CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM046973
Első szerző:Aranyos Tibor (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságaira / Aranyos Tibor József, Blaskó Lajos, Tomócsik Attila, Makádi Marianna
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A komposztált szennyvíziszap jól alkalmazható a kolloidokban szegény homoktalajok javítása céljából, melyek közös jellemzője az előnytelen víz- és tápanyag-gazdálkodás. A homoktalajokra általános jellemző a könnyű mechanikai összetétel, az alacsony humusz- és ásványi kolloid tartalom, a nagy pórusméret, valamint kötőanyagok hiányában a rossz aggregátumstabilitás. Tápanyag-szolgáltató képességük rossz, a talajba került szervesanyag a levegős viszonyok következtében gyorsan elbomlik (Stefanovits et al., 1999). A komposzt talajba juttatása során ásványi és szerves kolloidokban gazdagítjuk a talajt, ezáltal javul a talaj szerkezete. A komposzt talajjavító hatásaként javul a talaj víz- és tápanyag-szolgáltató képessége, csökken a talaj térfogattömege, illetve nő az összporozitás (Martens és Frankenberger, 1992). Nyíregyházi komposzt kísérletünkben talajfizikai méréseket folytattunk a komposzt kezelés talajtulajdonságokra gyakorolt hatásának megállapítására, melynek első évi eredményit mutatjuk be.The sewage sludge compost is suitable to improve the colloid-poor sandy soils, which are common characteristics of poor water- and nutrientholding capacity. The general characteristics of sandy soils are the light mechanical composition, the low content of humus and mineral colloids, large pore size and a bad aggregate stability. They have a poor nutrient supply capacity, due to its high porosity the organic matter is degraded very quickly to mineral colloids (Stefanovits et al., 1999). By the compost application the soil is enriched mineral and organic colloids, thereby improving the soil structure. The effect of addition of compost to soil the water- and nutrient-holding capacity and porosity could be increased and the bulk density could be decreased (Martens and Frankenberger, 1992). The aim of our experiment is to carry out physical measurements to determine the effects of compost treatment. In this study the results of the first year are presented.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 67-70. -
További szerzők:Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tomócsik Attila (1978-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Makádi Marianna (1968-) (biológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM063479
Első szerző:Bökfi Katalin (környezetmérnök)
Cím:Húsliszt és hemoglobin vértermék jellemzőinek nem invazív módszerekkel történő értékelése a VIS-NIR hullámhossz tartományban / Bökfi Katalin, Nagy Attila, Riczu Péter, Gyug Nikoletta, Petis Mihány, Blaskó Lajos, Tamás János
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
húsliszt
hemoglobin vértermék
VIS-NIR
spektroszkópia
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 69 (2016), p. 49-56. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Gyug Nikoletta Petis Mihály (1947-) (agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:Norway Grants-HU09-0015-A1-2013
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM063582
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Szélsőséges vízháztartási helyzetek (belvíz, aszály) kialakulásának vizsgálata környezetinformatikai eszközökkel / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Blaskó Lajos, Bákonyi Vivien, Tamás János
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
belvíz
aszály
Corine Felszínborítás
AGROTOPO
NDVI
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 69 (2016), p. 79-86. -
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Bákonyi Vivien Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM061449
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Pálfai-féle aszályossági index és a Normalizált Csapadék Index összehasonlítása az Észak-Alföldi Régióban / Gálya Bernadett, Nagy Attila, Blaskó Lajos, Dályai Boglárka, Tamás János
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Magyarországon a mezőgazdaság mindig kiemelkedő jelentőségű gazdasági, termelő tevékenység volt, jelentős szerepet játszott a társadalom fenntarthatósága, az emberek munkalehetősége és élelmiszerrel való ellátása területén. Hazánk természeti adottságai mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbbek, mivel több, mint 4,5 millió ha mezőgazdasági termelésre alkalmas, művelhető földterülettel rendelkezünk. A mezőgazdasági termelést számos tényező befolyásolhatja, többek között az éghajlat, a hidrológiai viszonyok, a talajadottságok és az emberi tevékenység. Az éghajlat meghatározza a terméseredmény minőségét és mennyiségét. Hazánk éghajlata igen változékony, nagy térbeli és időbeli szélsőségeket mutat. Ennek következtében hazánkban az aszályos évek egyre gyakoribbá váltak (2003, 2007, 2009, 2012), amely a termésátlagok csökkenésében is megmutatkozik. A jelen kutatás során 2003-2012 között Debrecen és térségére összehasonlítottuk a Pálfai-féle aszályossági (PAI) és a Standardizált Csapadék Indexeket (SPI). A PAI számításához szükséges adatokat egy helyi meteorológiai állomás által szolgáltatott csapadék és hőmérséklet adataiból számítottuk, míg az SPI-3 indexek értékeit az Európai Aszályközpont adatbázisából töltöttük le. Ennek segítségével összehasonlítottunk egy lokális és regionális léptékű aszály vizsgálatot. Továbbá vizsgáltuk az SPI-3, talajnedvesség anomáliák és PAI értékeit a búza és a kukorica termésátlagaival 2003-2012 között.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
PAI
SPI-3
talajnedvesség anomáliák
Debrecen
aszály
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 63 (2015), p. 59-64. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Dályai Boglárka Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM046980
Első szerző:Jóvér János (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Különböző silócirok hibridek energetikai szempontú értékelése / Jóvér János, Ábrahám Éva Babett, Blaskó Lajos
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A silócirok egy perspektivikus növénye lehet a bioenergetikának, amely a hazai bioetanol-előállítás alapja is lehet a jövőben. A vizsgálatok során nyolc silócirok hibrid cukor-felhalmozódására és bioetanol-szolgáltató képességére vonatkozóan történtek vizsgálatok. A vizsgálatok alapját három tenyészidőszak (2010, 2011, 2012) képezte. A kísérlet a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet területein került beállításra, amelynek során a tenyészidőszak augusztus 15. és november 15. közé eső időszakában vettünk 1 m2 területről mintákat. A mintákból kézi refraktométerrel határoztuk meg a különböző hibridek cukortartalmát, amely alapul szolgált az egyes hibridekre vonatkozó potenciális bioetanol szolgáltató képesség meghatározásában. Az energetikai értékelés folytatásaként a minták préselési maradékait kalorimetrikus égéshő-meghatározásnak vetettük alá. Az eredmények alapján elmondható, hogy az egyes hibridek cukortartalma, valamint a cukortartalom felhalmozódásának dinamikája akár jelentős különbségeket is mutathat, míg a préselési maradékok égéshője 16 200 és 16 900 J/g között változott.The sweet sorghum is a perspective plant of bioenergy, which can be the foundation of Hungarian bioethanol production in the future. By the examination six sweet sorghum hybrids have been examinated by the viewpoint of sugar aggregation and bioethanol production capacity. The foundation of the survey was three growing season (201 0, 2011, 2012). The experiment was on the production sites of University of Debrecen CAAES RISF Karcag Research Institute. The production site of the sweet sorghum have been sampled by samples of 1 m2 by hybrids within the period of august 15 and november 15. The sugar content of the samples have been measured by refractometer which was the base in the determination of ethanol production capacity. As a continuation of the evaluation of energetic viewpoint the Higher Heating Value (HHV) have been measured from the bagasse of sweet sorghums. According to the results it can be stated that in the case of sugarcontent and the dinamics of the sugar aggregation can show several differences, while HHV of sorghum bagasse is within 16 200 and 16 900 J g-1.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 51 (2013), p. 107-111. -
További szerzők:Ábrahám Éva Babett (1978-) (növénynemesítő agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.