CCL

Összesen 11 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM072225
Első szerző:Horváth Judit (hidrobiológus)
Cím:A talaj nitrogén-tartalmának és néhány egyéb tulajdonságának változása egy trágyázási tartamkísérletben csernozjom talajon / Horváth Judit, Tállai Magdolna, Mátyás Bence
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények = Acta agraria Debreceniensis 64 (2015), p. 39-44. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Mátyás Bence György (1989-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM093832
Első szerző:Jakab Anita (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A különböző baktérium készítmények hatása a talaj könnyen felvehető foszfortartalmára és az angolperje (Lolium perenne L.) biomasszájára / Jakab Anita, Balláné Kovács Andrea, Tállai Magdolna, Kátai János
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 50 (2012), p. 93-98. -
További szerzők:Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM110745
Első szerző:Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:Evaluation some important microbiological parameters of the carbon cycle in chernozem soils profiles / János Kátai, Zsolt Sándor, Magdolna Tállai, Ágnes Zsuposné Oláh
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Some chemical and microbiological properties of the carbon cycle were investigated in three chernozem soil profiles. The soil profiles originated from a long term fertilization experiment (potato) of the University of Debrecen, Látókép, Kryvyi Rig Botanic Garden (grassland) and a large-scale farm (sunflower) of Ukraine. The results of the organic C-content, total number of bacteria, microscopical fungi, cellulose decomposing bacteria, CO2-production, microbial biomass carbon and saccharase and dehydrogenase activities were compared and evaluated with the help of correlation analyses. Close correlation was found between the organic carbon content and the number of microscopical fungi, saccharase and dehydrogenase enzymes` activities, as well as close correlation was found between the dehydrogenase activity and microbial biomass-C and saccharase activity.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
chernozem soil
organic-C
soil microbes
CO2-production
microbial biomass carbon
saccharase enzyme`s activity
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 70 (2016), p. 33-39. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM079199
Első szerző:Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:Changes of some soil chemical and microbiological characteristics in a long-term fertilization experiment in Hungary / Kátai János, Tállai Magdolna, Vágó Imre, Balláné Kovács Andrea
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Agricultural management practices - directly or indirectly - influence soil properties. Fertilization rates and crop rotation can strongly affect soil pH, soil nutrient supply and soil organic matter content due to the changes of microbial processes. The objective of this study was to compare the effects of different fertilization doses in monoculture and tri-culture of maize (monoculture: only maize grown since 1983, tri-culture: it is a three-year crop rotation system: pea - winter wheat - maize) on selected soil characteristics. The long-term fertilization experiments were set up in 1983 in Eastern Hungary. These experiments are situated west of Debrecen in Hajdúság loess region, on calcareous chernozem (according to WRB: Chernozems). The test plant was maize (Zea mays L.). One-one pilot blocks were selected from monoculture and tri-culture of the long-term experiments. The observed soil samples were taken in the 30th year of the experiment, in 2013. The doses of NPK fertilizers increased parallel together, so the effects of N-, P- and K-fertilizers cannot be separated. With the increasing fertilizer doses, the soil pH has decreased in both crop production systems and, in parallel, the hydrolytic acidity has significantly increased. A close negative correlation was proved between the pHH2O, pHKCl and hydrolytic acidity. An increased nutrient content in soil was recorded in every NPK treatment and the available phosphorus and nitrate content increased in higher proportion than that of potassium. Of the measured parameters of C-and N-cycles, fertilization has mostly had a positive effect on the microbial activity of soils. Besides the effects of fertilizer doses, correlation were looked for between soil microbiological properties. Evaluating the ratios among the measured parameters (organic carbon and microbial biomass carbon, OC/MBC ratio; carbon-dioxide and microbial biomass carbon; CO2/MBC proportion), the fertilization rate seems to be favoured by the increase of amounts of organic compounds.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
pH
soil acidity
nutrient content
organic matter
net nitrification
carbon-dioxide production
enzyme activities
microbial index
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 150 (2018), p. 253-265. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM072226
Első szerző:Mátyás Bence György (agrármérnök)
Cím:A műtrágyázás hatása néhány szénforgalommal kapcsolatos mikrobiológiai paraméterre / Mátyás Bence, Tállai Magdolna, Horváth Judit
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 64 (2015), p. 45-50. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Horváth Judit (1989-) (hidrobiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM011840
Első szerző:Sándor Zsolt (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:Kukoricához alkalmazott herbicidek hatása a talaj nitrogén-körforgalom néhány mikrobiológiai jellemzőjére / Sándor Zsolt, Tállai Magdolna
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2008), p. 93-100. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM005499
Első szerző:Sándor Zsolt (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:Kukoricához alkalmazott herbicidek hatása a talaj nitrogén-körforgalom néhány mikrobiológiai jellemzőjére / Sándor Zsolt, Tállai Magdolna
Dátum:2009
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2009), p. 93-100. -
További szerzők:Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM021287
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Vágó Imre, Kátai János
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2011), p. 119-126. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM021285
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:Műtrágya és baktériumtrágya összehasonlító vizsgálata humuszos homok talajon / Tállai Magdolna
Dátum:2009
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 36 (2009), p. 131-137. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM021269
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:Bentonit és zeolit alkalmazása a talajjavításban savanyú homoktalajon / Tállai Magdolna
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Bentonit
Zeolit
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 36 (2011), p. 131-137. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM005485
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Vágó Imre, Kátai János
Dátum:2008
Megjegyzések:Kísérletünk során vizsgáltuk egy bio-trágya, a Bactofil A10 (a szántóföldi felhasználás félszeres, és egyszeres dózisának), illetve egy Ca(NO3)2 tartalmú műtrágya különböző dózisainak (20-40 mg kg-1) hatását - alapkezelések mellett - két különböző (mészlepedékes csernozjom, humuszos homok) talajtípuson 2005-2006-ban, majd e kísérletet kiegészítettük 2007-ben ugyanezen kezelések 2,5-szeres dózisát alkalmazva (100 mg kg-1 N, Bactofil A10 szántóföldi felhasználásának 2,5-szeres dózisa) valamint tanulmányoztuk ezen kívül egy városi szennyvíziszap alapú komposzt (25 g kg-1 komposzt) hatását ugyanezen két talajtípuson. A kísérlet során néhány talajmikromikrobiológiai paramétert vizsgáltunk. A kísérlet beállítására a DE MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék tenyészházában került sor, egy kg-os edényeket alkalmazva. Laboratóriumi vizsgálatainkat a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék talajmikrobiológiai laboratóriumában végeztük, melynek során meghatároztuk az összes csíraszámot, a mikroszkopikus gombák mennyiségét, a nitrifikáló, valamint az aerob cellulózbontó baktériumok számát, a talaj CO2-termelését, bimassza-N tartalmát, valamint az ureáz enzim aktivitását. A vizsgálatok elemzése során statisztikai értékelést az SPSS 13.0 program segítségével készítettünk, kiszámoltuk a mérések átlagát, a szórást, valamint a szignifikancia értékét. 2005-2006-ban a Bactofil A10, és a Ca(NO3)2 tartalmú műtrágya különböző dózisainak mészlepedékes csernozjom, és humuszos homok talajokon történt alkalmazásának hatását a talaj vizsgált mikrobiológiai tulajdonságaira a mérési eredményeink alapján a következőkben összegezhetjük: Az összes-csíraszám esetében mindkét kezelés hatásosnak bizonyult, a mészlepedékes csernozjom talajon a nagyobb - szignifikáns - csíraszám változást a műtrágya kezelések okozták, humuszos homok talajon a Bactofil kezelések bizonyultak eredményesnek. A mikroszkopikus gombák száma mindkét kezelés hatására szintén növekedett, a nagyobb gombaszámot a két év átlagában a Bactofil kezelések eredményezték. A nitrifikáló baktériumok számát mészlepedékes csernozjom talajon mindkét kezelés nagy dózisa közel 2,5-szeresére növelte, humuszos homok talajon kismértékű - nem szignifikáns - növekedést csak a nagy dózisú Bactofil kezelés okozott. Az aerob cellulózbontó baktériumok mennyiségét mészlepedékes csernozjom talajon szignifikánsan növelte mind a nagyadagú műtrágya, mind a kisadagú Bactofil kezelés, azonban humuszos homok talaj esetében szignifikáns növekedést nem tapasztaltunk egyik kezelés hatására sem. A talajok szén-dioxid termelése összességében mindkét talajnál nőtt, bár szignifikáns változást egyik kezelés sem idézett elő. A nagyobb - a kontroll értékéhez képest nem szignifikáns - talajlégzést mindkét talajtípuson a Bactofil kezelések hatására láttunk. A mikrobiális biomassza-N szignifikánsan kiemelkedő értékeit a két év átlagában a nagyadagú Bactofil kezelések okozták, azonban a mészlepedékes csernozjom talaj esetében a nagyadagú műtrágya kezelés is jelentősen - szignifikánsan - növelte értékét. Az ureáz aktivitását mészlepedékes csernozjom talajon a nagyadagú műtrágya kezelés szignifikánsan növelte, míg a Bactofil kezelések szignifikánsan csökkentették. Humuszos homok talaj esetében - eltekintve a nagyadagú műtrágya kezeléstől - az ureáz aktivitása szintén csökkent. 2007-ben, a 2,5-szeres dózisokkal beállított tenyészedényes kísérlet kiegészült egy magas szervesanyag tartalmú komposzt kijuttatásával, mely kezelések eredményeit az alábbiakban összegezzük: Az összes-csíraszám esetében mészlepedékes csernozjom talajon mindhárom kezelés szignifikáns csíraszám növekedést eredményezett, de a legmagasabb értékeket a Baktofil kezelés hatására mértünk. Humuszos homok talajon a Bactofil kezelés mellett a műtrágya is szignifikáns növekedést idézett elő. Az összes-gombaszám legmagasabb értékeit humuszos homok talajon a Bactofil kezelés eredményezte, mészlepedékes csernozjom talajon a komposzt kezelés is szignifikánsan növelte számukat. A nitrifikáló baktériumok számát - szignifikánsan - mindkét talajtípuson a Bactofil és komposzt kezelések növelték. A cellulózbontó baktériumok mennyiségi előfordulását mészlepedékes csernozjom talajon a komposzt kezelés szignifikánsan növelte, humuszos homok talajon azonban hatására a növekedés nem bizonyult szignifikánsnak. Számukat humuszos homok talajon a Bactofil kezelés növelte szignifikánsan. Mészlepedékes csernozjom talajon mindhárom kezelés szignifikánsan növelte a CO2-termelést, mindkét talajtípusnál legnagyobb mértékben a komposzt kezelések növelték a talajlégzést. A talaj biomassza-N tartalmát mindkét talajtípuson a komposzt kezelések növelték szignifikánsan, humuszos homok talajon azonban a Bactofil kezelés is szignifikáns növekedést idézett elő. Az ureáz enzim aktivitását a műtrágya kezelések mindkét talajtípuson szignifikánsan növelték. Mészlepedékes csernozjom talajon a Bactofil kezelés kismértékű - nem szignifikáns - enzimaktivitás csökkenést eredményezett. A humuszos homok talajon a Bactofil hatására szintén kismértékű csökkenést tapasztaltunk, míg a komposzt kezelés - nem szignifikánsan - növelte az ureáz aktivitását. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom kezelés hatásosnak bizonyult a vizsgált néhány talajmikrobiológiai paraméter alakulását illetően. Mind a mészlepedékes csernozjom, mind a humuszos homok talaj esetében a bio-trágyaként alkalmazott Bactofil, valamint a magas szervesanyag tartalmú komposzt hatásában kifejezettebbnek bizonyult néhány vizsgált mikrobiológiai paraméter esetében, mint a műtrágya hatása.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Bactofil A10
műtrágya
komposzt
talajmikrobiológiai folyamatok
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2008), p. 119-126. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.