel 2,5-szeresére növelte, humuszos homok talajon kismértékű - nem szignifikáns - növekedést csak a nagy dózisú Bactofil kezelés okozott. Az aerob cellulózbontó baktériumok mennyiségét mészlepedékes csernozjom talajon szignifikánsan növelte mind a nagyadagú műtrágya, mind a kisadagú Bactofil kezelés, azonban humuszos homok talaj esetében szignifikáns növekedést nem tapasztaltunk egyik kezelés hatására sem. A talajok szén-dioxid termelése összességében mindkét talajnál nőtt, bár szignifikáns változást egyik kezelés sem idézett elő. A nagyobb - a kontroll értékéhez képest nem szignifikáns - talajlégzést mindkét talajtípuson a Bactofil kezelések hatására láttunk. A mikrobiális biomassza-N szignifikánsan kiemelkedő értékeit a két év átlagában a nagyadagú Bactofil kezelések okozták, azonban a mészlepedékes csernozjom talaj esetében a nagyadagú műtrágya kezelés is jelentősen - szignifikánsan - növelte értékét. Az ureáz aktivitását mészlepedékes csernozjom talajon a nagyadagú műtrágya kezelés szignifikánsan növelte, míg a Bactofil kezelések szignifikánsan csökkentették. Humuszos homok talaj esetében - eltekintve a nagyadagú műtrágya kezeléstől - az ureáz aktivitása szintén csökkent. 2007-ben, a 2,5-szeres dózisokkal beállított tenyészedényes kísérlet kiegészült egy magas szervesanyag tartalmú komposzt kijuttatásával, mely kezelések eredményeit az alábbiakban összegezzük: Az összes-csíraszám esetében mészlepedékes csernozjom talajon mindhárom kezelés szignifikáns csíraszám növekedést eredményezett, de a legmagasabb értékeket a Baktofil kezelés hatására mértünk. Humuszos homok talajon a Bactofil kezelés mellett a műtrágya is szignifikáns növekedést idézett elő. Az összes-gombaszám legmagasabb értékeit humuszos homok talajon a Bactofil kezelés eredményezte, mészlepedékes csernozjom talajon a komposzt kezelés is szignifikánsan növelte számukat. A nitrifikáló baktériumok számát - szignifikánsan - mindkét talajtípuson a Bactofil és komposzt kezelések növelték. A cellulózbontó baktériumok mennyiségi előfordulását mészlepedékes csernozjom talajon a komposzt kezelés szignifikánsan növelte, humuszos homok talajon azonban hatására a növekedés nem bizonyult szignifikánsnak. Számukat humuszos homok talajon a Bactofil kezelés növelte szignifikánsan. Mészlepedékes csernozjom talajon mindhárom kezelés szignifikánsan növelte a CO2-termelést, mindkét talajtípusnál legnagyobb mértékben a komposzt kezelések növelték a talajlégzést. A talaj biomassza-N tartalmát mindkét talajtípuson a komposzt kezelések növelték szignifikánsan, humuszos homok talajon azonban a Bactofil kezelés is szignifikáns növekedést idézett elő. Az ureáz enzim aktivitását a műtrágya kezelések mindkét talajtípuson szignifikánsan növelték. Mészlepedékes csernozjom talajon a Bactofil kezelés kismértékű - nem szignifikáns - enzimaktivitás csökkenést eredményezett. A humuszos homok talajon a Bactofil hatására szintén kismértékű csökkenést tapasztaltunk, míg a komposzt kezelés - nem szignifikánsan - növelte az ureáz aktivitását. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom kezelés hatásosnak bizonyult a vizsgált néhány talajmikrobiológiai paraméter alakulását illetően. Mind a mészlepedékes csernozjom, mind a humuszos homok talaj esetében a bio-trágyaként alkalmazott Bactofil, valamint a magas szervesanyag tartalmú komposzt hatásában kifejezettebbnek bizonyult néhány vizsgált mikrobiológiai paraméter esetében, mint a műtrágya hatása.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Bactofil A10
műtrágya
komposzt
talajmikrobiológiai folyamatok
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2008), p. 119-126. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.