Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM060228
Első szerző:	Karancsi Lajos Gábor (agrármérnök)
Cím:	Hibridspecifikus tápanyagellátás vizsgálata kukoricánál csernozjom talajon / Karancsi Lajos Gábor, Dóka Lajos Fülöp, Pepó Péter
Dátum:	2012
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Növekvő műtrágyadózisok hatását vizsgáltuk 2011-ben nyolc különböző kukorica hibrid (SY Ondina, NK Kansas, NK Lucius, NK Octet, NK Thermo, SY Flovita, SY Brillio, NX 47279) termésére. A terméseredményekből megállapítható, hogy a kontroll kezeléshez képest az eltérő tápanyagszinteken jelentős termésnövekedés következett be (2000-5800 kg ha-1).A kísérlet eredményeiből arra a következtetésre jutottunk, hogy optimálisnak tekinthető a vizsgált hibridek szempontjából a 120 kg N + PK. Ebben a trágyakezelésben kaptuk a legnagyobb terméseredményt a különböző genotípusú hibridektől (14475 kg ha-1 ? 15963 kg ha-1). A kontroll és az optimális tápanyagszint összehasonlításából bebizonyosodott a műtrágyázás termésnövelő hatása, illetve az, hogy a hibridek különbözőképpen reagálnak az emelkedő trágyaadagokra. A kontroll kezelésben a legjobbnak az NK Thermo (11917 kg ha-1) és az NX 47279 (11617 kg ha-1) hibridek bizonyultak. Az optimális tápanyagszinten az SY Brillio (15876 kg ha-1) és az NX 47279 (15963 kg ha-1) hibridek adták a legnagyobb termést. Összességében az NX 47279 hibridről megállapítható, hogy a trágyakezelésekben magas és stabil terméseredményeket adott. Az 1 kg műtrágya hatóanyagra jutó terméstöbblet alakulását vizsgálva bebizonyosodott, hogy az SY Flovita (45,43 kg ha-1), az SY Brillio (44,47 kg ha-1) és az NX 47279 (42,33 kg ha-1) hibridek alacsony tápanyagellátásra is jól reagáltak. A kontroll kezelésben a hibridek átlagos vízhasznosítása lényegesen kisebb (35,2 kg mm-1) volt, mint az optimális (N120 + PK) műtrágya kezelésben (48,9 kg mm-1). A hibridek vízhasznosításában genotípusok között hibridspecifikus különbségeket lehetett megállapítani.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Kukorica Hibrid tápanyagszint Termés
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 48 (2012), p. 91-95. -
További szerzők:	Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM060268
Első szerző:	Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:	Néhány agrotechnikai tényező hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére / Pepó Péter, Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Karancsi Lajos Gábor, Vad Attila
Dátum:	2015
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Polifaktoriális tartamkísérletben csernozjom talajon vizsgáltuk az évjárat és bizonyos agrotechnikai elemek (vetésidő, trágyázás, öntözés) hatását és kölcsönhatását a borsó termésére. A vizsgálatokat 2011., 2012. és 2014. években végeztük. Kutatásaink azt bizonyították, hogy azok a kedvező évjáratok a borsó termesztése szempontjából, amelyekben a tenyészidő előtti hónapok (október-február) csapadéka 200 mm, a május-június csapadéka pedig 60-80 mm/hó között változik. Vizsgálati eredményeink szerint a legfontosabb agrotechnikai elem a vetésidő. A korai (március közepi) vetésidőben a borsó maximális termése 4400-5200 kg ha-1, késői vetésidőben (április közepi) pedig 3000-4000 kg ha-1 között változott évjárattól függően. A borsó vízhasznosítása (WUE) a 2011. évben 14,5-25,0 kg mm-1, a 2012. évben 19,6-20,5 kg mm-1, a 2014. évben pedig 13,3-28,2 kg mm-1 volt. A kései vetésidő és a hiányos tápanyagellátás rontotta a borsó WUE értékeit. A borsó öntözési terméstöbblete 160-1200 kg ha-1 között változott vetésidőtől és trágyakezeléstől függően (2011. év). Szoros kölcsönhatást mutattunk ki a víz- és tápanyagellátás között a borsó termesztésben.A trágyázás termésnövelő hatása relatíve mérsékelt volt a borsó esetében (700-1500 kg ha-1 terméstöbblet) és a terméstöbbletet az évjárat nem befolyásolta. Az évjárat jelentősen módosította viszont a borsó optimális N+PK adagját (2011-ben N140 +PK, 2012-ben N105 +PK, 2014-ben N70 +PK), valamint a trágyázás hatékonyságát (1 kg NPK-ra jutó termés 9-12 kg, 17-19 kg és 17-24 kg között változott a 2011., 2012. és 2014. években az Nopt +PK kezelésekben).Kutatásaink azt bizonyították, hogy a legfontosabb agrotechnikai elem, a vetésidő termésre gyakorolt negatív hatását (késői vetésidő) megfelelő tápanyag- és vízellátással részben kompenzálni lehetett. Optimalizált agrotechnikával csernozjom talajon 4,0-5,0 t ha-1 borsó termések biztonsággal realizálhatók az évjáratok jelentős részében.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Növénytermelés. - 64 : 1 (2015), p. 77-95. -
További szerzők:	Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Szabó András (1978-) (agrármérnök) Karancsi Lajos Gábor (1984-) (agrármérnök) Vad Attila (1981-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: