Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM074101
Első szerző:	Hajas György (biológus)
Cím:	A 2-es típusú természetes lymphoid sejtek és szerepük légúti allergiás betegségekben / Hajas György, Dávid Zoltán, Bíró Tamás, Bácsi Attila
Dátum:	2018
Megjegyzések:	A veleszületett limphoid sejtek (ILC-k) olyan szövetrezidens immunsejtek, amelyek feladata az epithelialis határfelületek (bél, tüdő, bőr) védelme a különféle patogénekkel szemben, de fontos szerepük van a gyulladásos folyamatokban, szövetregenerálásban és a helyi homeosztázis fenntartásában is. Citokintermelésük és transzkripciósfaktor-profiljuk alapján három altípusba sorolják ezeket a sejteket (ILC1, ILC2 és ILC3). A sérült epitheliumból származó veszélyszignálok hatására (pl. TSLP, IL-33, IL-25) aktiválódnak, osztódnak és a helyi környezetnek megfelelő citokineket kezdenek termelni (IFN?, IL-4, IL-5, IL-13, IL-17, IL-22). Mivel az ILC sejtek érzékenyek a szöveti mikrokörnyezet zavaraira, ezért nem megfelelően kontrollált működésük estén kulcsszerepet tölthetnek be a patológiás folyamatokban is. Számos tanulmány igazolta az ILC2 sejtek jelentőségét allergiában, krónikus gyulladásokban, fertőzéseknél valamint bizonyos tumorok esetében is. Mivel az ILC2 sejtek szerepe kritikus a tüdő mucosalis homeosztázisának fenntartásában, ezért különösen fontosak az allergiás légúti betegségek kialakulásának megakadályozásában.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban veleszületett lymphoid sejtek mucusalis felszínek citokinek allergia
Megjelenés:	Immunológiai Szemle 10 : 1 (2018), p. 39-45. -
További szerzők:	Dávid Zoltán Bíró Tamás (1968-) (élettanász) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM103692
Első szerző:	Szénási Tibor
Cím:	A BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolata / Szénási Tibor, Varga Aliz, Tóth Márta, Hajas György, Muzsai Szabolcs, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Már több mint két éve, hogy a koronavírus-járvány (COVID-19) kitört Kínában, és az ezt okozó SARS-CoV-2 vírus ez idő alatt a világ csaknem minden tájára eljutott, eddig több mint 248 millió embert megfertőzve, akik közül 5 milliónál is több életét vesztette a betegségben, vagy annak komplikációiban. Mivel a betegség terápiája ma sem megoldott univerzálisan, és a szigorú járványügyi intézkedések is csak a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására képesek, ezért a pandémia legyőzésének jelenleg egyetlen lehetséges útja a vakcináció. A rekord sebességű vakcinafejlesztési programoknak hála, mára már több, különböző mechanizmusú vakcina van használatban, és még több klinikai kipróbálás alatt. A teljes emberiség beoltásához elegendő mennyiségű vakcina gyártása monumentális feladat, ezért nagy szükség van olyan átmeneti megoldásokra, amely a legveszélyeztetettebb csoportokban (idősek, egészségügyi dolgozók) csökkenti a megbetegedés esélyét, időtartamát vagy súlyosságát. Ebben jelenthet nagy segítséget az immár egy évszázada használatban lévő védőoltás, a BCG. Az eredetileg a tuberkulózis legyőzésére létrehozott vakcina esetében egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy ennél jóval többre képes. Egyrészről heterológ, nem specifikus védelmet nyújt számos patogén ellen a veleszületett immunrendszer modulációjával, amit ?trained" immunitásnak nevezünk. Továbbá felmerült annak is az elméleti lehetősége, hogy egyes, a BCG ellen termelt antitestek a SARS-CoV-2-vel keresztreaktivitást mutatnak. Annak eldöntésére, hogy a BCG-vakcina képes-e segítséget nyújtani a COVID-19 hatásainak enyhítésére, jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték, azonban több országban is zajlanak klinikai tesztek ennek eldöntésére, amelyek tapasztalatai nemcsak a SARS-CoV-2 által okozott fertőzés, hanem a későbbi járványos betegségek megállításában is hasznosak lehetnek.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk BCG-vakcináció COVID-19 "trained" immunitás keresztreaktivitás
Megjelenés:	Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 23-29. -
További szerzők:	Varga Alíz (1983-) (immunológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Hajas György (1970-) (biológus) Muzsai Szabolcs Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM103689
Első szerző:	Szénási Tibor
Cím:	"Trained" immunitás : memória kialakulása a veleszületett immunválaszok során / Szénási Tibor, Varga Aliz, Hajas György, Tóth Márta, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Hosszú évtizedekig elfogadott volt az az általános elképzelés az immunológiában, ami úgy tekintett a veleszületett immunrendszerre, mint egy ősi, az élet során változatlan módon működő rendszerre. Ez a típusú védekezés, gyorsan reagálva a szervezetbe jutó fertőző ágensekre, "időt nyer" az adaptív immunválasz számára, amely lassabban kialakuló, de specifikusabb mechanizmusainak köszönhetően, potenciálisan bármilyen pathogén ellen életre szóló védelmet biztosíthat. Az elmúlt években egyre növekvő számú bizonyíték látott napvilágot, amelyek ellentmondanak a veleszületett immunitás változatlanságába vetett elképzeléseknek, és azt egy plasztikus rendszerként írják le, amely rendelkezik memóriaszerű tulajdonságokkal. Ezen tulajdonságokat együttesen "trained" immunitásnak vagy veleszületett immunmemóriának nevezzük. Az új megfigyelések szerint a veleszületett immunválasz a múltbeli kihívásokra képes "visszaemlékezni", és ez alapján egy újabb stimulusra erősebb vagy akár gyengébb válaszreakciót adhat. Az eltérő válaszképesség hátterében a legfőbb mechanizmusok a természetes immunitás sejtjeinek epigenetikai átprogramozása és metabolizmusának megváltozása. A "trained" immunitás kialakulásának és működésének a jobb megismerése több fontos területen is - vakcianfejlesztés, krónikus gyulladásos folyamatok és immunhiányos kórképek terápiája - áttörésekhez vezethet a közeljövőben.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk "trained" immunitás veleszületett immunmemória epigenetikai átprogramozás metabolikus változás
Megjelenés:	Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 15-21. -
További szerzők:	Varga Alíz (1983-) (immunológus) Hajas György (1970-) (biológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: