CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM040561
Első szerző:Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Saccharomyces cerevisiae elleni antitest előfordulása Crohn-betegségben / Barta Zsolt, Csípő István, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Szabó Gábor, Szegedi Gyula
Dátum:2001
Megjegyzések:A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases, IBD) a gastrointestinalis traktus idült gyulladásával járó, ismeretlen etiológiájú betegségcsoportja. Immunológiai, környezeti, infektív és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásukban. Crohn-betegségben szenvedő betegnél gyakran, akár 60-70%-ban is antitestek mutathatók ki az élesztőgomba oligomannóz epitópja ellen, de ennek az ún. Saccharomyces cerevisiae elleni antitestnek (anti-Saccharomyces cerevisiae antitest, ASCA) sem az eredete, sem a klinikopatológiai szerepe mindeddig nem tisztázott. Hazánkban még nem végeztek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél ASCA kimutatására vizsgálatokat, és külön említésre érdemes, hogy a gluténszenzitív enteropáthiás eseteket ilyen vonatkozásban még nemzetközileg sem vizsgálták. A szerzők megnézték az ASCA előfordulását, és összevetették a Crohn-betegség klinikai megjelenésével, valamint részletes immunszerológiai vizsgálataik eredményeivel. Észlelésük szerint ASCA elsősorban a vékonybél érintettsége esetén volt kimutatható Crohn-betegségben. Ezekben az esetekben viszont mind IgG-, mind IgA-típusú antitestek igazolhatók voltak. A vizsgált ASCA pozitív esetekben a szérumban kimutatható ellenanyagok Saccharomyces cerevisiae- vel szembeni szisztémás immunreakciót jeleznek. A szerzők úgy gondolják, hogy megszűnik a pékélesztő antigénekkel szembeni orális tolerancia. A bélcsatorna nyugalomba helyezése (elemi diéta, teljes parenteralis táplálás, a széklet kirekesztése) javíthat a Crohn-betegségben szenvedők állapotán, de ezen kívül meg kell állapítani, hogy az ASCA pozitív betegek kizárásos diétás kezelése indokolt lehet, és akár a pékélesztő étrendből történő tartós kiiktatása is szóba jöhet, ha a beteg állapota a diéta hatására javul
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ASCA
Crohn betegség
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 142 : 42 (2001), p. 2303-2307. -
További szerzők:Csípő István (1953-) (vegyész) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szabó Gábor Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM010923
Első szerző:Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem)
Cím:Pancreatic autoantibodies are associated with reactivity to microbial antibodies, penetrating disease behaviour, perianal disease, and extraintestinal manifestations, but not with NOD2/CARD15 or TLR4 genotype in a Hungarian IBD cohort / Peter Laszlo Lakatos, Istvan Altorjay, Tamas Szamosi, Karoly Palatka, Zsuzsanna Vitalis, Judit Tumpek, Sandor Sipka, Miklos Udvardy, Tamas Dinya, Laszlo Lakatos, Agota Kovacs, Tamas Molnar, Zsolt Tulassay, Pal Miheller, Zsolt Barta, Winfried Stocker, Janos Papp, Gabor Veres, Maria Papp, The Hungarian IBD Study Group
Dátum:2009
ISSN:1078-0998 (Print)
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Inflammatory Bowel Diseases. - 15 : 3 (2009), p. 365-374. -
További szerzők:Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Szamosi Tamás Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Lakatos László (orvos Budapest) Kovács Ágota Molnár Tamás Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Miheller Pál Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Stocker, Winfried Papp János (orvos Veszprém) Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) The Hungarian IBD Study Group
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM040565
Első szerző:Mekkel Gabriella
Cím:Fokozott IgE típusú antitestválasz ételallergénekkel szemben irritábilis bél szindrómában és gyulladásos bélbetegségekben / Mekkel Gabriella, Barta Zsolt, Ress Zsuzsa, Gyimesi Edit, Sipka Sándor, Zeher Margit
Dátum:2005
Megjegyzések:Bevezetés: Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélbetegség, mely hasi panaszokkal és székletürítési zavarokkal jár. A Crohn-betegség (Crohn's disease: CD) és a colitis ulcerosa (ulcerative colitis: UC) a gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease: IBD) közé tartozik, etiológiájukban a genetikai prediszpozíció, a környezeti tényezők és az immunrendszer zavara együttesen játszik szerepet. A környezeti tényezők közül különösen az enteralis mikroflóra, ill. a táplálék alkotóelemeinek (pl. allergénjeinek) szerepe lehet jelentős. Célkitűzés: A szerzők tanulmányának célja a gyakoribb ételallergénekkel szembeni IgE típusú antitestek vizsgálata volt IBD-ben, ill. IBS-ben. Módszer: A szerzők vizsgálatukban ételallergénekkel szembeni antitestek (allergénspecifikus IgE) kimutatását végezték ELISA-módszerrel Crohn-betegség, colitis ulcerosa és IBS miatt gondozott betegeik körében, és a kapott eredményeket az azonos létszámú egészséges kontroll csoportéhoz viszonyították: így határozták meg a táplálékallergia gyakoriságát ezekben a betegcsoportokban. Eredményeik alapján az IBS miatt gondozott betegeik között 34,5%-ban (p = 0,01) van jelen valamilyen táplálékallergénnel szembeni IgE típusú fokozott immunválasz. Crohn-betegségben, valamint colitis ulcerosában szenvedő betegek esetében szintén gyakoribbnak találták az ételallergénekkel szembeni immunválaszt az egészséges kontroll csoportban mért gyakorisághoz képest, de ez nem volt szignifikáns eltérés. Az IBS-ben fokozott pozitivitást mutató ételallergének gyakorisági sorrendben a következők: tejfehérje, szója, paradicsom, mogyoró, tojásfehérje. Következtetések: Mivel az IBS betegcsoportban a kontrollhoz képest szignifikánsan gyakoribb az ételallergének előfordulása, joggal vethető fel a táplálékallergia szerepe az IBS tüneteinek kialakításában. A táplálékallergia gyakoribb előfordulása az irritábilis bél szindróma miatt gondozott betegek körében és a két betegség tüneteinek hasonlósága alapján kézenfekvő lehetőség a táplálékallergiában alkalmazott eliminációs diéta (a gyakori ételantigénekre vonatkozóan), illetve antihisztaminok vagy dinátrium-kromoglikát bevezetése IBS-ben is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
IgE
ételallergia
IBD
IBS
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 17 (2005), p. 797-802. -
További szerzők:Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Ress Zsuzsa (1976-) (belgyógyász) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM080921
035-os BibID:(scopus)85073763313 (wos)000487314200005
Első szerző:Zöld Éva (belgyógyász)
Cím:Staphylococcus által kiváltott, immunglobulin-E-alapú anafilaxiás reakciók Crohn-betegségben : egy tünetegyüttes első leírása / Zöld Éva, Barta Zsolt, Török Miklós, Soltész Pál, Szegedi Andrea, Sipka Sándor
Dátum:2019
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció - e kóros mechanizmus felismerése után - eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Crohn-betegség
immunglobulin-E-alapú anafilaxia
Staphylococcus
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 160 : 38 (2019), p. 1514-1518. -
További szerzők:Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Török Miklós (1976-) (pathológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM020454
035-os BibID:(WoS)000287432300007 (Scopus)78751633052
Első szerző:Zöld Éva (belgyógyász)
Cím:Alfacalcidol treatment restores derailed immune-regulation in patients with undifferentiated connective tissue disease / Eva Zold, Peter Szodoray, Britt Nakken, Sandor Barath, Janos Kappelmayer, Laszlo Csathy, Agota Hajas, Sandor Sipka, Edit Gyimesi, Janos Gaal, Zsolt Barta, Judit Hallay, Gyula Szegedi, Edit Bodolay
Dátum:2011
ISSN:1568-9972
Megjegyzések:Vitamin D deficiency may contribute to pathological changes in the number and function of CD4+ T helper cell subsets (CD4+Th1, CD4+Th17, CD4+CD25(bright)Foxp3-natural regulatory T cells-nTreg) in patients with undifferentiated connective tissue disease (UCTD). The aim of the present study was to evaluate, whether alfacalcidol could restore immune-regulatory changes in patients with UCTD. We assessed the optimal dose of alfacalcidol that could normalize the elevated levels of IFN-γ expressed by the CD4+Th1 cells and the IL-17 expressed by Th17 cells. Furthermore alfacalcidol decreased the Th1 and Th17 related cytokine levels, repaired the nTreg/Th7 balance, and restored the functional activity of nTreg cells. Twenty one UCTD patients with Vitamin D deficiency (<30 ng/ml) were administered with three different daily doses of alfacalcidol. Seven patients were supplemented with 0.5 g/day, 7 patients with 1.0 g/day, and 7 patients with 1.5 g/day alfacalcidol treatment during 5 weeks. Our results indicated that 1.0 g/day alfacalcidol during 5 weeks was the optimal therapeutic regime to increase the vitamin D levels, repair the nTreg/Th17 balance and raise the capacity of nTreg cells to suppress the proliferation of autologous CD4+CD25- cells. 1.5 g daily dose alfacalcidol was not more effective than the 1.0 g/day treatment. In this study we described that vitamin D deficiency can contribute to the complex immune-regulatory abnormalities in patients with UCTD and vitamin D substitution therapy can improve the fine balance of pro- and anti-inflammatory processes in the disease.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Autoimmunity Reviews. - 10 : 3 (2011), p. 155-162. -
További szerzők:Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Nakken, Britt Baráth Sándor (1977-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Csáthy László (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Hajas Ágota Helga (1985-) (orvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Gaál János (1965-) (reumatológus, belgyógyász) Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Hallay Judit (1949-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, gyermekgyógyász) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1