CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM098653
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:Területi fejlettségi különbségek az Észak-alföldi régióban / Harsányi Endre, Harsányi Gergely, Nagy Attila János
Dátum:2005
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 16 (2005), p. 170-180. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Attila János
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM098650
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:Területi fejlettségi különbségek Magyarországon és az Észak-Alföldi Régióban / Harsányi Endre, Harsányi Gergely, Nagy Attila János
Dátum:2005
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 18 (2005), p. 62-71. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Attila János
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM055394
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:A mezőgazdaság szerepe a régió fejlesztésében / Harsányi Endre, Nagy Orsolya, Harsányi Gergely, Nagy János
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Hajdú-Bihar megye vezető nemzetgazdasági ága a mezőgazdaság. Ebben az ágazatban dolgozók aránya, az itt létrehozott produktum részesedése messze az országos átlag felett van. A mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (BHT) a megyében 6,3% az országos3,3%-kal szemben. A megyében működő vállalkozások 8%-a fő tevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdasági besorolású, míg országosan ez az arány csak 5,3%.A szántóföldi vetésterület közel háromnegyedét,71,1%-kát a kukorica és az egyéb gabona, főleg búza teszi ki. Ez alig több, mint az országos átlag, 69,2%. Az olajos növények, köztük a napraforgó és a szálastakarmány terület arányai közel egybe esnek az országossal. Nagy különbség a szántóföldi zöldség termelésben van. Az arányaiban több mint háromszor nagyobb zöldségterület a szántóföldi termelés országosnál nagyobb intenzitását jelenti. Az Észak-alföldi régióból származik az ország növényi termékeinek 19,4%-a, az állati termékek és élőállatok 23,5%-a, a termelési tényezők jövedelmének 25,8%-a, a nettó vállalkozási jövedelem 29,8%-a.Az agrárfejlesztési feladatok közé tartozik a helyi piacteremtés elősegítése, pl. a helyi közélelmezés, az élelmiszerkereskedelem igényeinek helyi árualappal való kielégítése, az ehhez szükséges tudatformálás, a közép- és felsőfokú szakemberképzés, és a fejlesztési erő források célirányosabb igénybevétele.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
földhasználat
régiófejlesztés
támogatási forrás
vidékfejlesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 60 (2014), p. 25-30. -
További szerzők:Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM098652
Első szerző:Harsányi Gergely (agrármérnök)
Cím:A gyümölcstermesztés és a területfejlesztés összefüggései az Észak-alföldi régióban / Harsányi Gergely Zsolt, Harsányi Endre, Nagy János Attila
Dátum:2005
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 16 Klsz. (2005), p. 181-187. -
További szerzők:Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Attila János
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM055401
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés hatásai Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A társadalom felemelkedése, a gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze, az oktatási rendszer. Hajdú-Bihar megyében folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, azonban a 2001. évi népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a megye lakosságának iskolai végzettsége nem érte el az országos átlagot. A megyén belül a megyeszékhelyen és a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Figyelembe kell venni, hogy a megyei arányokat főként a megyeszékhely, Debrecen és a Hajdúszoboszlói kis térség biztosítja.A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg a korábbi évtized elvándorlási tendenciáival, az ország egészében tapasztalt elszívó hatással, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költöznek. A folyamat fokozottabban érinti a fiatalokat.A megye óvodai ellátottsága megfelel az országosnak, tekintettel a demográfiai viszonyokra, inkább csak a területi aránytalanságok kiegyenlítése lehet a cél. Az ezer lakosra jutó tanulók száma az Észak-alföldi régióban és a megyében is jelentősen meghaladja az országos átlagértéket. A megye középfokú iskolai hálózata 38 gimnáziummal és 51 szakképző intézménnyel rendelkezik. A középfokú iskoláztatásban a megye területén meghatározó szerepük van a Debrecenben működő intézményeknek. A Hajdú-Bihar megyei szakképző iskolai hálózat egy nagyméretű, feltételeiben erősen differenciált intézményhálózat, melyben jelen van valamennyi képzés, szakközépiskolai, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai), akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, speciális szakiskolai, előkészítő szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés. Az intézmények többsége regionális, nem egyszer országos beiskolázású.A felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozó fiatalok a megyén belül Debrecenben és Hajdúböszörményben folytathatják tanulmányaikat. Az egységes, integrált Debreceni Egyetem hazánk legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, legszélesebb képzési választékot nyújtó egyeteme. A Tiszántúl szellemi központja nemzetközi normákon alapuló, európai léptékű egyetemi centrum, a graduális és posztgraduális képzések széles spektrumával, egységes tudományos minősítési rendszerrel, többnyelvű oktatási programokkal várja a hallgatókat. A súlyát meghaladó mértékben vesz részt a megye felsőoktatása a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földtudományok, matematika), az egészség ügy és szociális ellátás, az agrár és a környezetvédelem, valamint a számítógép-tudományok oktatásában, ami rend kívül előnyösen befolyásolja a képzés struktúráját. Viszonylag magas a megye részesedése a humántudományok (magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, régészet, filozófia) oktatásban.A megyében dolgozik az ország tudományos kutatóinak 6,3%-a, itt költötték el a K+F ráfordítások 7,0%-át 2010-ben. A régión belül Hajdú-Bihar megyében van a kutatói kapacitás 3/4-e, amit a Debreceni Egyetem és az MTA debreceni kutatóbázisa működtet.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
oktatás
kultúra
kutatás-fejlesztés
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 87-90. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM055399
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A vidékfejlesztés államháztartási forrásai és területi megoszlása / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A vidékfejlesztésnek, így a megyék gazdasági fejlesztésének három államháztartási forrása van. Az ön kormányzati, a központi költségvetési és a munkaerő-piaci alap forrása. A vidékfejlesztés önkormányzati forrásaihoz az államháztartás előirányzatai alapján jelenleg öt előirányzat tartozik. Ezek - a foglalkozási gondokkal küzdő települések támogatása, - a többcélú kistérségek támogatása, - az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került települések támogatása, - a közműfejlesztési támogatás, - az üdülőhelyi támogatás. A beruházások növelésének lehetősége az EUforrásokból való bővítés. A strukturális változás iránya kedvező, az utóbbi években nőtt a gazdaságfejlesztési program és a regionális fejlesztések aránya, de részesedésük továbbra is alacsony. Kevésbé kedvező jelenség a vidékfejlesztés szempontjából fontos agrár- és vidékfejlesztési program aránya, továbbá hogy némileg mérséklődött, de még mindig magas a humán- és a társadalomfejlesztés részesedése. A regionális programokon kívül a költségvetési tör vény nem határozza meg a keretek területi leosztását, csak szakmai felhasználási célokat, amiből következtet ni lehet, hogy melyek a megyei fejlesztéshez igényelhető források.Az Észak-alföldi régió 2008?2011 közötti években 13?15%-os részesedése közelítette a 14,7%-os lakosság arányt. 2012-ben történt meg az a fordulat, amiben tükröződött a régió fejlesztésének szükségessége. Ebben az évben nemcsak az arány, hanem a fejlesztés forrásának abszolúttömege is nőtt. Így, míg a régió 2010-ben 16,9 milliárd, 2011-ben 31,4 milliárd, 2012-ben 56,3 milliárd forinttal gazdálkodhat, illetve gazdagodhat.Ehhez céltudatos felhasználási struktúrára van szükség.A fejlesztési célok megoszlása magyarázatot ad Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítményének lemaradására. A régió négy évre rendelkezésre álló fejlesztési forrásaiból mindössze 12,2%-ot fordított gazdaság-fejlesztésre.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vidékfejlesztés
államháztartás
EU források
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 73-77. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM055396
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A regionális fejlődés társadalmi alapjai az Észak-alföldi régióban / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Európai Unióban elfogadott, hogy az egyes területeket fejlettségük, kulturális, gazdasági jellemzőik alapján területi részekre bontanak.Ennek a módszertannak az alapja az Európai Unióban elfogadott MOTS rendszer, mely öt szinten különbözteti meg a területi egységeket. Magyarországon emellett működik egy másik rendszer, mely a közigazgatásunk alapja és gyökerei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza, ez a megyerendszer. Magyarországon egyrészt a fejlesztési döntéseket alapvetően a megyei közgyűlések hozzák, másrészt gazdasági szempontból pontosabban határozható meg egy megye adottsága, illetve verseny előnyei, mint egy régióé. Az Észak-alföldi régióban teljesen más jellemzőkkel írható le Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mint Hajdú-Bihar megye. Megyei szinten pontosabban fel lehet térképezni a gazdaságilag fontos és indokolt fejlesztési területeket.Magyarország negyedik legnépesebb megyéje Hajdú-Bihar megye. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 80,2%-a városokban él. 2010-ben az 1000 lakosra jutó születés tekintetében a megyei arány gyakorlatilag megegyezik az országossal és az Észak-alföldi régió arányával. A születések jellemzője, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is az anyák magasabb életkorára tolódott el.A megyében a születések közel fele, 44,5%-a, az anya 30 év feletti életkorában következett be.A Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotát többféle mutatóval jellemezhetjük. Az orvosi és kórházi ellátásban nincs különbség a régió és az országos adatok között, a megye egészségi ellátottságában nincs elmaradás. Összességében a megye egészségügyi ellátásával a születéskor várható élettartam ? az adott év halandósága alapján ? a férfiaknál kedvezőbb, mint a régiós átlag, a nőknél az országos átlagnál is.A megye gyermekkorú lakosainak aránya 15,9%, több mint 1 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. Az arány mindkét nem ? a fiúk és lányok ? esetében egyaránt kedvezőbb.A megye lakosságának jövedelme nemcsak a munka jövedelemtől, hanem a szociális ellátástól is függ. Az elemzés szerint mind a nyugdíjban, mind a nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a lakossághoz képest a megyében némileg kisebb, mint az országos átlag. Kimagaslóan magas a megyében a gyermekvédelmi szakellátásban és a nappali ellátásban részesülők száma.A családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek számában az elmúlt években nem volt jelentős változás. A szociális ellátás minden fontosabb eleme látványosan gyarapodott az elmúlt évtizedben.A megye lakosságának életminőségére nagy hatással van az, hogy lakókörnyezetében rendelkezésre állnak-e a kiépített alapinfrastruktúrák.Amint a megye településein végzett kérdőíves kutatások eredményei is igazolják, jelenleg a lakosság nagy része számára elérhetők azok az alapvető közüzemi szolgáltatások, amely a mindennapi ellátás részét képezi. Az életkörülményekhez is tartozik, bár igazi jelentősége a gazdasági fejlődés feltételeként van az úthálózatnak, az utasforgalomnak. Az ország így a megye korszerű burkolatú úthálózata már korábban kiépült. A belterületi utak és járdák kiépítettsége csak 70% körüli értéket ért el. A megye lakosságának mindennapjaiban az utak és járdák műszaki állapota nagymértékben gátolhatja a lakókörzeten belüli mobilitást és hátrányosan hathat egyes települések, településrészek fejlődésére.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
népesség
társadalmi jellemzők
életkörülmények
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), 57-65. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM055395
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Regionális gazdasági eredmények, újraiparosítás Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Észak-alföldi régió az ország egyik elmaradt régiója, a gazdasági fejlettség alacsony szintje döntően az ipari fejlődés elmaradására vezethető vissza. A régió természeti kincsekben szegény, természeti erőforrása a termőföld, a földgázmezők, a széndioxid, a termálvíz előfordulásokés az agyagásvány készlet.A megye egy lakosra jutó bruttó hazai termék (BHT) struktúrája jelentős mértékben a mezőgazdaság magas részesedésével tér el az országostól. Az ipari és építőipari arány különbsége nem számottevő. A szolgáltató ágak közül a kereskedelem, szállítás, hírközlés kismértékű, a pénzügyi, a gazdasági szolgáltatói számottevően alacsonyabb részesedését magyarázza, hogy ezen ágazatok fokozottabban Budapesten koncentrálódnak.A közösségi- és humánszolgáltatások átlagosnál magasabb aránya a Debreceni Egyetemnek köszönhető.A megye gazdasági fejlődését komplexen kifejező bruttó hazai termék 1995?2009 között folyóáron 15 év alatt négy szeresre emelkedett, de változatlan áron számítva kevesebb, mint 25%-kal, szemben az országos több mint 40%-os növekedéssel.A gazdaság fejlettségének legkomplexebb mutatója a BHT folyó vagy változatlan áron kifejezett értéke. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas az egy lakosra jutó vásárlóerő paritás alapján korrigált dollárban kifejezett bruttó hazai termék (GDP).A megye az országos ipari foglalkoztatott létszámnak 4,3%-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 3,3%-át adja, ami elmarad a megye országon belüli területi és népességi arányától. Az egy lakosra jutó ipari termelés mértékét tekintve 2010-ben a tizedik helyen áll a megyékrangsorában. Így a kevésbé iparosodott megyék közé tartozik.A bruttó hazai termék struktúrája alkalmas hasznos fejlesztési következtetések levonására, de megbízhatóbb az eredmény, ha a foglalkozási szerkezet segítségével a jövedelemtermelő képességet is elemezzük.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
újraiparosítás
regionális gazdaság
kistérségek gazdasági fejlettsége
vidékfejlesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 65-74. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM055393
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A foglalkoztatás és a jövedelemviszonyok hatása a régiók fejlődésére / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül.A foglalkoztatottak, vagyis a gazdaságilag aktívak arányát tekintve Magyarország lényegesen elmarad nemcsak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz újonnan csatlakozott országok értékeitől is. Az elmaradásnak egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás csekély gyakorisága, másik oka, hogy jelentősen csökkent a megyében a kiemelkedő szereppel bíró mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.A megye lakosságának foglalkoztatottsága majdnem azonos szintű, mint az Észak-alföldi régióé. Az országos átlagnál rosszabb. Az aktivitási arány, vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes aránya a 15-74 éves népességen belül 3 százalékponttal elmarad az országostól.A munkanélküliek aránya a megye kistérségei között igen nagymértékben szóródik. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú állandó népességből Debrecenben a legkisebb, a Hajdúhadházi kistérségben a legnagyobb. A munkanélküliségen belül a pályakezdők munkanélkülisége további problémát vet fel.A megyében foglalkoztatottak összetétele eltér az országostól. A gazdasági ágak szerinti összetételben a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdaság, termelőágak országosnál nagyobb súlya jellemző. A szolgáltató ágak közül a versenyszférába tartozó pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások részaránya kisebb, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nagyobb az országos átlagnál.Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagyságában a munkanélküliséggel azonos területi eltérések tapasztalhatók. Az Észak-alföldi régió jövedelemelmaradása az országos átlagtól elsősorban a munkajövedelmeknél jelentkezik, ahol az elmaradás 23%-os, míg a társadalmi jövedelemnél csak 5%. Összességében az Észak-alföldi régió jövedelem és kiadási adatai nem kedvezőek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gazdasági stabilitás
foglalkoztatás
jövedelmi viszonyok
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 15-19. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1