Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM100875
035-os BibID:	(cikkazonosító)3339 (WOS)000774243700001 (Scopus)85126999358
Első szerző:	Csajbók József (agrármérnök)
Cím:	Multispectral Analysis of Small Plots Based on Field and Remote Sensing Surveys-A Comparative Evaluation / József Csajbók, Erika Buday-Bódi, Attila Nagy, Zsolt Zoltán Fehér, András Tamás, István Csaba Virág, Csaba Bojtor, Fanni Forgács, Attila Miklós Vad, Erika Kutasy
Dátum:	2022
ISSN:	2071-1050
Megjegyzések:	Remote sensing is an efficient method of monitoring experiments rapidly and by enabling the collection of significantly more detailed data, than using only field measurements, ensuring new possibilities in scientific research. A small plot field experiment was conducted in a randomized block design with winter oat (Avena sativa L.) varieties in Debrecen, Hungary in the 2020/2021 cropping year. Multiple field measurements and aerial surveys were carried out examining the response of oat on Silicon and Sulfur foliar fertilization treatments thereby monitoring their effects on the physiology, production and stress tolerance. Parallel application of in situ (elevation, soil pH, NDVI, SPAD, chlorophyll content) and aerial (NDVI, NDRE) surveys including unmanned aerial vehicles (UAVs) provided a diverse source of data for evaluation. Both the oat varieties (88.9%) and the foliar fertilization treatments (87.5%) were correctly classified and clearly separated with the discriminant analysis based on measured data. The Pearson correlation analysis showed a very strong positive connection (r = 0.895?1.00) between the NDVI values measured using a hand-held system and UAV-installed camera, except the third measurement time, where the correlation was weaker (r = 0.70). Our results indicate that field experiments can be effectively supported by UAVs.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk remote sensing UAV NDVI NDRE SPAD LAI chlorophyll oats foliar fertilization
Megjelenés:	Sustainability. - 14 : 6 (2022), p. 1-22. -
További szerzők:	Bódi Erika (1989-) (geológus, geográfus) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Virág István Csaba (1994-) (agrármérnök) Bojtor Csaba (1993-) (okleveles növényorvos) Forgács Fanni (1998-) agrármérnök Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Kutasy Erika (1974-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117985
Első szerző:	Horváth Éva
Cím:	Vetésidő hatása eltérő genotípusú kukorica hibridek mennyiségi és minőségi paramétereire / Horváth Éva, Tamás András, Vad Attila, Széles Adrienn
Dátum:	2021
ISSN:	978-615-5586-99-6
Megjegyzések:	A kukorica a legfontosabb kultúrnövény, sokrétűen felhasználható, ezért a végtermék hasznosítási iránya szempontjából a hozam mellett kiemelkedő fontosságú a megfelelő minőség elérése. A klímaváltozás során egyre gyakoribbak a kedvezőtlen időjárási szélsőségek, a szárazság és vízhiány, mindez jelentős negatív hatást gyakorol a kukorica élettani folyamataira. Ezért a kukorica hasznosítási irányának alapján döntő a megfelelő vetésidő megválasztása. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított véletlen blokk elrendezésű kis parcellás szántóföldi kísérletben végeztük. Két eltérő genotípusú kukorica hibrid, egy korai érésű Sushi (FAO 340) és egy késői érésű Fornad (FAO 420) hibridek bevonásával, három vetési időt alkalmazva (Első vetésidő-V1-2020.04.09; második vetésidő-V2-2020.04.17; harmadik vetésidő-V3- 2020.05.07). A keményítőtartalom 63,8 g (100g sza.)-1 és 65,3 g (100g sza.)-1 között alakult. A legmagasabb keményítőtartalmat a Fornad hibrid esetében kaptuk az első vetésidőben. Amely a Duncan teszt alapján is jól elkülönült a másik két vetésidőben kapott adatoktól (P<0,05). A vetésidők tolódásával Fornad hibrid keményítőtartalma lineáris csökkenést mutatott. A Sushi hibrid keményítőtartalma a vetésidők hatására kevésbé változott. Fehérjetartalom tekintetében a Sushi hibrid esetében a második vetésidő 7%-os növekedést eredményezett. Azonban statisztikailag igazolt szignifikáns összefüggés nem volt kimutatható. A Fornad hibrid esetében a harmadik vetésidő 6,5 % os fehérjetartalom csökkenését eredményezett, ami Duncan teszt alapján is jól elkülönül a másik két vetésidőtől (P<0,05). A kukorica hibridek olajtartalma 2,8 és 3,5 g (100g sza.)-1 között alakult. A legmagasabb (3,5 g (100g sza.)-1 ) olajtartalmat a Sushi hibrid esetében kaptuk az első vetésidőben (P<0,05). A Fornad hibrid esetében a V2 vetésidő volt a legeredményesebb az olajtartalom tekintetében, azonban itt statisztikai különbség nem volt kimutatható a vetésidők között. A legmagasabb termés hibridenként eltérően alakult a vetésidők tekintetében. A Sushi korai érésidejű hibrid tekintetében a V2 vetésidő eredményezte a legmagasabb (16,8 t/ha) hozamot, amely statisztikailag is szignifikáns különbséget mutatott a másik két vetésidővel szemben. Az első vetésidőhöz képest 8%-os termésnövekedést eredményezett. A Fornad, kései érésű hibrid esetében ez a vetési idő eredményezte a legalacsonyabb (13,7 t/ha) termést. A Fornad hibrid esetében a V3 vetésidő eredményezte a legmagasabb hozamot és a legmagasabb szignifikáns különbség is itt volt kimutatható (P<0,05). Összességében megállapítható, hogy a vetésidő hibridenként eltérően befolyásolja a kukorica hozamát és beltartalmi értékeit. Statisztikailag igazolható a hibridek és a vetésidő közötti kölcsönhatás. A termés alakulását mindkét hibrid esetén szignifikánsan befolyásolta a vetésidő. A korai érésidejű, Sushi hibrid esetén optimális vetésidőnek a V2 vetésidő bizonyult, míg a kései érés idejű hibrid esetén a V3. Keményítőtartalom szempontjából a kései, Fornad hibrid esetén a V1 vetésidő bizonyult eredményesnek, a korai Sushi kukoricahibrid esetében nem mutatható ki szignifikáns különbség a vetésidők között. Olaj és Fehérjetartalom tekintetében a V1 és V2 vetésidő alkalmazása mindkét hibrid esetében eredményesnek bizonyult.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet kukorica vetésidő keményítő fehérje olaj termés
Megjelenés:	XXIV. Tavaszi Szél Konferencia 2021 : Absztraktkötet / szerk. Molnár Dániel, Molnár Dóra. - p.109-110. -
További szerzők:	Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM112086
035-os BibID:	(cikkazonosító)1499 (WoS)001013887900001 (Scopus)85163976318
Első szerző:	Radócz László (Növényorvos)
Cím:	Investigation of the detectability of corn smut fungus (Ustilago maydis DC. Corda) infection based on UAV multispectral technology / László Radócz, Atala Szabó, András Tamás, Árpád Illés, Csaba Bojtor, Péter Ragán, Attila Vad, Adrienn Széles, Endre Harsányi, László Radócz
Dátum:	2023
ISSN:	2073-4395
Megjegyzések:	Corn smut fungus (Ustilago maydis [DC.] Corda) is a globally widespread pathogen affecting both forage and sweet maize hybrids, with higher significance in sweet maize. Remote sensing technologies demonstrated favorable results for disease monitoring on the field scale. The study focused on the changes in vegetation index (VI) values influenced by the pathogen. In this study, four hybrids, two forage maize and two sweet maize hybrids were examined. Artificial infection was carried out at three different doses: a low (2500 sporidium number/mL), medium (5000 sporidium number/mL) and high dose (10,000 sporidium number/mL) with a non-infected control plot for each hybrid. The experimental plots were monitored using a multispectral UAV sensor of five monochrome channels on three different dates, i.e., 7, 14 and 21 days after infection. Five different indices (NDVI, GNDVI, ENDVI, LCI, and NDRE) were determined in Quantum GIS 3.20. The obtained results demonstrated that the infection had a significant effect on the VI values in sweet maize hybrids. A high-dose infection in the Dessert R 73 hybrid resulted in significantly lower values compared to the non-infected hybrids in three indices (NDVI, LCI and GNDVI). In the case of the NOA hybrids, GNDVI and ENDVI were able to show significant differences between the values of the infection levels.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk corn smut fungus disease monitoring multispectral imaging remote sensing
Megjelenés:	Agronomy-Basel. - 13 : 6 (2023), p. 1-15. -
További szerzők:	Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Illés Árpád (1994-) (növényorvos) Bojtor Csaba (1993-) (okleveles növényorvos) Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök) Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM104578
Első szerző:	Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:	A relatív klorofilltartalom és a termésmennyiség kapcsolatának vizsgálata eltérő genotípusú kukorica hibridekben / Zagyi Péter, Rácz Dalma, Tamás András, Vad Attila, Horváth Éva, Széles Adrienn
Dátum:	2022
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A relatív klorofilltartalom (SPAD-érték) és termés közötti összefüggést vizsgáltuk két eltérő genotípusú kukorica hibrid bevonásával (Armagnac; Fornad), 2020 és 2021 évben. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, 1,5 hektáros, kétszeresen osztott percellás elrendezésű, kétismétléses tartamkísérletben. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Mindkét év vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V6, V12, Vn, VT, R1 R3 és R6) és az eltérő genotípusú hibrideknél mért SPAD-értékek a vegetatív fejlődés szakaszban növekedtek. A legnagyobb értékeket a generatív szakaszban mértük. A relatív klorofilltartalom a teljes érés szakaszában a tejes éréshez képest csökkent (2020: 17%; 2021: 23%). A SPAD-értékek és a terméseredmények a nagyobb N-dózisok hatására növekedtek. A kontroll kezelésben mért átlagos SPAD-érték (40,32?5,56) a V12180 kezeléshez képest 18%-kal volt kisebb. A legkisebb műtrágyaadag (A60) az Armagnac hibrid termését 43%-kal, a Fornad hibrid termését 35%-kal növelte az évek átlagában a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N/ha alapkezelés átlagosan 49%-kal okozott további termésnövekedést a 60 kg N/ha alapkezeléshez viszonyítva. A relatív klorofilltartalom és termés között pozitív korrelációt igazoltunk. A fenofázisok előrehaladtával évjáratonként és genotípusonként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Az Armagnac hibridnél mindkét évben az R3 fenofázisban mért SPAD-értékek voltak a legjelentősebb hatással a termés alakulására (r=0,84; r=0,80). A Fornad hibridnél a 2020-ban az R1, míg a 2021-ben a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,87; r=0,79).
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kukorica hibridek nitrogén, SPAD-érték termés
Megjelenés:	Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 101-120. -
További szerzők:	Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP TKP2021-NKTA-32 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: