CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110741
Első szerző:Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:Különböző ökológiai feltételek és a talajhasznosítás hatása a talaj C- és N körforgalmával kapcsolatos mikrobiológiai folyamatokra / Kátai János, Zsuposné Oláh Ágnes, Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Vágó Imre, Inubushi Kazuyuki
Dátum:2017
ISSN:1216-9560
Megjegyzések:Japán és Magyarország - földrajzi elhelyezkedés következtében - nagyon eltérő éghajlati és ökológiai adottságokkal rendelkezik. A két országban eltérőek a talajtípusok, alapvetően különböznek a termesztett növénykultúrák, az alkalmazott termesztéstechnológiai eljárások és természetesen azoknak a talajtulajdonságaira gyakorolt hatásai is. Együttműködésünk célja volt, hogy összehasonlítsuk a japán és magyar trágyázási kísérletből származó talajok fontosabb fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait. Tanulmányoztuk a műtrágyázás különböző dózisainak hatását a talaj kémhatására és savanyúságára, a felvehető tápanyagtartalmára, valamint a szén- és nitrogén körforgalommal kapcsolatos talaj mikrobiológiai jellemzőkre. Vizsgáltuk Numata (Japán) térségéből füves vegetáció, alma ültetvény és erdő kísérlet műtrágya nélküli és műtrágyázott kezeléseit, valamint egy rizsföld (paddy field) talaját. A magyar talajminták a Debrecen-Látókép és Görbeháza trágyázási tartamkísérlet területről származtak, ahonnan három-három (kontroll, közepes és nagy adagú műtrágya dózis) kezelést választottunk ki, ahol kukorica tesztnövény használtak. A japán Andosols talajok lényegesen nagyobb nedvességtartalommal és szerves anyag tartalommal rendelkeznek, mint a magyar talajok, amelyek nagymértékben befolyásolják a talaj ásványi tápanyagtartalmát és a talajban lejátszódó mikrobiológiai folyamatokat is. A japán talajok nagyobb mikrobiális biomasszával (MBC), ureáz és nitrát feltáródással rendelkeztek, ugyanakkor a magyar talajokban nagyobb szacharáz aktivitást és széndioxid produkciót mértünk. A magyar talajokban műtrágyázás hatására kismértékben növekedett a mikrobiális biomassza, szignifikánsan pedig az ureáz aktivitás és a nitrát-feltáródás. A japán talajok mikrobiológiai aktivitása a különféle talajhasználat során az alábbi sorrendben csökkent: erdő, gyep vegetáció és gyümölcsös.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2017), p. 43-52. -
További szerzők:Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök) Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Inubushi, Kazuyuki
Pályázati támogatás:Magyar-Japán kormányközi TÉT Együttműködés (2010-2011)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM005564
Első szerző:Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Kátai János, Vágó Imre, Tállai Magdolna, Makádi Marianna
Dátum:2008
Megjegyzések:Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29.
Szabadföldi kísérlet keretében vizsgáltuk a biogázüzemi fermentlé hatását savanyú homok textúrájú talajon. A kísérlet beállítására Nyírbátor területén 2007-ben került sor. Jelzőnövényként a szóját (Glycine max L.) alkalmaztuk. A fermentlé alkalmazott mennyiségét összes-N tartalma alapján számoltuk ki (2x5 dm3 m-2; 2x10 dm3 m-2). A laboratóriumi vizsgálatokat a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék talajkémiai és talajmikrobiológiai laboratóriumaiban végeztük el. A kapott eredmények statisztikai megbízhatóságát varianciaanalízissel ellenőríztük. Eredményeink alapján elmondható, hogy a biogáz üzemi fermentlé kedvezően befolyásolta a homok textúrájú talaj mikrobiológiai aktivitását. Az összes-gombaszám, a cellulózbontó baktériumok mennyiségi előfordulása, a talaj CO2-termelése és a szacharáz enzim aktivitása szempontjából az alkalmazott kis dózis bizonyult serkentő hatásúnak. A nagyobb dózis kedvezett az összes-csíraszám alakulásának, viszont gátolta a talaj CO2-termelését, valamint a szacharáz enzim aktivitását. A biomassza-C tartalom a kezelések hatására szignifikánsan csökkent. A korreláció számítás során néhány közepes erősségű kapcsolatot állapítottunk meg a vizsgált talajmikrobiológiai paraméterek között.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok ismeretterjesztő, népszerűsítő cikk
biogáz
mirobiológia
talaj
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2008), p. 417-422. -
További szerzők:Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Makádi Marianna (1968-) (biológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM005713
Első szerző:Kincses Sándorné (agrokémia)
Cím:Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelem-tartalmára / Kincses Sándorné, Filep Tibor, Kátai János
Dátum:2008
Megjegyzések:Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29.
Összehasonlító kísérletünkben a mű-, a szerves- és a baktériumtrágyák hatását vizsgáltuk a talajok 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és K-tartalmára és a talaj kémhatásának változására. A kísérlet eredményei szerint a műtrágyázott kezelések talaja mindkét talajtípuson a legsavanyúbb. A savanyú homokon a szerves trágyázás növelni képes a talaj pH-ját. A baktériumtrágyázás szignifikánsan nem, de tendenciájában kedvezően módosítja a talaj kémhatását a csernozjom talajon. A műtrágyázott kezelések a tenyészidőszak kezdetén, a szerves trágyázás pedig a tenyészidőszak végén növeli a felvehető N-formák mennyiségét. A kombinált N-kijuttatás a tenyészidőszak egész ideje alatt biztosította a növények N-utánpótlását és a szervesanyag-tartalmú kezelések talajaiban is nagy mennyiségű 0,01 M-os CaCl2-oldható K-tartalmak mérhetők a növénynövekedés során. Savanyú homoktalajon a baktériumtrágyázás nem tudta kedvező hatását kifejteni, de csernozjom talajon a szármaradvány-kezelésnél növelni képes a CaCl2-oldható összes N-mennyiségét. Azonos P-utánpótlásnál, homoktalajon a növények számára könnyen felvehető P-frakcióból nagyobb mennyiség mérhető és a homokon, a szerves trágyában lévő, CaCl2-oldható K-tartalom is jobban hasznosul.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
baktériumtrágya
0,01 M CaCl2-oldható tápelem-tartalom
trágyázás
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2008), p. 423-430. -
További szerzők:Filep Tibor Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM005672
Első szerző:Nagy Péter Tamás (vegyész)
Cím:A talaj potenciálisan mineralizálható N-készletének és N-szolgáltatásának vizsgálata a Westsik tartamkísérletben / Nagy Péter Tamás, Kincses Sándorné, Kremper Rita, Filep Tibor, Kátai János
Dátum:2008
Megjegyzések:Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29.
A talajban lejátszódó nitrogén mineralizációs folyamatok pontos ismerete alapvető fontosságú a megfelelő termésminőséget és mennyiséget szolgáltató növénytermelés kivitelezéséhez. A mineralizációs folyamatok vizsgálatához talajérleléses kísérletet állítottunk be a Westsik kísérletből származó nyírségi, savanyú kémhatású, kis tápanyagtőkéjű homoktalajon. Kísérletünkben meghatároztuk a Westsik kísérletben alkalmazott kezelések hatását az inkubációs periódus alatt képződő könnyen oldható szerves és szervetlen nitrogén frakciók mennyiségére, valamint a potenciálisan mineralizálható nitrogén készletet és a sebességi állandók értékeit. Adatainkból megállapítható, hogy mind az istállótrágyázás mind a zöldtrágyázás hatékonyan növeli mind az ásványi mind a szerves nitrogén frakciók mennyiségét és növeli a talaj potenciálisan mineralizálható nitrogén készletét.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
talajinkubáció
N-mineralizáció
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2008), p. 489-496. -
További szerzők:Kincses Sándorné (1964-) (agrokémia) Kremper Rita (1969-) (matematika-kémia tanár, angol szakfordító) Filep Tibor Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM005671
Első szerző:Nagy Péter Tamás (vegyész)
Cím:A talaj felvehető nitrogén-, foszfor- és káliumkészletének változása integrált almaültetvényben beállított talajtakarásos kísérletben / Nagy Péter Tamás, Kátai János, Szabó Zoltán, Nyéki József
Dátum:2008
Megjegyzések:Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29
Talajtakarásos kísérletet állítottunk be réti csernozjom típusú talajon álló, integrált termesztésű, hat éves, alma (Malus domestica Borkh.) ültetvényben annak tisztázására, hogy a különböző talajtakaró anyagok (fekete fólia, fenyőkéreg mulcs, szalma, ló-, sertés- és marhatrágya) miként befolyásolják a talaj AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát, ill. a talaj könnyen oldható nitrogénfrakcióinak mennyiségét. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott kezelések a kontrollkezeléshez képest minden esetben növelték a talaj P- és K-tartalmát, valamint a különböző N-frakciók mennyiségét. A kezelések közti eltérés csak a hatások mértékében és a talajmélység függvényében mutatkozott.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
talajtakarás
tápanyagpótlás
alma
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2008), p. 481-488. -
További szerzők:Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök) Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM110738
Első szerző:Sándor Zsolt (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:Különböző talajművelési eljárások hatása a talajok fontosabb biológiai tulajdonságaira / Sándor Zsolt ; Tállai Magdolna ; Zsuposné Oláh Ágnes ; Kátai János ; Sulyok Dénes
Dátum:2017
ISSN:1216-9560
Megjegyzések:A 2016. szeptember 1 - 3. között Debrecenben megtartott Talajtani Vándorgyűlés (Save our soils) szerkesztett anyaga.
A talaj felső 25-30 cm-es termőrétegének teljes felületen történő forgatásos (szántásos) művelése jelentős energia-, munka- és költségráfordítással jár, valamint a szántás hatására a talaj a nedvességtartalmát is könnyebben elveszítheti. Az utóbbi években ezért egyre elterjedtebb az úgynevezett sávos művelési mód. Jelen dolgozatunkban a Debreceni Egyetem Látókép kísérleti telepén beállított különböző talajművelési rendszereket: 1) szántásos lazításos és 2) a szakaszos sávos művelést műholdas helymeghatározó (RTK) rendszerrel tanulmányoztuk. A művelési módok talajbiológiai hatását bemutatva vizsgáltuk a kitenyészthető csíraszámokat, a talajlégzést és a biomassza-C-N mennyiségét öntözött és nem öntözött körülmények között, tavaszi (május) és őszi (szeptemberi) mintázással. Az eredményeink alapján megállapítható, hogy a hagyományos szántásos (forgatásos) műveléshez viszonyítva a lazításos művelési módok (sávos műveléssel és rendszeres lazítással) kedvezőbb hatást gyakorolnak a talajok mért biológiai tulajdonságaira. A pozitív hatás a legjelentősebbnek a biomassza szén és nitrogén alakulásában volt kimutatható. A lazításos művelések talajában egyes paraméterek értéke több mint 80%- kal javult. A szántáshoz viszonyítva a folyamatos lazításos talajművelés szintén pozitív talaj mikrobiológiai hatásokat eredményezett.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2017), p. 105-114. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Sulyok Dénes (1978-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM100918
Első szerző:Sándor Zsolt (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:Néhány herbicid másodlagos hatása talajban élő mikroorganizmusokra / Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Kátai János, Kincses Sándorné
Dátum:2020
ISSN:2732-3080
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Talajvédelem. - Klsz. (2020), p. 99-116. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Kincses Sándorné (1964-) (agrokémia)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM021484
Első szerző:Sándor Zsolt (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:Herbicidek talajbiológiai hatásainak értékelése mikrokozmosz kísérletben / Sándor Zsolt, Kátai János, Nagy Péter Tamás, Tállai Magdolna, Sipos Marianna, Zsuposné Oláh Ágnes
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2011), p. 237-244. -
További szerzők:Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Sipos Marianna (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM021482
Első szerző:Sándor Zsolt (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:Herbicidek talajbiológiai hatásainak értékelése mikrokozmosz kísérletben / Sándor Zsolt, Kátai János, Nagy Péter Tamás, Tállai Magdolna, Sipos Marianna, Zsuposné Oláh Ágnes
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2011), p. 237-244. -
További szerzők:Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Sipos Marianna (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM110740
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:Különböző talajtípusokon alkalmazott ásványőrlemények hatása a talajtulajdonságokra / Tállai Magdolna, Zsuposné Oláh Ágnes, Sándor Zsolt, Kremper Rita, Kátai János
Dátum:2017
ISSN:1216-9560
Megjegyzések:Ásványőrlemények hatását tanulmányoztuk különböző talajtípus néhány fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságára. Szabadföldi kísérletben az alginit és a perlit őrleményeit alkalmaztuk (5 t ha-1 ) kovárványos barna erdő, mészlepedékes csernozjom és sztyeppesedő réti szolonyec talajokon, Festuca pratensis L.; Festuca arundinacea L. tesztnövényekkel. Tenyészedényes kísérletben a bentonit és zeolit alkalmazása (5 és 10 t ha-1 ) humuszos homoktalajon történt Lolium perenne L. növénnyel. A szabadföldi kísérletben mészlepedékes csernozjom talajon kisebb hatása volt az ásványi kezeléseknek, mint a kedvezőtlenebb tulajdonságú talajokon. A talajok víz-, és tápanyag-gazdálkodási paramétereit a perlit kezelések pozitívan befolyásolták. A vizsgált talajmikrobiológiai tulajdonságokra a kezeléshatások változóan alakultak. Tenyészedényes kísérletben a bentonit és a zeolit növelte a savanyú homoktalaj víztartó-képességét, kémhatását, a tápanyagok közül a felvehető kálium mennyisége nőtt szignifikánsan. A mikrobiológia paraméterekre - a bentonithoz képest - a zeolit kezelések serkentőbb hatásúak voltak, a nagyobb dózis hatására szignifikáns növekedést tapasztaltunk. A kőzetőrlemények alkalmazása beilleszthető a fenntartható talajhasználat rendszerébe.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Talajvédelem. - Klsz. (2017), p. 121-128. -
További szerzők:Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök) Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Kremper Rita (1969-) (matematika-kémia tanár, angol szakfordító) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM101730
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:Dolomit és mész hatása néhány talajtulajdonságra és egy tesztnövény termésére / Tállai Magdolna, Kátai János, Vágó Imre, Sándor Zsolt, Balláné Kovács Andrea
Dátum:2020
ISSN:1216-9560
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Talajvédelem. - Klsz. (2020), p. 191-198. -
További szerzők:Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM005568
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:Bentonit hatása humuszos homok talaj tápanyagtartalmára és néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Kátai János
Dátum:2008
Megjegyzések:Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29.
Kísérletünk során vizsgáltuk a bentonit különböző dózisainak hatását - alapkezelések mellett - savanyú humuszos homok talajon a talaj néhány kémiai és mikrobiológiai tulajdonságára. Tesztnövényként az angolperjét (Lolium perenne L.) alkalmaztuk. A tenyészedényes kísérlet beállítására a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék tenyészházában került sor, 2007-ben. A laboratóriumi vizsgálatokat a tanszék talajkémiai és talajmikrobiológiai laboratóriumában végeztük. A kapott eredmények statisztikai megbízhatóságát varianciaanalízissel ellenőriztük. A vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a kezelések kedvezően befolyásolták a talaj néhány általunk vizsgált tulajdonságát. A kis és közepes dózisú kezelések hatására növekedett a talaj tápanyagtartalma, a talaj mikrobiológiai aktivitását illetően a kis dózis ugyancsak emelte a mikroszkopikus gombák mennyiségét. A közepes dózisok bizonyultak serkentőnek az összes-csíraszám, a nitrifikáló baktériumok, a nitrát-feltáródás, a biomassza-N tartalom, és az ureáz enzim aktivitását illetően. Eltekintve a biomassza-N értékei és az ureáz enzim aktivitásának változásától a nagy dózis csökkentette a mikrobiológiai aktivitást. A statisztikai értékelés során számos összefüggést bizonyítottunk az általunk vizsgált néhány kémiai és mikrobiológiai talajtulajdonság között.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok ismeretterjesztő, népszerűsítő cikk
bentonit
mikrobiológia
tápanyagtartalom
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2008), p. 527-534. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.