Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM003458
Első szerző:	Garami Zoltán (orvos)
Cím:	Az intraductalis komponens jelentősége az emlőrák emlőmegtartó műtétei után fellépő lokális recidivák létrejöttében / Garami Zoltán, Szluha Kornélia, Fülöp Balázs, Lukács Géza, Damjanovich László
Dátum:	2008
Megjegyzések:	A korai stádiumú (stage I-II) emlőrákok miatt végzett emlőmegtartó műtétek utáni lokális recidíváknak (LR) számos hajlamosító tényezőjét emliti a szakirodalom, de egyes faktorok jelentősége nem egyértelmű. Ilyen az intraductalis komponens (IC) jelenléte, melyet a szerzők egy része az LR prediktív faktorának tekint, mások nem, vagy csak egyéb tényezőkkel való együttes jelenlétekor talaItak összefüggést az LR~rel. A szerZők vizsgálatukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy beteganyagukban az IC különböző mértékű jelenléte mennyiben befolyásolja az LR mértékét különböző tumorméretek és szövettani anaplasiafokok mellett. 1996 és 2002 között 701 betegnél végeztek emlőmegtartó műtétet korai stádiumú emlőrák miatt. Az IC szempontjából a daganatokat 3 csoportba osztották: IC-negatív, ha intraductalis komponens nem volt kimutatható, MIC (IC < 25%), ha az intraductalis komponens az össztumormennyiség 25%-ánál kisebb volt, és EIC (IC> 25%),ha 25%-nál nagyobb mértékben voItjelen.65 hónapos átlagos követési idő alatt 13,5%-ban észleltek LR-t. IC nélküli daganat esetében 8,7%-ban (recidívaráta: 0,017, 95% CI: 0,012-0,023) jelentkezett helyi kiújulás, ugyanezek az értékek MIC és EIC esetében 16,8%-ra (recidívaráta:0,032, 95% CI: 0,021-0,047), illetve 25,6%-ra (recidívaráta: 0,046, 95% CI: 0,033-0,064) emelkedtek (p = O,OOOJJ. TI tumorméret esetében a fenti értékek 6,4%, 11 % és 24,3%-nak, T2 esetében 11,5%, 22,9% és 27%-nak adódtak (p < 0,005). Ha az EIC G3 differenciáltsági fokkal társult, úgy TI tumorméret esetén az IC nélküli 6;9%~tó1 31 %-ra (p = 0,008), T2 esetén 15, 7%-ról 33,3%-ra nőtt az LR előfordulási gyakorisága (p = 0,02). Az eredményekböl a szerzők azt állapítják meg, hogy az intraductalis komponens jelenléte önmagában is az LR felléptének nagyobb veszélyét jéIenti, meIy kockázat jelentősen növekszik, amennyiben az EIC G3 sZövettani grade-del társul. A kiemelt kockázatú betegek egyénre szabott adjuváns kezelésének megtervezésekor ezt a tényt feltétlenül tekintetbe kell venni. Ezen betegcsoport utánkövetésére fokozott figyelmet kell fordítani.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban intraductalis komponens lokális recidiva konzervatív műtét korai emlőrák egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Magyar Sebészet. - 61 : 1 (2008), p. 12-17. -
További szerzők:	Szluha Kornélia (1955-) (radioterapeuta, radiológus, szülész-nőgyógyász, onkológus) Fülöp Balázs (1957-) (orvos) Lukács Géza (1941-) (sebész) Damjanovich László (1960-) (általános sebész)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM003436
Első szerző:	Szluha Kornélia (radioterapeuta, radiológus, szülész-nőgyógyász, onkológus)
Cím:	Az onkológiai szakdolgozók érzelmi munkájának vizsgálata a pályaválasztási motivációk tükrében / Szluha Kornélia, Lazányi Kornélia, Horváth Ákos, Szántó János, Tóth Judit, Hernádi Zoltán, Póka Róbert, Damjanovich László, Garami Zoltán, Fülöp Balázs, Molnár Péter
Dátum:	2008
Megjegyzések:	Az egészségügyi dolgozóknak mindennapi munkájuk során gyakran meg kell változtatniuk valós érzelmeiket. Ezt a cselekvést a szakirodalom érzelmi munkavégzés névvel illette. A jelen cikkben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 50 onkológiai szakdolgozója által önkéntesen kitöltött feleletválasztós kérdéseket tartalmazó kérdőiv eredményei alapján mutatja be az érzelmi munkavégzés lehetséges negativ következményeinek leginkább kitett szakdolgozők jellemzőit. Az általunk vizsgált szakdolgozók közel 90 %-a megváltoztatja munkája során a valós érzelmeit. Igen nehéz azonban meghatározni azok körét, akiket az érzelmi munka negativ pszichés hatásai fenyegetnek. Vizsgálatunk során érdekes munkamotivációs különbségeket találtunk, melyek szoros kapcsolatban voltak a válaszadók érzelmi munkavégzésével és az észlelt szerep/érzelmi elvárásokkal is. Sikerült három tipuscsoportot körülhatárolnunk, melyeknek egyenként meghatároztuk a jellemzőit. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált szakdolgozók alig több mint fele igazi "segítő foglalkozásu". 45 %-uk nem, vagy alig érzékelte a betegek munkájukra vonatkozó elvárásait. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a szakdolgozók munkáját a munkahelyi környezet ne csak szakmai, de érzelmi dimenziók mentén is támogassa.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban onkológiai szakdolgozók segítő foglalkozásúak érzelmi munka mellékhatások egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Magyar Onkológia 52 : 1 (2008), p. 65-69. -
További szerzők:	Lazányi Kornélia (1978-) (közgazdász) Horváth Ákos (1944-) (onkoradiológus) Szántó János (1949-) (onkológus szakorvos) Tóth Judit (1958-) (onkológus szakorvos) Hernádi Zoltán (1948-) (szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus) Póka Róbert (1960-) (szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus) Damjanovich László (1960-) (általános sebész) Garami Zoltán (1963-) (orvos) Fülöp Balázs (1957-) (orvos) Molnár Péter (1942-2022) (orvos, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: