CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM091112
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:The effect of fertilization and some agrotechnical elements on maize yield / Lajos Fülöp Dóka, András Szabó
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:We studied the relationships between agrotechnical factors (crop rotation, fertilization, irrigation) in 2007, 2008 and 2009. According to our results, fertilization had a significant yield-increasing effect in all crop rotations and all irrigation treatments. In the long-term experiment set up in 1983 ? beside the control treatment ? each plot receives the same fertilizer- (and other agricultural factor) treatment in each year. In the studied years the effect of fertilization was significant in the mono- and biculture systems. The yield increment at the fertilization level of N120P90K90 was 1.561-4.760 kg ha-1 in monoculture, 1.449-3.477 kg ha-1 in biculture and 129-3.633 kg ha-1 in triculture in contrast to the control treatment, depending on the applied crop rotation and fertilization level and the cropyear.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fertilization
crop rotation
irrigation
yield
maize
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 (2014), p. 23-26. -
További szerzők:Szabó András (1978-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM091108
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:A vetésváltás hatása az őszi búza termésére a talaj vízháztartásának függvényében / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A vizsgálatokat 1983-ban beállított polifaktoriális tartamkísérletben végeztem, bi- (kukorica?búza) és trikultúrás (kukorica?borsó?búza) vetésváltási rendszerekben, két évben (2012 és 2013). Tesztnövény az őszi búza volt. A két vetésváltási rendszer közül a trikultúrás vetésváltásban számítottunk kisebb talajnedvesség térfogatszázalékos értékeket. A bi- és trikultúrás vetésváltási rendszerekben számított vízhiányértékek is a borsó után vetett búza nagyobb vízfelhasználását bizonyítják. A vetés előtti vízhiányértékek pedig az elővetemények talaj vízháztartására gyakorolt eltérő hatását igazolják. A borsó elővetemény után visszamaradt talajnedvesség ? még száraz nyár ellenére is ? szignifikánsan több (a vízhiány 2012-ben 31,8 mm-rel, 2013-ban 42,3 mm-rel nagyobb bikultúrában), mint kukoricatarlóban. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét a vetésváltás nagymértékben befolyásolja. A vízhiányértékek, valamint a terméseredmények alapján megállapítható, hogy a 2013. tenyészév vízellátás szempontjából kedvezőbb volt az őszi búza termésképzési folyamatai szempontjából. A trikultúrában előveteményként szereplő borsó kedvező hatást gyakorol a talaj tápanyagforgalmára.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tartamkísérlet
őszi búza
vetésváltás
talajnedvesség
vízhiány
termés
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 : 3 (2014), p. 5-20. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM091024
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:A talaj vízháztartásának vizsgálata eltérő vetésidejű borsó (Pisum sativum L.) állományban / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:27 éves polifaktoriális tartamkísérletben vizsgáltuk eltérő vetésidejű (optimális időben történő és megkésett idejű vetés) szárazborsó talajának vízforgalmát 2010-ben, egy csapadékos évben. A vizsgálati eredményekből megállapítottuk, hogy a 200 cm-es talajszelvény nedvességtartalmának alakulását a borsó előveteményeként szereplő kukorica vízfelhasználása is nagymértékben meghatározta. A borsó a 0?100 cm-es talajszelvény nedvességtartalmát használja intenzíven, az alsó 100?200 cm-es réteg nem vesz részt az állomány vízellátásában. A két vetésidő közül a megkésett vetésidejű (V2) parcellákban a nedvesség változása dinamikusabb volt az egész tenyészidőszak során mindhárom rétegben, a borsóállomány vízfelhasználása intenzívebb volt. A terméseredmények vizsgálatából megállapítható, hogy az öntözött területeken a talaj vízháztartása nem teremtette meg a borsó statikus vízigényéhez szükséges körülményeket, levegőtlen viszonyok alakultak ki a gyökerezési zónában. A tenyészidőszak folyamán lehulló nagy mennyiségű csapadék hatására a később vetett borsóállomány virágzása is későbbre tolódott, a talajban raktározódó nagyobb mennyiségű víz hatására kedvezőtlenebb körülmények uralkodtak a termékenyüléshez
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
talajnedvesség
vízhiány
öntözés
csapadék
borsó
termés
vetésidő
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 : 4 (2014), p. 45-59. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM032428
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:Szélsőséges évjáratok vízháztartásának vizsgálata kukoricaállományban / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2011
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 60 : 2 (2011), p. 31-44. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM023951
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:Role of soil water regime in resilience of maize production / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2010
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 59 (2010), p. 275-278. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM023998
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:A kukorica öntözésének és állománysűrűségének hatása a vízháztartásra és a termésre / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 57 (2008), p. 267-273. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM016433
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:Role of soil water regime in resilience of maize production / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2010
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cropyear
water deficit
irrigation
maize
crop-rotation
yield
Megjelenés:Növénytermelés. - 59 : Suppl (2010), p. 275-278. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM060268
Első szerző:Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:Néhány agrotechnikai tényező hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére / Pepó Péter, Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Karancsi Lajos Gábor, Vad Attila
Dátum:2015
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Polifaktoriális tartamkísérletben csernozjom talajon vizsgáltuk az évjárat és bizonyos agrotechnikai elemek (vetésidő, trágyázás, öntözés) hatását és kölcsönhatását a borsó termésére. A vizsgálatokat 2011., 2012. és 2014. években végeztük. Kutatásaink azt bizonyították, hogy azok a kedvező évjáratok a borsó termesztése szempontjából, amelyekben a tenyészidő előtti hónapok (október-február) csapadéka 200 mm, a május-június csapadéka pedig 60-80 mm/hó között változik. Vizsgálati eredményeink szerint a legfontosabb agrotechnikai elem a vetésidő. A korai (március közepi) vetésidőben a borsó maximális termése 4400-5200 kg ha-1, késői vetésidőben (április közepi) pedig 3000-4000 kg ha-1 között változott évjárattól függően. A borsó vízhasznosítása (WUE) a 2011. évben 14,5-25,0 kg mm-1, a 2012. évben 19,6-20,5 kg mm-1, a 2014. évben pedig 13,3-28,2 kg mm-1 volt. A kései vetésidő és a hiányos tápanyagellátás rontotta a borsó WUE értékeit. A borsó öntözési terméstöbblete 160-1200 kg ha-1 között változott vetésidőtől és trágyakezeléstől függően (2011. év). Szoros kölcsönhatást mutattunk ki a víz- és tápanyagellátás között a borsó termesztésben.A trágyázás termésnövelő hatása relatíve mérsékelt volt a borsó esetében (700-1500 kg ha-1 terméstöbblet) és a terméstöbbletet az évjárat nem befolyásolta. Az évjárat jelentősen módosította viszont a borsó optimális N+PK adagját (2011-ben N140 +PK, 2012-ben N105 +PK, 2014-ben N70 +PK), valamint a trágyázás hatékonyságát (1 kg NPK-ra jutó termés 9-12 kg, 17-19 kg és 17-24 kg között változott a 2011., 2012. és 2014. években az Nopt +PK kezelésekben).Kutatásaink azt bizonyították, hogy a legfontosabb agrotechnikai elem, a vetésidő termésre gyakorolt negatív hatását (késői vetésidő) megfelelő tápanyag- és vízellátással részben kompenzálni lehetett. Optimalizált agrotechnikával csernozjom talajon 4,0-5,0 t ha-1 borsó termések biztonsággal realizálhatók az évjáratok jelentős részében.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 64 : 1 (2015), p. 77-95. -
További szerzők:Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Szabó András (1978-) (agrármérnök) Karancsi Lajos Gábor (1984-) (agrármérnök) Vad Attila (1981-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM104233
Első szerző:Szabó András (agrármérnök)
Cím:Az évjárat, a vetésidő és a fungicidhasználat hatása a napraforgó kórtani paramétereire és termésére / Szabó András, Dóka Lajos Fülöp, Pepó Péter
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A Hajdúságban, a Látóképi Kísérleti Telepen (É.sz. 47?33', K.h. 21?27') mészlepedékes csernozjom talajon vizsgáltuk az évjárat (2018. és 2019. évek) és agrotechnikai tényezők (vetésidő, tőszám, fungicid) hatását az ES Loris napraforgó hibrid levél-, szár- és tányérbetegségeire, szárszilárdságára és termésmennyiségére. Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy az Alternária, tányérbetegségek, Phoma, Sclerotinia és Diaporthe fertőzöttség mértékét a későbbi vetésidő, valamint a fungicidkezelés csökkentette, a nagyobb állománysűrűség viszont növelte az infekció mértékét. A 2018. évben az ES Loris termése 3607?4977 kg/ha, a 2019. évben pedig 3204?4795 kg/ha között változott. Az eltérő évjárati hatások miatt optimális vetésidőnek 2018. évben a korai (április eleje), míg 2019. évben a késői (június eleje) vetésidő bizonyult. Az erőteljes fertőzöttség és szárdőlés miatt mindkét évben az alacsonyabb tőszámok (35?55 ezer/ha) adták a legnagyobb termést. A fungicidkezelés hatására 2018. évben 150?600 kg/ha, 2019. évben pedig 350?500 kg/ha terméstöbbletet kaptunk a kontrollhoz képest. A vizsgált tényezők közül ? adott ökológiai és agrotechnikai feltételek mellett ? a fungicidkezelés (43%) és a tőszám (31%) gyakorolta a legnagyobb hatást az ES Loris hibrid terméseredményére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
napraforgó
vetésidő
fungicid
növényszám
betegségek
termés
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 3 (2020), p. 97-114. -
További szerzők:Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1