CCL

Összesen 23 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM106329
Első szerző:Gebreyesus, Mehari
Cím:Assessment of measured and estimated meteorological data in terms of sorghum production on the example of Hamelmalo, Eritrea / Mehari Gebreyesus, Györgyi Kovács, Géza Tuba, Arzu Rivera-Garcia, József Zsembeli
Dátum:2022
Megjegyzések:Eritrea is exposed to climate variability and extreme events like drought and precipitation variability. Hamelmalo, a sub region in Eritrea, suffers from all the problems brought by climate change, especially because local people mainly depend on rainfed agriculture. I it is difficult to conduct climate related research activities for the region due to the shortage of meteorological data. However, in 2015, a new, complete meteorological station was established providing the chance of the first observations for practical and scientific purposes. The main objective of this study was to evaluate some climatic parameters from crop productional point of view by comparing the observed values with ones calculated by the Local Climate Estimator (LCE) model. Chi-square test was used to statistically analyse the differences. Based on the results, all the studied climatic parameters, except for precipitation, were almost on a par, which means there were no statistically significant differences between the observed and the estimated values. It can be concluded that the most variable climatic parameter in Hamelmalo is precipitation and this also affects the climatic water balance hence the need for irrigation if higher yields are wanted to be achieved. Sufficient water is vital in the mid-season and the late developmental stage of sorghum. Therefore, sowing time is advised to be adjusted to early July to ensure the maximum vegetative growth and seed setting period to be reached at the end of August in order to take the advantage of the positive climatic water balance of these two months.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
climate change
meteorological data
sorghum production
Eritrea
Megjelenés:Columella. - 9 : 1 (2022), p. 17-30. -
További szerzők:Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM094797
Első szerző:Gebreyesus, Mehari
Cím:Climatic water balance in Hamelmalo, Eritrea / Mehari Gebreyesus, Arzu Rivera Garcia, Géza Tuba, Györgyi Kovács, Lúcia Sinka, József Zsembeli
Dátum:2021
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Agricultural production is an important sector for peoples to live, but it is highly affected by climate change. To have a good production we need to understand the climatic parameters which adversely affect production. Hamelmalo, which is located in the semi-arid area of Eritrea, is vulnerable to climate change and this is realised in the total production loss. Nevertheless, there is no concrete reference about the climate of the region due to lack of data for a long time. Changes in precipitation (P), evapotranspiration (ET) and, implicitly, in the climatic water balance (CWB), are imminent effects of climate change. However, changes in the CWB, as a response to changes in P and ET, have not yet been analysed thoroughly enough in many parts of the world, including Eritrea. This study also explores the changes of the CWB in the Hamelmalo region, based on a wide range of climatic data (P, relative air humidity and evaporation pan necessary for computing potential evapotranspiration (PET) with the pan evaporation method) recorded at Hamelmalo from 2015?2019. This analysis shows that the annual cumulative CWB for Hamelmalo is negative in 67% of the years. The dry season without precipitation leads to negative CWB and the change in CWB only starts from the raining or crop season. Based on this recent study, 2015 had the highest PET and lowest P, and this resulted in the lowest CWB in the investigated period. Opposite to this, 2019 had lower PET and highest P, which led to the highest CWB. However, the monthly values of CWB did not correlate with the annual P or ET. On the base of our study, it can be concluded that PET and P were very variable in the investigated years and P was the most influential elements of CWB.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
climate change
water balance
precipitation
potential evapotranspiration
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2021), p. 69-76. -
További szerzők:Rivera Garcia Arzu (1989-) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM104934
Első szerző:Kovács Györgyi (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A klímaváltozás lokális hatásainak értékelése a szélsőséges időjárási helyezetek tükrében / Kovács Györgyi, Tuba Géza, Sinka Lúcia, Nagy Pál, Arzu Rivera-Garcia, Zsembeli József
Dátum:2022
Megjegyzések:Ma már világszerte elismert tény a globális klímaváltozás, mely a mezőgazdaság számára a legnagyobb kockázatot és kihívást jelenti. De valóban kimutathatók-e a következmények, a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának fokozódása, illetve valóban megváltoztak-e a csapadékviszonyok? Dolgozatunkban erre a kérdésre keressük a választ, a klímaváltozás helyi hatásait értékeljük a szélsőséges időjárási helyezetek tekintetében a Karcagi Meteorológiai Állomás adatai alapján. A Karcagi Kutatóintézetben az alapítás óta folynak meteorológiai mérések, így az 1951 és 2000 közötti időszak átlagához hasonlítottuk az ezredforduló utáni adatsorokat. Azt tapasztaltuk, hogy szignifikánsan emelkedett a januári és a júliusi átlaghőmérséklet, csökkent a zord napok száma, enyhén emelkedett a nyári forró napok száma. Erősödik az aszályhajlam, a csapadék eloszlása egyre kedvezőtlenebb, az első félév csapadékösszege a méréseink kezdete óta nem volt még ilyen alacsony, mint 2022-ben. A száraz időszakok változékonysága igen magas.
ISBN:978 963 623 013 5
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
Karcag
átlaghőmérséklet
forró nap
zord nap
száraz nap
csapadékviszony
Megjelenés:75 éves a Karcagi Kutatóintézet 1947-2022 / szerk. Zsembeli József. - p. 27-35. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Pál Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM102558
Első szerző:Kovács Györgyi (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Jász-Nagykun Szolnok megye főbb növényeinek termésátlagai az aszály mértékének függvényében / Kovács Györgyi, Tuba Géza, Sinka Lúcia, Rivera-García Arzu, Zsembeli József
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Dolgozatunkban 2001. és 2020. között Karcagon mért meteorológiai adatokat, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye négy jellemző növényének termésátlagait elemeztük. Meghatároztuk az egyes évekre jellemző módosított Pálfai-féle aszályindex (PaDI0) értékeket, ezek alapján aszálykategóriákba soroltuk az éveket és hozzájuk rendeltük a megyei termés adatokat. Megállapítottuk, hogy a vizsgált időszakban növekedett az aszályhajlam, egyre gyakoribbak az aszályos évek. A legkedvezőtlenebb (közepes erősségű aszály) két évben fordult elő, ekkor mind a négy vizsgált növény hozama csökkent az aszálymentes évek eredményeihez képest. Őszi búza esetén ez a különbség statisztikailag igazolható mértékű, míg kukorica esetén már a mérsékelten aszályos években is számottevő terméscsökkenést találtunk. Az évi termésátlagokat az aszálymentes évek termésátlagához hasonlítva 2014-től őszi búza, napraforgó és repce esetén már nem tudtunk terméscsökkenést kimutatni, sőt a termésátlagok folyamatosan növekedtek. Ez annak lehet a jele, hogy a megye gazdálkodói felkészültek a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klímaváltozás
aszály
aszályindex
Karcag
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 63-78. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM100076
Első szerző:Nyaboke, Caroline
Cím:Environmental and economic consciousness of the farmers of Jász-Nagykun-Szolnok county in soil management based on tala method / Caroline Nyaboke, Géza Tuba, Györgyi Kovács, Lúcia Sinka, Pál Nagy, Arzu Rivera-Garcia, József Zsembeli
Dátum:2021
ISSN:1216-4526
Megjegyzések:With the recent face of climate change and the increase in the world's population feeding the entire world has become a challenge. The natural resources used in food production are depleting due to the selected agrotechnology by farmers. Therefore, there is a need to select appropriate technologies, and the environmental consciousness of farmers is of importance. Data collection was by use of questionnairres developed on the base a novel idea called TALA method involving 106 randomly selected farmers. The data were analyzed through the simple statistical method to calculate frequencies and percentages. The result of the description analysis led to the conclusion that the majority of farmers are more economic than environmentally conscious. The study indicated that availability of cheaper alternatives, costs involved, profits, and lack of interests are some of the main factors that influence farmers choice of agrotechnological elements.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
environmental consciousness
economic consciousness
agrotechnology
Megjelenés:Hungarian Agricultural Research. - 31 : 3-4 (2021), p. 12-15. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Pál Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM106439
Első szerző:Rivera Garcia Arzu
Cím:Correlation of secondary salinization and soil conditioning in vegetable production under irrigation with saline water / Arzu Rivera-Garcia, Géza Tuba, Györgyi Kovács, Lúcia Sinka, József Zsembeli
Dátum:2022
ISSN:2064-7816 2064-9479
Megjegyzések:Secondary salinization is a main problem around the world due to climate change and intrusion of salts in the soil by improper irrigation. Our aim was to study the soil salinization process by simulating vegetable production under irrigation with saline water (total soluble salt content 700 mg L??1). We tested 6 different technologies of soil conditioner application and 3 vegetable crops with different sensitivity to salinity in a small plot experiment set up on a meadow chernozem soil. During the irrigation season in 2020, we regularly measured the electric conductivity (ECa) and the soil moisture content (v/v%) in the topsoil (0.1 m) and analysed these parameters with Pearson's bivariate correlation (PCC) method. As our hypothesis, we expected that there is correlation among ECa, soil moisture content, soil conditioning, and providing the possibility to quantify the secondary salinization process.We found that all the 4 biosynthetic soil conditioners technologies minimized the harmful effect of saline irrigation. In the case of the not salt tolerant (NT) peas, the PCC correlation was higher to compost application and control expressing more intense salinization. NT beans showed a weaker correlation with lower PCCs, which must be due to its higher root activity leading to intensive leaching resulting in a lower degree of salinization. In the case of chilli with low salt tolerance (LT), micro dosing of soil conditioners was not effective in mitigating the harmful effect of secondary salinization, only full doses decreased the PCC. The salt tolerance of the investigated vegetable crops was also manifested in the yields. We found that PCC is a suitable statistical method to understand and quantify the process of secondary salinization.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
electric conductivity
soil moisture content
soil conditioners
salt tolerance
secondary salinization
Megjelenés:Columella. - 9 : 22 (2022), p. 35-46. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM105011
Első szerző:Rivera Garcia Arzu
Cím:Effect of soil conditioning on the yields of three vegetable crops under irrigation with salty water / Arzu Rivera-Garcia, Nagy Pál, Tuba Géza, Kovács Györgyi, Sinka Lúcia, Zsembeli József
Dátum:2022
Megjegyzések:A másodlagos szikesedés megelőzése érdekében elengedhetetlen a talaj kémiai és fizikai tulajdonságainak tanulmányozása. Manapság a talajjavító és kondicionáló szerek használata már a mezőgazdasági gyakorlat része. Az öntözés befolyásolja a sóháztartást a gyökérzónában az öntözés mértékének és az öntözéshez használt víz sótartalmának függvényében. A Karcagi Kutatóintézet Öntözési Kísérleti Kertjében 2020-ban egy kisparcellás kísérletet állítottunk be a másodlagos szikesedés folyamatának vizsgálata céljából a Karcag környéki hobbikertekben jellemző zöldségtermesztés és öntözés szimulálásával. Három talajkondicionáló szert alkalmaztunk 18 db 3?3 m-es kisparcellán az indikátornövények vetése vagy palántázása előtt. A kisparcellákat három blokkba rendeztük, mindegyik blokkot az adott indikátornövény (bab, borsó, paprika) igénye szerint öntöztük. A blokkok hat részparcellából álltak, két parcellát Neosollal, kettőt Physiomax-szal, egyet pedig Terrasol komposzttal kezeltünk, illetve volt egy kezeletlen kontrollparcella. A két dedikált parcellán a talajkondicionáló szerek esetében standard (szántóföldre ajánlott) dózist és mikrodózist alkalmaztunk. A másodlagos szikesedést a zöldségnövények magas sótartalmú vízzel történő öntözésével (összes oldható sótartalom ~900 mg/l) indukáltuk, és vizsgáltuk a talaj felső (0-0,3 m) rétegében kialakuló sótartalmat. A tenyészidőszakok során rendszeresen mértük az aktuális elektromos vezetőképességet (ECa, mS cm-1) és a talaj nedvességtartalmát (tf%). A talajkondicionálásnak a vizsgált növényekre gyakorolt közvetlen hatásának meghatározására mértük a termésmennyiségeket. Megállapítottuk, hogy a Physiomax nem igazán alkalmas főleg a nem sótűrő zöldségfélék (bab, borsó) talajának javítására, de a Neosol mikroadagolása nagyon hatásos volt. Az alacsony sótűrő képességű paprika esetében a Physiomax jobb eredményeket hozott, míg a Neosol kevésbé volt hatékony. Az öntözés stressztényező lehet a növények növekedése során, de a fokozott sóbevitellel járó, nagyobb mennyiségű öntözővíz kijuttatása javasolt, hogy a kimosódás lehetőségének biztosításával mérsékeljük a sófelhalmozódás káros hatását.
ISBN:978 963 623 013 5
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
másodlagos szikesedés
zöldségnövények
sótűrés
Megjelenés:75 éves a Karcagi Kutatóintézet 1947-2022 / szerk. Zsembeli József. - p. 47-57. -
További szerzők:Nagy Pál Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM094796
Első szerző:Rivera Garcia Arzu
Cím:Methodology adaptation and development to assess salt content dynamics and salt balance of soils under secondary salinization / Arzu Rivera Garcia, Géza Tuba, Györgyi Kovács, Lúcia Sinka, József Zsembeli
Dátum:2021
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:The effect of irrigation with saline water (above 500 mg L-1) is considered a problem of small-scale farmers growing vegetable crops with high water demand in the hobby gardens characteristic of the Hungarian Great Plain. In order to simulate the circumstances of such hobby garden, we set up an experiment including five simple drainage lysimeters irrigated with saline water in the Research Institute of Karcag IAREF UD in 2019. We regularly measured the electric conductivity (EC) of the soil referring to its salt content and the soil moisture content with mobile sensors. Before and after the irrigation season, soil samples from the upper soil layer (0?0.6 m) were taken for laboratory analysis and the soil salt balance (SB) was calculated. The actual salt balance (SBact) was calculated of the upper soil layer (0?0.6 m) based on the salt content of the obtained soil samples. The theoretical salt balance (SBth) was calculated by the total soluble salt content of the irrigation water and leachates. During the irrigation season, we experienced fluctuating EC in the topsoil in close correlation with the soil moisture content. Based on the performed in-situ EC measurements, salts were leached from the upper soil layer resulting in a negative SB. Combining SBact and SBth of the soil columns of the lysimeters, we estimated the SB of the deeper (0.6?1.0 m) soil layer. We quantified 12% increase of the initial salt mass due to accumulation. We consider this methodology to be suitable for deeper understanding secondary salinization, which can contribute to mitigating its harmful effect. By repeating our measurements, we expect similar results proving that saline irrigation waters gained from the aquifers through drilled wells in Karcag are potentially suitable for irrigation if proper irrigation and soil management are applied.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
secondary salinization
salt mass balance
lysimeters
leaching
irrigation
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2021), p. 199-206. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM086401
Első szerző:Rivera Garcia Arzu
Cím:Mitigation of the effect of secondary salinization by micro soil conditioning / Arzu Rivera Garcia, Géza Tuba, Krisztina Czellér, Györgyi Kovács, József Zsembeli
Dátum:2020
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:This research has the general goal to meet the customization of agriculture in small scale farming. We are developing a technique using micro doses of soil conditioners and organic material applied in the root zone of vegetable crops. We expected to change the physical and chemical properties of the affected soil, which has been irrigated with salty water. Two different soil conditioners were tested. A lysimeter experiment including 8 simple drainage lysimeters was set up in the Research Institute of Karcag IAREF University of Debrecen in 2017. The main goal was to study the effect of different soil conditioners on the soil endangered by secondary salinization induced by irrigation with saline water. In order to compare the difference between the treatments, we collected soil samples, water samples, and determined the yields. Chili pepper (Capsicum annuum) was used as an indicator crop during one specific agricultural season. The technique called micro soil conditioning is rational because several reasons. The roles of the technique are various, for example it can serve as a source of carbon or a container for soil amendments and can minimize evaporation. We found this technique not to interfere with the chemical reaction or the interaction with the plants. However, the micro doses of soil amendments had the role to minimize the risk of soil degradation and do not significantly influence soil respiration. In addition, by improving soil properties, soil conditioning increases the leaching of the excess of salts from the root zone. In fact, this technique can decrease the cost of the inputs and improves the production of vegetables, and at the same time mitigates the effect of secondary salinization.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
secondary salinization, mitigation, Capsicum annuum
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2020), p. 115-119. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Czellér Krisztina (1985-) (geográfus) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM105009
Első szerző:Sinka Lúcia (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A másodlagos szikesedés okozta növényi stressz mérséklési lehetőségei / Sinka Lúcia, Nagy Pál, Kovács Györgyi, Tuba Géza, Arzu Rivera-Garcia, Zsembeli József
Dátum:2022
Megjegyzések:A világon igen nagy területek vannak, amelyek csak öntözéssel hasznosíthatók, de az öntözés alkalmazása szikesedést és eróziós folyamatokat okozhat. A felsőbb talajrétegekben koncentrálódott nagyobb sótartalom a mélyebb rétegekbe mosható az öntözés helyes módjának és idejének megválasztásával, illetve a megfelelő (porózus) talajszerkezet biztosításával. Ez utóbbira a talajjavító, talajkondicionáló szerek is megoldást nyújthatnak. Kutatómunkánkat a Karcag környéki kiskertekben az öntözés hatására kialakuló másodlagos szikesedés igen nagy veszélye alapozta meg. Célunk a másodlagos szikesedés veszélyének kitett talajokra öntözésoptimalizálással és talajjavító/talajkondicionáló szerek alkalmazásával sóterhelést csökkentő agrotechnikai módszerek kidolgozása volt különböző sótűrő képességgel jellemezhető zöldségnövények (zöldbab, csemegekukorica, cékla) sikeres termesztéséhez. Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a nem öntözővíz minőségű vizekkel való öntözés során igen nagy hangsúlyt kell fektetni a kijuttatott öntözővíz mennyiségére, szigorúan a termesztett növény vízigényeit kell kielégíteni, hiszen a túlöntözés magában hordozza a másodlagos szikesedés veszélyét. Megállapítható azonban, hogy ennek a kedvezőtlen folyamatnak a hatása talajkondicionálással mérsékelhető. Az általunk vizsgált, kedvezőtlen agroökológiai adottságú területeken javasoljuk a talajkondicionálással kombinált öntözésoptimalizálást (mennyiség, gyakoriság kontrollja), hiszen így jelentősen javíthatók például a sóérzékeny zöldbabtermesztés feltételei, illetve mérsékelhetők a káros hatások. A csemegekukoricával végzett kísérleteink eredményei alapján megállapítható, hogy megfelelő hibridválasztással sóterhelt területeken is van lehetőség minőségi csemegekukorica termesztésre. A céklával végzett sóstresszkísérlet eredményei pedig rámutatnak, hogy ez a növény nagymértékű sóstressz esetén is jelentős sóakkumulációs képességgel bír. Kisebb sóterhelésű talajt hagyva maga után, jobb előveteményként szolgálhat sóérzékeny és kis sótűrő képességgel jellemezhető kultúrák számára.
ISBN:978 963 623 013 5
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
másodlagos szikesedés
sóstressz
zöldbab
csemegekukorica
cékla
talajkondicionálás
Megjelenés:75 éves a Karcagi Kutatóintézet 1947-2022 / szerk. Zsembeli József. - p. 37-46. -
További szerzők:Nagy Pál Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM096370
Első szerző:Sinka Lúcia (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Assessment of 1-triacontanol treatment of sweetcorn (zea mays l. convar. saccharata) aiming its salt tolerance improvement on the base of a pot experiment / Lucia Sinka, Mária Takács-Hájos, Györgyi Kovács, Géza Tuba, Arzu Rivera-Garcia, József Zsembeli
Dátum:2021
ISSN:2601-6141 2668 -5124
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Acta Biologica Marisiensi. - 4 : Suppl. 1 (2021), p. 19. -
További szerzők:Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM081982
Első szerző:Sinka Lúcia (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Mitigation of salt stress caused by secondary salinization / Lúcia Sinka, Arzu Rivera-Garcia, Géza Tuba, József Zsembeli
Dátum:2019
Megjegyzések:Irrigation from drilled wells is very characteristic in the small hobby gardens located around Karcag, Hungary. The waters of the wells are salty and irrigation with them involves the risk of secondary salinization. In order to quantify the secondary salinization effect an experiment was set in 12 simple drainage lysimeters at the lysimeter station of the Research Institute of Karcag. Our goal is to quantify the effect of water quality, irrigation systems, irrigation frequency, and soil conditioning on secondary salinization. As indicator crops we used salt sensitive legumes. On the base of our results it can be concluded that proper choice of irrigation system, frequency, and soil conditioning can mitigate the harmful effects of irrigation with saline water. No harmful effects on the soil and the plants could be figured out if irrigation with water of 600 mg/l salt content was applied. Under the examined circumstances, irrigation two times a week with higher doses was more favourable than frequent irrigation with smaller doses. The degree of secondary salinization can be mitigated by the long term application of Neosol.
ISBN:978-80-223-4795-2
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
water quality
saline water
irrigation frequency
soil moisture
soil salinization
plant growth
Megjelenés:XX. stiavnické dni 2019: Zborník recenzovanych príspevkov / ed. Bianka Horváthová, Veronika Siliková. - p. 254-262. -
További szerzők:Rivera Garcia Arzu (1989-) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2