CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM046455
Első szerző:Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Megfigyeléseink Whipple-kórban két eset kapcsán / Barta Zsolt, Szabó G. Gábor, Illés Árpád, Szegedi Gyula
Dátum:1998
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 139 : 10 (1998), p. 569-572. -
További szerzők:Szabó G. Gábor Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM040561
Első szerző:Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Saccharomyces cerevisiae elleni antitest előfordulása Crohn-betegségben / Barta Zsolt, Csípő István, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Szabó Gábor, Szegedi Gyula
Dátum:2001
Megjegyzések:A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases, IBD) a gastrointestinalis traktus idült gyulladásával járó, ismeretlen etiológiájú betegségcsoportja. Immunológiai, környezeti, infektív és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásukban. Crohn-betegségben szenvedő betegnél gyakran, akár 60-70%-ban is antitestek mutathatók ki az élesztőgomba oligomannóz epitópja ellen, de ennek az ún. Saccharomyces cerevisiae elleni antitestnek (anti-Saccharomyces cerevisiae antitest, ASCA) sem az eredete, sem a klinikopatológiai szerepe mindeddig nem tisztázott. Hazánkban még nem végeztek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél ASCA kimutatására vizsgálatokat, és külön említésre érdemes, hogy a gluténszenzitív enteropáthiás eseteket ilyen vonatkozásban még nemzetközileg sem vizsgálták. A szerzők megnézték az ASCA előfordulását, és összevetették a Crohn-betegség klinikai megjelenésével, valamint részletes immunszerológiai vizsgálataik eredményeivel. Észlelésük szerint ASCA elsősorban a vékonybél érintettsége esetén volt kimutatható Crohn-betegségben. Ezekben az esetekben viszont mind IgG-, mind IgA-típusú antitestek igazolhatók voltak. A vizsgált ASCA pozitív esetekben a szérumban kimutatható ellenanyagok Saccharomyces cerevisiae- vel szembeni szisztémás immunreakciót jeleznek. A szerzők úgy gondolják, hogy megszűnik a pékélesztő antigénekkel szembeni orális tolerancia. A bélcsatorna nyugalomba helyezése (elemi diéta, teljes parenteralis táplálás, a széklet kirekesztése) javíthat a Crohn-betegségben szenvedők állapotán, de ezen kívül meg kell állapítani, hogy az ASCA pozitív betegek kizárásos diétás kezelése indokolt lehet, és akár a pékélesztő étrendből történő tartós kiiktatása is szóba jöhet, ha a beteg állapota a diéta hatására javul
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ASCA
Crohn betegség
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 142 : 42 (2001), p. 2303-2307. -
További szerzők:Csípő István (1953-) (vegyész) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szabó Gábor Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM013171
Első szerző:Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Mikroszkópos colitis / Barta Zsolt, Szabó G. Gábor, Zeher Margit, Szegedi Gyula
Dátum:2005
Megjegyzések:A "mikroszkópos colitis" lényegében gyűjtőfogalom, nem egységes kórkép: a jellegzetesnek tartott klinikum mellett csak a szövettani kép igazolhatja. Hagyományosan olyan kóros állapotok megjelölésére használják, amelyekre klinikailag az idült, vízszerű, nem véres hasmenés jellemző, de a vastagbél endoszkópos képe szabályos, míg a nyálkahártyából végzett biopszia a gyulladást bizonyítja. Többen megfigyelték viszont, hogy számos esetben a betegeknél nemhogy hasmenés nem volt, de kifejezett székrekedésben szenvedtek. A szerzők ismertetik az első magyarországi megfigyeléseiket és eredményeiket. MÓDSZER: Összesen 53 szövettanilag igazolt beteg került a vizsgálatba. 46 betegnél "collagen colitis" és 7 betegnél "lymphocytás colitis" volt a diagnózis. Vizsgálták a tünetek közül hasmenés ill. székrekedés gyakoriságát, valamint a társuló autoimmun betegségeket. EREDMÉNYEK: Szemben a korábbi megfigyelésekkel a betegek közel fele krónikus székrekedésben szenvedett. Társuló autoimmun betegséget szintén kb. 50%-ban találtak, és emiatt minden beteg a mikroszkópos colitis diagnózisa előtt már gondozás alatt állt. KÖVETKEZTETÉSEK: Mikroszkópos colitis esetében olyan krónikus gyulladásos folyamatról van szó, aminek eredménye a megváltozott struktúra (és funkció?): lényegében a bélfal "remodellingje", bár azok a tényezők, amik elindítják ill., fenntartják ezt a remodellinget csak részben ismertek. Jelen tanulmány adatai ill. a betegek követése során szerzett tapasztalatok új ismeretekkel szolgálnak és gazdagítják az irodalomban eddig leírtakat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Microscopos colitis
