CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM079017
Első szerző:Bánhegyi Viktor (kardiológus)
Cím:Angiotenzin konvertáló enzimek szekréciós mechanizmusának vizsgálata / Bánhegyi Viktor, Mányiné Siket Ivetta, Bottyán Klaudia, Bácsi Attila, Hajas György, Papp Zoltán, Tóth Attila
Dátum:2019
ISSN:0133-5596
Megjegyzések:Az angiotenzin konvertáló enzimek (ACE, ACE2) és a renin - angiotenzin - aldoszteron rendszer (RAAS) kiemelkedő szerepe kardiovaszkuláris (kór)élettani folyamatokban elvitathatatlan. A RAAS modulálásával pácienseink életkilátásait, túlélését jelentősen elő lehet segíteni. (pl. ACE gátlók, ARNI alkalmazása). Jelen munkánk, ezen jól ismert rendszer egy pontosan még nem karakterizált lépésére fókuszál: az ACE és ACE2 keringésbe való lehasításának mechanizmusára. Kísérleteinkhez humán kissejtes tüdőrák- (SCLC 21H) és humán zsírszövet eredetű mesenchymalis, immortalizált sejteket (ASC TERT1) használtunk. Ezen sejteken médium cserét követően különböző kezeléseket alkalmazva ACE/ACE2 aktivitást és mennyiség meghatározást végeztünk. Sejtjeink ACE expressziójának mérését kollaboráció keretében flow citometriás és immuncitokémiai vizsgálatokkal is kiegészítettük. 48 órás, (1 nM-tól 100 uM-ig terjedő koncentrációjú) mátrix metalloproteináz gátló kezelést (apratastat) alkalmazva, a kontrollhoz viszonyítva szignifikánsan alacsonyabb ACE expressziót mértünk ASC TERT1 sejtek felülúszóiban (3,4086 pg/mg, 0,4656 pg/mg; n=3, 10 uM apratastat, p=0,010). SCLC 21H sejtek felülúszó mintái, megegyező módon történő kezelést követően ACE2 aktivitás csökkenést mutattak a rendre kontrollhoz viszonyítva (9,8670 U/mg, 3,6078 U/mg; n=3, 10 uM apratastat, p=0,016). ASC TERT1 sejteken ACE irányú immuncitokémiai festést követően, azt találtuk, hogy az ACE enzim jelentős része subcellulárisan, membránkompartmentekben tárolt (vezikulák, Golgi) formában van jelen. Eredményeink alapján elmondható, hogy a mátrix metalloproteinázok az ACE I. és II. szekréciós folyamatában szerepet játszanak. A szekréciós mechanizmus pontos megismerése elősegítheti, a RAAS kardiovaszkuláris betegségekben betöltött szerepének feltárását. Jelen munka megvalósulását a GINOP-2.3.2-15-2016-00043, az EFOP-3.6.2-16-2017-00006 és a NTP-NFTÖ-18-B-0347 projektek támogatták.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 49 : Supplementum B (2019), p. B22-B23. -
További szerzők:Mányiné Siket Ivetta (1962-) (laborasszisztens) Bottyán Klaudia Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Hajas György (1970-) (biológus) Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász) Tóth Attila (1971-) (biológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
NTP-NFTÖ-18-B-0347
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM070993
Első szerző:Csongrádi Alexandra (molekuláris biológus)
Cím:A hemoglobin és bomlástermékei gátolják a szérum- és a szöveti ACE-aktivitást / Csongrádi A., Mányiné Siket I., Csípő T., Tóth A., Papp Z., Szerafin T., Fagyas M.
Dátum:2017
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 47 : Suppl. C (2017), p. C36. -
További szerzők:Mányiné Siket Ivetta (1962-) (laborasszisztens) Csípő Tamás (1990-) Tóth Attila (1971-) (biológus) Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász) Szerafin Tamás (1960-) (szívsebész, mellkassebész) Fagyas Miklós (1984-) (orvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM070996
Első szerző:Fagyas Miklós (orvos)
Cím:Szabad zsírsavak szerepe az endogén ACE-gátlás kialakításában / Fagyas M., Csongrádi A., Mányiné Siket I., Papp Z., Tóth A.
Dátum:2017
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 47 : Suppl. C (2017), p. C37. -
További szerzők:Csongrádi Alexandra (1990-) (molekuláris biológus) Mányiné Siket Ivetta (1962-) (laborasszisztens) Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász) Tóth Attila (1971-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM117420
035-os BibID:(Scopus)85186924607
Első szerző:Papp Zoltán (kardiológus, élettanász)
Cím:Mi az eredményesebb stratégia : a miozin aktivációja vagy gátlása? / Papp Zoltán, Sárkány Fruzsina, Ráduly Arnold, Pásztor Dávid, Máté Balázs István, Tóth Attila, Borbély Attila
Dátum:2023
ISSN:0133-5596
Megjegyzések:A miozinmolekula működése szoros kapcsolatban áll a szív szisztolés és diasztolés funkcióival. Mellékhatásoktól mentes inotróp gyógyszerek hiányában, a direkt miozinaktivátorok és direkt miozin-inhibitorok fejlesztése jelentős szakmai érdeklődés mellett bontakozik ki. Az omecamtiv-mecarbil a direkt miozinaktivátorok leginkább vizsgált reprezentánsa, amely a közelmúltban lezárult GALACTIC-HF nagy betegszámú, randomizált klinikai vizsgálatban is eredményesnek tűnt. A szer kevésbé előnyös tulajdonságairól párhuzamosan felhalmozódott ismeretek - és a második generációs danicamtiv hasonló tulajdonságai - miatt a direkt miozinaktivátorok gyors klinikai bevezetése mégsem várható. A direkt miozinaktivátorok hatásának eredményeként a szisztolé időtartama nő - következésképp a diasztolé időtartama csökken - a kamrai kontrakciók és relaxációk üteme lassul, amelyek együttesen a diasztolés funkciózavar lehetőségét vetik fel. A direkt miozin-inhibitorok (mavacamten és aficamten) - negatív inotróp hatásuk miatt - elsősorban a hipertrófiás cardiomyopathia kezelésében nyerhetnek létjogosultságot. Az utóbbi kórállapotban jelentkező hiperkontraktilitás mérséklésével a szív hipertrófiás átalakulása is lassítható, és ez elodázhatja a hipertrófiás cardiomyopathia invazív kezelésének (pl. szeptális myectomia, szeptális abláció, szívtranszplantáció) szükségességét is. A miozinra ható gyógyszerek fejlesztése és alkalmazása kapcsán még számos kérdés nyitott, az eddigi tapasztalatok azonban azt sugallják, hogy a miozin gátlásán alapuló gyógyszeres eljárás - megfelelően választott betegkörben - hamarabb válhat a mindennapi gyakorlat részévé, mint a miozin aktivációján alapuló pozitív inotróp kezelés.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
pozitív inotrópia
negatív inotrópia
direkt miozinaktivátorok
direkt miozin-inhibitorok
hipertrófiás cardiomyopathia
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 53 : 4 (2023), p. 331-336. -
További szerzők:Sárkány Fruzsina (1996-) (orvos) Ráduly Arnold Péter (1993-) Pásztor Dávid (orvos) Máté Balázs István Tóth Attila (1971-) (biológus) Borbély Attila (1978-) (kardiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM117422
035-os BibID:(Scopus)85184446299
Első szerző:Ráduly Arnold Péter
Cím:A kardiális miozinaktivátorok klinikai alkalmazhatósága a preklinikai vizsgálatok tükrében / Ráduly Arnold Péter, Sárkány Fruzsina, Kovács Máté Balázs, Juhász Béla, Horváth Balázs, Szentandrássy Norbert, Nánási Péter Pál, Édes István, Csanádi Zoltán, Tóth Attila, Papp Zoltán, Priksz Dániel, Borbély Attila
Dátum:2023
ISSN:0133-5596
Megjegyzések:A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFrEF) gyógyszeres kezelésében az utóbbi évtizedben jelentős fejlődés következett be. A kórkép patomechanizmusának középpontjában álló kontraktilis diszfunkciót direkten javító, úgynevezett pozitív inotróp szerek azonban továbbra sem hoztak átütő sikert. Az ideális pozitív inotróp szer nem fokozza a myocardium energiaigényét és oxigénfelhasználását. Az eddig használt gyógyszerek sajnos maradéktalanul nem tudtak megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Az aktin-miozin-interakció direkt modulálása miozinaktivátorokkal egy új terápiás célpont a kontrakciós erő fokozására, a korábbi szerekre jellemző káros mellékhatások nélkül. Klinikai vizsgálatokban az első ilyen gyógyszer, az omecamtiv-mecarbil (OM) - a III. fázis vizsgálatok kezdeti pozitív eredményei ellenére - megfelelő hatékonyság hiánya miatt mégsem került bevezetésre a klinikai gyakorlatba. Ezen vegyület alkalmazhatóságát korlátozó tényezőket számos preklinikai tanulmány vizsgálta. Az OM sikertelensége ugyanakkor egy új típusú miozinaktivátor, a danicamtiv kifejlesztését is potencírozta. A danicamtivval kapcsolatos preklinikai és klinikai vizsgálatok jelenleg még korlátozott számban érhetőek el. Az eddigi eredmények biztatóbbak a danicamtivval kapcsolatban, azonban ennek megerősítésére még számos vizsgálatra van szükség. Feltételezhetően mindkét gyógyszerjelölt jövőbeli alkalmazhatóságát diasztolés diszfunkciót okozó hatásuk korlátozhatja.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 53 : 5 (2023), p. 476-483. -
További szerzők:Sárkány Fruzsina (1996-) (orvos) Kovács Máté Balázs Juhász Béla (1978-) (kísérletes farmakológus) Horváth Balázs (1981-) (élettanász) Szentandrássy Norbert (1976-) (élettanász) Nánási Péter Pál (1956-) (élettanász) Édes István (1952-) (kardiológus) Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus) Tóth Attila (1971-) (biológus) Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász) Priksz Dániel (1989-) (farmakológus) Borbély Attila (1978-) (kardiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM102808
Első szerző:Ráduly Arnold Péter
Cím:Új lehetőség a szisztolés szívelégtelenség (HFrEF) kezelésében: omecamtiv-mecarbil / Ráduly Arnold Péter, Tóth Attila, Papp Zoltán, Borbély Attila
Dátum:2021
ISSN:0133-5596
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szívelégtelenség
HFrEF
pozitív inotrópia
direkt miozin-aktivátorok
omecamtiv-mecarbil
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 51 : 2 (2021), p. 118-124. -
További szerzők:Tóth Attila (1971-) (biológus) Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász) Borbély Attila (1978-) (kardiológus)
Pályázati támogatás:2.3.2-15-2016-00048
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1