CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM104244
Első szerző:Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:Az évjárat-öntözés speciális interaktív hatásai kukorica (Zea mays L.) tartamkísérletben / Pepó Péter, Vad Attila Miklós, Török Tamás
Dátum:2020
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
évjárat, kukorica, öntözés, trágyázás, vetésváltás, WUE
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 4, p. 97-118. -
További szerzők:Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Török Tamás
Pályázati támogatás:GINOP-2.2.1-15-2016-00001
GINOP
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM060268
Első szerző:Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:Néhány agrotechnikai tényező hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére / Pepó Péter, Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Karancsi Lajos Gábor, Vad Attila
Dátum:2015
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Polifaktoriális tartamkísérletben csernozjom talajon vizsgáltuk az évjárat és bizonyos agrotechnikai elemek (vetésidő, trágyázás, öntözés) hatását és kölcsönhatását a borsó termésére. A vizsgálatokat 2011., 2012. és 2014. években végeztük. Kutatásaink azt bizonyították, hogy azok a kedvező évjáratok a borsó termesztése szempontjából, amelyekben a tenyészidő előtti hónapok (október-február) csapadéka 200 mm, a május-június csapadéka pedig 60-80 mm/hó között változik. Vizsgálati eredményeink szerint a legfontosabb agrotechnikai elem a vetésidő. A korai (március közepi) vetésidőben a borsó maximális termése 4400-5200 kg ha-1, késői vetésidőben (április közepi) pedig 3000-4000 kg ha-1 között változott évjárattól függően. A borsó vízhasznosítása (WUE) a 2011. évben 14,5-25,0 kg mm-1, a 2012. évben 19,6-20,5 kg mm-1, a 2014. évben pedig 13,3-28,2 kg mm-1 volt. A kései vetésidő és a hiányos tápanyagellátás rontotta a borsó WUE értékeit. A borsó öntözési terméstöbblete 160-1200 kg ha-1 között változott vetésidőtől és trágyakezeléstől függően (2011. év). Szoros kölcsönhatást mutattunk ki a víz- és tápanyagellátás között a borsó termesztésben.A trágyázás termésnövelő hatása relatíve mérsékelt volt a borsó esetében (700-1500 kg ha-1 terméstöbblet) és a terméstöbbletet az évjárat nem befolyásolta. Az évjárat jelentősen módosította viszont a borsó optimális N+PK adagját (2011-ben N140 +PK, 2012-ben N105 +PK, 2014-ben N70 +PK), valamint a trágyázás hatékonyságát (1 kg NPK-ra jutó termés 9-12 kg, 17-19 kg és 17-24 kg között változott a 2011., 2012. és 2014. években az Nopt +PK kezelésekben).Kutatásaink azt bizonyították, hogy a legfontosabb agrotechnikai elem, a vetésidő termésre gyakorolt negatív hatását (késői vetésidő) megfelelő tápanyag- és vízellátással részben kompenzálni lehetett. Optimalizált agrotechnikával csernozjom talajon 4,0-5,0 t ha-1 borsó termések biztonsággal realizálhatók az évjáratok jelentős részében.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 64 : 1 (2015), p. 77-95. -
További szerzők:Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Szabó András (1978-) (agrármérnök) Karancsi Lajos Gábor (1984-) (agrármérnök) Vad Attila (1981-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM058703
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:The impact of crop year and agrotechnical factors (fertilisation, irrigation) on the protein content of hybrids / Széles Adrienn, Vad Attila, Ragán Péter
Dátum:2015
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:The aim of this study was to analyse the problems caused by weather and its consequences and thealternatives of improving quality with fertilisation and irrigation. Examinations were performed in amoderately warm and dry production area in Eastern Hungary (47o 33' N, 21o 26' E, 111 m asl) on mid-heavycalcareous chernozem soil in 2011, 2012 and 2013. Six N doses were used in the field experiment(0,30,60,90,120,150 kg ha-1) in non-irrigated and irrigated treatments. The examined hybrids were FAO 390,FAO 410 and FAO 450.Averaged over the examined years, three-way ANOVA showed that fertilisation, hybrids and crop years had asignificant effect (P<0.001) on grain protein content and irrigation had no such effect. Based on MQ values,fertilisation had the most significant effect (21.865), followed by crop year (19.275) and hybrids (6.107).Protein content linearly increased with increasing fertiliser doses. Averaged over treatments, the fertiliser doseof 150 kg N ha-1 (8.3 g per 100g dry matter, P<0.001) provided better conditions for the development of extraproteins. Irrigation slightly reduced protein content, although this difference is not significant. The FAO 410hybrid had the highest protein content (7.6 g per 100g dry matter) both in non-irrigated and irrigatedtreatments. Of the examined years, the driest year of 2013 resulted in the highest protein content (7.6 g per100g dry matter) and the closest correlation (r=0.789***) between fertilisation and protein content.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
maize
fertilisation
irrigation
protein content
Megjelenés:Növénytermelés. - 64 : Suppl. (2015), p. 19-22. -
További szerzők:Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM059204
Első szerző:Szilágyi Gergely (növénytermesztő)
Cím:Investigation of yield stability in maize on chernozem soil in a long-term experiment / Szilágyi Gergely, Vad Attila, Pepó Péter
Dátum:2013
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Our studies were conducted at the RISF Látókép Experimental Farm of the Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences of the University of Debrecen in the cropyears of 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, and 2012 on chernozem soil. In the bicultural crop rotation, wheat and maize were set in a long-term experiment. The treatments were carried out at five nutrient levels (control, N60P45K45, N120P90K90, N180P135K135, N240P180K180). The effects of the nutrient treatments were studied by stability analysis according to Kang.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
maize
crop rotation
yield stability
fertilization
yield
Megjelenés:Növénytermelés. - 62 : Suppl. (2013), p 139-142. -
További szerzők:Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM104578
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A relatív klorofilltartalom és a termésmennyiség kapcsolatának vizsgálata eltérő genotípusú kukorica hibridekben / Zagyi Péter, Rácz Dalma, Tamás András, Vad Attila, Horváth Éva, Széles Adrienn
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A relatív klorofilltartalom (SPAD-érték) és termés közötti összefüggést vizsgáltuk két eltérő genotípusú kukorica hibrid bevonásával (Armagnac; Fornad), 2020 és 2021 évben. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, 1,5 hektáros, kétszeresen osztott percellás elrendezésű, kétismétléses tartamkísérletben. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Mindkét év vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V6, V12, Vn, VT, R1 R3 és R6) és az eltérő genotípusú hibrideknél mért SPAD-értékek a vegetatív fejlődés szakaszban növekedtek. A legnagyobb értékeket a generatív szakaszban mértük. A relatív klorofilltartalom a teljes érés szakaszában a tejes éréshez képest csökkent (2020: 17%; 2021: 23%). A SPAD-értékek és a terméseredmények a nagyobb N-dózisok hatására növekedtek. A kontroll kezelésben mért átlagos SPAD-érték (40,32?5,56) a V12180 kezeléshez képest 18%-kal volt kisebb. A legkisebb műtrágyaadag (A60) az Armagnac hibrid termését 43%-kal, a Fornad hibrid termését 35%-kal növelte az évek átlagában a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N/ha alapkezelés átlagosan 49%-kal okozott további termésnövekedést a 60 kg N/ha alapkezeléshez viszonyítva. A relatív klorofilltartalom és termés között pozitív korrelációt igazoltunk. A fenofázisok előrehaladtával évjáratonként és genotípusonként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Az Armagnac hibridnél mindkét évben az R3 fenofázisban mért SPAD-értékek voltak a legjelentősebb hatással a termés alakulására (r=0,84; r=0,80). A Fornad hibridnél a 2020-ban az R1, míg a 2021-ben a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,87; r=0,79).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica hibridek
nitrogén,
SPAD-érték
termés
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 101-120. -
További szerzők:Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.