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 37 (2005), p. 1913-1917. -
További szerzők:Szabó G. Gábor Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM080314
035-os BibID:(scopus)85071293167 (wos)000481640900001
Első szerző:Fedor István (orvos)
Cím:A gluténérzékenység extraintestinalis spektruma / Fedor István, Zöld Éva, Barta Zsolt
Dátum:2019
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 160 : 34 (2019), p. 1327-1334. -
További szerzők:Zöld Éva (1978-) (belgyógyász) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM018499
Első szerző:Kiss Lajos Sándor
Cím:A klinikai hatékonyság, a nyálkahártya-gyógyulás és a dózisemelés prediktorai az adalimumabkezelés első évében Crohn-betegségben szenvedő betegekben Magyarországon / Kiss Lajos Sándor, Szamosi Tamás, Molnár Tamás, Miheller Pál, Lakatos László, Vincze Áron, Palatka Károly, Bartha Zsolt, Gasztonyi Beáta, Salamon Ágnes, Horváth Gábor, Tóth Gábor Tamás, Farkas Klaudia, Banai János, Tulassay Zsolt, Nagy Ferenc, Szenes Mária, Veres Gábor, Lovász Barbara Dorottya, Végh Zsuzsanna, Golovics Petra Anna, Szathmári Miklós, Papp Mária, Lakatos Péter
Dátum:2011
ISSN:0030-6002
Megjegyzések:Az adalimumab a tumornekrózis-faktor-alfát célzó, teljesen humán monoklonális antitest, amely randomizált klinikaivizsgálatokban hatékonynak bizonyult a Crohn-betegség kezelésében. A jelen tanulmányban a szerzők célja a középtávúklinikai hatásosság és a nyálkahártya-gyógyulás prediktorainak meghatározása volt a magyarországi speciálisgasztroenterológiai centrumokban adalimumabkezelésben részesülő Crohn-betegekben. Módszer: A tanulmányba201 Crohn-beteget vontak be. A klinikai adatok prospektíven kerültek rögzítésre, majd később feldogozásra (férfi /nő arány: 112/89; median életkor: 24 év; időtartam: nyolc év). Korábbi infl iximabterápiában 97 (48,3%) beteg részesült,párhuzamosan kortikoszteroidot kapott a betegek 41,3%-a és azathioprint a betegek 69,2%-a (mindkettőt:26,4%). Eredmények: A klinikai javulás és remisszió aránya a 24. héten 78% és 52%, illetve az 52. héten 69,4% és 44,4% volt. Az endoszkópos kép javulása, illetve a nyálkahártya-gyógyulás a betegek 43,1 és 23,6%-ában volt kimutatható. Logisztikus regressziós modellben a 12 hónapos klinikai kimenetel független prediktorai a klinikai válasz és normális C-reaktív fehérje a kezelés 12. hetében, a kombinált immunszuppresszió szükségessége az indukciós kezelés során, a rövidebb betegségtartam és a dohányzás voltak. A kezelés 12. hetében mért normális C-reaktív fehérje, a 24. héten tapasztalt klinikai remisszió, a korábbi relapsusok gyakorisága és a dohányzás állt összefüggésben a nyálkahártya-gyógyulás mértékével. A dózis emelésére a betegek 16,4%-ának volt szüksége. A párhuzamos azathioprinkezelés és a 12. héten tapasztalt klinikai remisszió csökkentette a dózisemelés esélyét. Következtetés: Az adalimumabkezelés során a középtávú klinikai hatékonyság és a nyálkahártya-gyógyulás előrejelzésében meghatározó tényezők a 12.héten tapasztalt klinikai hatékonyság és normális C-reaktív fehérje, a kombinált immunszuppresszió szükségessége, a luminalis betegség és a dohányzás voltak. A párhuzamos azathioprinkezelés csökkentheti a dózisemelés valószínűségét.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
adalimumab
Crohn betegség
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 152 : 36 (2011), p. 1433-1442. -
További szerzők:Szamosi Tamás Molnár Tamás (orvos Szeged) Miheller Pál Lakatos László (Veszprém) Vincze Áron Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Gasztonyi Beáta Salamon Ágnes (orvos Szekszárd) Horváth Gábor Tóth Gábor Tamás Farkas Klaudia Banai János Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Nagy Ferenc (orvos Szeged) Szenes Mária Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Lovász Barbara Dorottya Végh Zsuzsanna Golovics Petra Anna Szathmári Miklós Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM040565
Első szerző:Mekkel Gabriella
Cím:Fokozott IgE típusú antitestválasz ételallergénekkel szemben irritábilis bél szindrómában és gyulladásos bélbetegségekben / Mekkel Gabriella, Barta Zsolt, Ress Zsuzsa, Gyimesi Edit, Sipka Sándor, Zeher Margit
Dátum:2005
Megjegyzések:Bevezetés: Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélbetegség, mely hasi panaszokkal és székletürítési zavarokkal jár. A Crohn-betegség (Crohn's disease: CD) és a colitis ulcerosa (ulcerative colitis: UC) a gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease: IBD) közé tartozik, etiológiájukban a genetikai prediszpozíció, a környezeti tényezők és az immunrendszer zavara együttesen játszik szerepet. A környezeti tényezők közül különösen az enteralis mikroflóra, ill. a táplálék alkotóelemeinek (pl. allergénjeinek) szerepe lehet jelentős. Célkitűzés: A szerzők tanulmányának célja a gyakoribb ételallergénekkel szembeni IgE típusú antitestek vizsgálata volt IBD-ben, ill. IBS-ben. Módszer: A szerzők vizsgálatukban ételallergénekkel szembeni antitestek (allergénspecifikus IgE) kimutatását végezték ELISA-módszerrel Crohn-betegség, colitis ulcerosa és IBS miatt gondozott betegeik körében, és a kapott eredményeket az azonos létszámú egészséges kontroll csoportéhoz viszonyították: így határozták meg a táplálékallergia gyakoriságát ezekben a betegcsoportokban. Eredményeik alapján az IBS miatt gondozott betegeik között 34,5%-ban (p = 0,01) van jelen valamilyen táplálékallergénnel szembeni IgE típusú fokozott immunválasz. Crohn-betegségben, valamint colitis ulcerosában szenvedő betegek esetében szintén gyakoribbnak találták az ételallergénekkel szembeni immunválaszt az egészséges kontroll csoportban mért gyakorisághoz képest, de ez nem volt szignifikáns eltérés. Az IBS-ben fokozott pozitivitást mutató ételallergének gyakorisági sorrendben a következők: tejfehérje, szója, paradicsom, mogyoró, tojásfehérje. Következtetések: Mivel az IBS betegcsoportban a kontrollhoz képest szignifikánsan gyakoribb az ételallergének előfordulása, joggal vethető fel a táplálékallergia szerepe az IBS tüneteinek kialakításában. A táplálékallergia gyakoribb előfordulása az irritábilis bél szindróma miatt gondozott betegek körében és a két betegség tüneteinek hasonlósága alapján kézenfekvő lehetőség a táplálékallergiában alkalmazott eliminációs diéta (a gyakori ételantigénekre vonatkozóan), illetve antihisztaminok vagy dinátrium-kromoglikát bevezetése IBS-ben is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
IgE
ételallergia
IBD
IBS
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 17 (2005), p. 797-802. -
További szerzők:Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Ress Zsuzsa (1976-) (belgyógyász) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM046458
Első szerző:Szabó G. Gábor
Cím:Appendix carcinoid tumor és Crohn-betegség társulása : esetismertetés és irodalmi áttekintés / Szabó Gábor Gusztáv, Barta Zsolt, Kerekes László, Szakáll Szabolcs
Dátum:1999
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 140 : 29 (1999), p. 1635-1639. -
További szerzők:Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kerekes László (sebész, háziorvos) Szakáll Szabolcs
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM080921
035-os BibID:(scopus)85073763313 (wos)000487314200005
Első szerző:Zöld Éva (belgyógyász)
Cím:Staphylococcus által kiváltott, immunglobulin-E-alapú anafilaxiás reakciók Crohn-betegségben : egy tünetegyüttes első leírása / Zöld Éva, Barta Zsolt, Török Miklós, Soltész Pál, Szegedi Andrea, Sipka Sándor
Dátum:2019
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció - e kóros mechanizmus felismerése után - eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Crohn-betegség
immunglobulin-E-alapú anafilaxia
Staphylococcus
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 160 : 38 (2019), p. 1514-1518. -
További szerzők:Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Török Miklós (1976-) (pathológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.