Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM013193
Első szerző:	Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Mucosal type of immune response with intravaginal administration of killed and aluminium-hydroxide absorbed Clostridium perfringens C in sow to protect the development of hemorrhagic enterotoxaemia in their piglets / Barta Z., Benkő S., Tanyi J., Géresi M., Gaszner F., Mekkel G., Gyimesi E., Szabó G. G.
Dátum:	2002
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állatorvosi tudományok idézhető absztrakt Piglet mucosal immunity infection
Megjelenés:	Mucosal Immunology Update. - 10 : 2-3 (2002), p. 2376. -
További szerzők:	Benkő Sándor Tanyi János Géresi M. Gaszner F. Mekkel Gabriella Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Szabó G. Gábor
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM040565
Első szerző:	Mekkel Gabriella
Cím:	Fokozott IgE típusú antitestválasz ételallergénekkel szemben irritábilis bél szindrómában és gyulladásos bélbetegségekben / Mekkel Gabriella, Barta Zsolt, Ress Zsuzsa, Gyimesi Edit, Sipka Sándor, Zeher Margit
Dátum:	2005
Megjegyzések:	Bevezetés: Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélbetegség, mely hasi panaszokkal és székletürítési zavarokkal jár. A Crohn-betegség (Crohn's disease: CD) és a colitis ulcerosa (ulcerative colitis: UC) a gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease: IBD) közé tartozik, etiológiájukban a genetikai prediszpozíció, a környezeti tényezők és az immunrendszer zavara együttesen játszik szerepet. A környezeti tényezők közül különösen az enteralis mikroflóra, ill. a táplálék alkotóelemeinek (pl. allergénjeinek) szerepe lehet jelentős. Célkitűzés: A szerzők tanulmányának célja a gyakoribb ételallergénekkel szembeni IgE típusú antitestek vizsgálata volt IBD-ben, ill. IBS-ben. Módszer: A szerzők vizsgálatukban ételallergénekkel szembeni antitestek (allergénspecifikus IgE) kimutatását végezték ELISA-módszerrel Crohn-betegség, colitis ulcerosa és IBS miatt gondozott betegeik körében, és a kapott eredményeket az azonos létszámú egészséges kontroll csoportéhoz viszonyították: így határozták meg a táplálékallergia gyakoriságát ezekben a betegcsoportokban. Eredményeik alapján az IBS miatt gondozott betegeik között 34,5%-ban (p = 0,01) van jelen valamilyen táplálékallergénnel szembeni IgE típusú fokozott immunválasz. Crohn-betegségben, valamint colitis ulcerosában szenvedő betegek esetében szintén gyakoribbnak találták az ételallergénekkel szembeni immunválaszt az egészséges kontroll csoportban mért gyakorisághoz képest, de ez nem volt szignifikáns eltérés. Az IBS-ben fokozott pozitivitást mutató ételallergének gyakorisági sorrendben a következők: tejfehérje, szója, paradicsom, mogyoró, tojásfehérje. Következtetések: Mivel az IBS betegcsoportban a kontrollhoz képest szignifikánsan gyakoribb az ételallergének előfordulása, joggal vethető fel a táplálékallergia szerepe az IBS tüneteinek kialakításában. A táplálékallergia gyakoribb előfordulása az irritábilis bél szindróma miatt gondozott betegek körében és a két betegség tüneteinek hasonlósága alapján kézenfekvő lehetőség a táplálékallergiában alkalmazott eliminációs diéta (a gyakori ételantigénekre vonatkozóan), illetve antihisztaminok vagy dinátrium-kromoglikát bevezetése IBS-ben is.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban IgE ételallergia IBD IBS egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 146 : 17 (2005), p. 797-802. -
További szerzők:	Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Ress Zsuzsa (1976-) (belgyógyász) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM020454
035-os BibID:	(WoS)000287432300007 (Scopus)78751633052
Első szerző:	Zöld Éva (belgyógyász)
Cím:	Alfacalcidol treatment restores derailed immune-regulation in patients with undifferentiated connective tissue disease / Eva Zold, Peter Szodoray, Britt Nakken, Sandor Barath, Janos Kappelmayer, Laszlo Csathy, Agota Hajas, Sandor Sipka, Edit Gyimesi, Janos Gaal, Zsolt Barta, Judit Hallay, Gyula Szegedi, Edit Bodolay
Dátum:	2011
ISSN:	1568-9972
Megjegyzések:	Vitamin D deficiency may contribute to pathological changes in the number and function of CD4+ T helper cell subsets (CD4+Th1, CD4+Th17, CD4+CD25(bright)Foxp3-natural regulatory T cells-nTreg) in patients with undifferentiated connective tissue disease (UCTD). The aim of the present study was to evaluate, whether alfacalcidol could restore immune-regulatory changes in patients with UCTD. We assessed the optimal dose of alfacalcidol that could normalize the elevated levels of IFN-γ expressed by the CD4+Th1 cells and the IL-17 expressed by Th17 cells. Furthermore alfacalcidol decreased the Th1 and Th17 related cytokine levels, repaired the nTreg/Th7 balance, and restored the functional activity of nTreg cells. Twenty one UCTD patients with Vitamin D deficiency (<30 ng/ml) were administered with three different daily doses of alfacalcidol. Seven patients were supplemented with 0.5 g/day, 7 patients with 1.0 g/day, and 7 patients with 1.5 g/day alfacalcidol treatment during 5 weeks. Our results indicated that 1.0 g/day alfacalcidol during 5 weeks was the optimal therapeutic regime to increase the vitamin D levels, repair the nTreg/Th17 balance and raise the capacity of nTreg cells to suppress the proliferation of autologous CD4+CD25- cells. 1.5 g daily dose alfacalcidol was not more effective than the 1.0 g/day treatment. In this study we described that vitamin D deficiency can contribute to the complex immune-regulatory abnormalities in patients with UCTD and vitamin D substitution therapy can improve the fine balance of pro- and anti-inflammatory processes in the disease.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Autoimmunity Reviews. - 10 : 3 (2011), p. 155-162. -
További szerzők:	Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Nakken, Britt Baráth Sándor (1977-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Csáthy László (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Hajas Ágota Helga (1985-) (orvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Gaál János (1965-) (reumatológus, belgyógyász) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Hallay Judit (1949-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, gyermekgyógyász) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: