CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM102558
Első szerző:Kovács Györgyi (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Jász-Nagykun Szolnok megye főbb növényeinek termésátlagai az aszály mértékének függvényében / Kovács Györgyi, Tuba Géza, Sinka Lúcia, Rivera-García Arzu, Zsembeli József
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Dolgozatunkban 2001. és 2020. között Karcagon mért meteorológiai adatokat, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye négy jellemző növényének termésátlagait elemeztük. Meghatároztuk az egyes évekre jellemző módosított Pálfai-féle aszályindex (PaDI0) értékeket, ezek alapján aszálykategóriákba soroltuk az éveket és hozzájuk rendeltük a megyei termés adatokat. Megállapítottuk, hogy a vizsgált időszakban növekedett az aszályhajlam, egyre gyakoribbak az aszályos évek. A legkedvezőtlenebb (közepes erősségű aszály) két évben fordult elő, ekkor mind a négy vizsgált növény hozama csökkent az aszálymentes évek eredményeihez képest. Őszi búza esetén ez a különbség statisztikailag igazolható mértékű, míg kukorica esetén már a mérsékelten aszályos években is számottevő terméscsökkenést találtunk. Az évi termésátlagokat az aszálymentes évek termésátlagához hasonlítva 2014-től őszi búza, napraforgó és repce esetén már nem tudtunk terméscsökkenést kimutatni, sőt a termésátlagok folyamatosan növekedtek. Ez annak lehet a jele, hogy a megye gazdálkodói felkészültek a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klímaváltozás
aszály
aszályindex
Karcag
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 63-78. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM016028
Első szerző:Kovács Györgyi (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Effects of soil cultivation systems on the factors of the soil carbon cycle / Kovács Györgyi, Őri Nóra, Tuba Géza
Dátum:2010
Megjegyzések:There have been in situ measurements aiming the determination of the CO2-emission of the soilsince 2002 in the complex soil cultivation experiment at Karcag. Contrary to our previous results and theliterature data, the highest values of CO2-emission were measured in the conventionally ploughed treatment.The main goal of these measurements was to determine the effect of soil cultivation technologies and certainagrotechnical elements on the factors of the soil carbon cycle. The changes in quality and quantity of theorganic material of the soil are monitored through laboratory examinations. The light absorption of the humussubstances extracted by different solvents (NaOH, NaF, hot water) was measured in the UV-VIS range. Theresults show the rates of the organic materials being at the different phases of humification. Any disturbanceby soil cultivation can partly mobilise the C-stock of the soil. Frequent ploughing, loosening etc. interveneinto the dynamics of the natural processes contributing to the C-loss of the soil by the accelerated aeration.This increased aeration results in the emission of greenhouse gases, changes the CO2 concentration andincreases the oxygen concentration, therefore the oxidative processes become dominant in the soil.Experimental data provided information about the length of the time period when CO2 emission increasingeffects of soil cultivation are observable. These data can characterise the resilience of ecosystems of arablelands.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cultivation systems
CO2-emission
soil structure and moisture
organic carbon
humus matte
Megjelenés:Növenytermelés. - 59 : Suppl. (2010), p. 37-40. -
További szerzők:Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Őri Nóra (1972-) (vegyész)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM032475
Első szerző:Őri Nóra (vegyész)
Cím:Effect of fertilizers and meliorativ liming on soil organic matter fractions / Őri Nóra, Zsigrai György, Kovács Györgyi
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
meliorativ liming
soil organic matter
Megjelenés:Növénytermelés. - 60 : Suppl. (2011), p. 183-186. -
További szerzők:Zsigrai György (1962-) (agrármérnök-kutató) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM094315
Első szerző:Sinka Lúcia (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A növénykondicionálás hatása a csemegekukorica egyes beltartalmi paramétereire sóterhelt környezetben / Sinka Lúcia, Takácsné Hájos Mária, Kovács Györgyi, Czellér Krisztina, Tuba Géza, Zsembeli József
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Kísérletünkben két növénykondicionáló szer és a 600 mg/l sótartalmú öntözővíz hatását vizsgáltuk a csemegekukorica (Dessert R 78 F1) néhány, fogyasztói szempontból meghatározónak tekinthető, beltartalmi paraméterére. Arra kívántunk rámutatni, hogy az abiotikus stresszt szenvedett növények termésminőségét lehet-e növénykondicionáló szerek alkalmazásával javítani. Az Explorer 21 növénykondicionáló a talajba juttatva, gyökérfejlődést elősegítő hatású, a Wuxal Ascofol lombon keresztül hat, fokozva a stressztűrő képességet. A csemegekukorica jelzőnövények termesztőközege homok-, illetve agyagtalajjal feltöltött 3-3 átfolyóvizes liziméter volt. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a Wuxal Ascofol növénykondicionáló szer több beltartalmi tulajdonságra is pozitív hatást gyakorolt. Agyagtalajon igazoltan növelte a magas sótartamú öntözővíz miatt stresszhatást szenvedett növényekben a szárazanyag-tartalmat, és a vízoldható szárazanyag-tartalmat (BRIX). Alkalmazásával homok- és agyagtalajon is statisztikailag bizonyíthatóan kedvezőbb élelmi rost-tartalmat detektáltunk, illetve a maghéj vastagságánál is kedvezőbb értéket kaptunk az Explorer 21-el való kezeléshez és a kontrollhoz viszonyítva. A Wuxal Ascofol növényekre gyakorolt kedvező hatását bizonyítja továbbá az is, hogy használatával kevesebb mennyiségű nátrium halmozódott fel a fogyasztásra kerülő növényi részekben, azaz a csövekben. A különböző textúrájú talajon való termesztés nem okozott lényeges különbségeket az általunk vizsgált paraméterekben. Véleményünk szerint, kutatómunkánkkal olyan, a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket kaptunk, amelyekre nemcsak a termesztéstechnológia, hanem a táplálkozás szempontjából is fontos rávilágítani.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
csemegekukorica
öntözővíz minőség
sótartalom
növénykondicionálás
másodlagos szikesedés
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 1 (2021), p. 105-123. -
További szerzők:Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-3
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM101066
Első szerző:Tuba Géza (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Cím:Az évenként végzett talajlazításra alapozott művelési rendszer értékelése a talaj penetrációs ellenállása alapján / Tuba Géza, Gulybán Olivér, Kovács Györgyi, Nagy Pál Máté, Sinka Lúcia, Zsembeli József
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A talaj fizikai leromlása, tömörödése világméretű jelenség, ami hazánkban is nagy területeket érint. A talaj termékenységének megőrzése a gazdaságos szántóföldi növénytermesztés alapfeltétele. A talaj tömörödését a rendszeresen végzett talajlazítással megelőzhetjük, a már kialakult tömődött rétegeket megszüntethetjük. Kutatómunkánk célja, hogy az évi rendszerességgel végzett középmély lazítás talajtömörödésre gyakorolt hatását számszerűsítsük, összehasonlítsuk egy szántásra alapozott művelési rendszerben kialakult talajállapottal. Vizsgálatainkat Karcag határában, nagy agyagtartalmú, kötött talajon végeztük, egy helyi mezőgazdasági vállalkozó egyik tábláján, amelyen az elmúlt évtizedben minden évben középmély lazítást végzett, illetve a másik, szomszédos táblán pedig szántást. Három alkalommal vizsgáltuk a talaj penetrációs ellenállását és nedvességtartalmát, ezeket az eredményeket értékeltük. Megállapítottuk, hogy a talaj rendszeres lazítása kedvező hatást gyakorolt a penetrációs ellenállás alakulására. Az évente középmély-lazított terület a teljes, 60 cm mélységű rétegben alacsonyabb ellenállást mutatott, mint a szántott talaj. A szántott táblán kimutatható a rendszeresen művelt réteg alatti tömörödött, nagy mechanikai ellenállású talajréteg, 30 cm mélységben a talaj penetrációs ellenállása tavasszal is eléri a 8 MPa értéket, ősszel pedig közelíti a 10 MPa-t. Vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az évente végzett talajlazítással kedvező fizikai állapotok hozhatók létre a termesztett növény számára, ami nem jár magasabb üzemanyag fogyasztással, mint a szántás és kevesebb munkaidő ráfordítással végezhető el.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
talajlazítás
talajtömörödés
penetrációs ellenállás
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 81-98. -
További szerzők:Gulybán Olivér Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM086553
Első szerző:Tuba Géza (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Cím:Különböző komposztkészítmények hatása a talaj penetrációs ellenállására / Tuba Géza, Kovács Györgyi, Arzu Rivera-García, Zsembeli József
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Korábbi tapasztalataink alapján a 2019-ben beállított kísérletünk célja a különböző komposztkészítmények talajtömörödésre gyakorolt hatásának tanulmányozása volt nagy agyagtartalmú talajon, csökkentett talajművelési rendszerben. A kísérletet Karcagon, réti csernozjom talajon állítottuk be szennyvíziszap- és juhtrágya alapú komposzt alkalmazásával. A szennyvíziszap-komposzt négy különböző dózisának hatását vetettük össze a műtrágyázott kontrollal, továbbá a két komposztkészítmény azonos dózisának hatását vizsgáltuk a talaj állapotára. Jelen tanulmányunkban a kezelések talajellenállásra gyakorolt hatását elemezzük. Megállapítottuk, hogy a műtrágyázott kontrollhoz képest már a legkisebb (5 t/ha) dózisban alkalmazott ?Remusz" komposzt is jelentős mértékben csökkentette a vizsgált talajréteg penetrációs ellenállását, a növekvő komposztadagok pedig növekvő mértékben javították a talaj lazultsági állapotát. A különböző eredetű komposztok mindegyike hasonló hatással volt a talaj fizikai állapotára. Azonos dózisban alkalmazva, az ősszel kijutatott, juhtrágya alapú ?Terrasol" komposzt eredményezte a kedvezőbb penetrációs ellenállást, vagyis a jobb talajállapotot. The main goal of our research set up in 2019 on the base of our preliminary experiences is to study the effect of different compost products on the compactness of a soil with high clay content cultivated in a reduced tillage system. The experiment was set up with a compost product of wastewater origin (Remusz) and another one with sheep manure origin (Terrasol) on a plot with meadow chernozem soil. Four doses of the wastewater compost was compared to the control where only mineral fertilizers were applied, furthermore the effect of the same dose of the two different compost products was compared. In this paper, only the effect of these treatments on the penetration resistance of the soil is analysed. Significant soil penetration resistance decreasing effect in the investigated soil layer could be figured out even due to the application of the lowest dose (5 t/ha) of Remusz compost compared to the control (mineral fertilizer application). The higher compost doses resulted in lower penetration resistance of the soil. The two compost products had similar positive, compactness decreasing effect on the soil. Comparing the two compost products (same application time and dose), we found Terrasol having somewhat better effect on soil compactness.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
komposzt
talajtömörödés
penetrációs ellenállás
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 2 (2020), p. 99-115. -
További szerzők:Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Rivera Garcia Arzu (1989-) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM081980
Első szerző:Tuba Géza (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Cím:A szennyvíziszap-komposzt hatása a kukorica termésére és a talaj néhány tulajdonságára / Tuba Géza, Kovács Györgyi, Czellér Krisztina, Zsembeli József
Dátum:2019
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Kutatómunkánk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Remusz elnevezésű szennyvíziszap alapú komposzt hogyan hat a talaj néhány tulajdonságára és a kukorica terméseredményére. A kísérletet Karcagon, réti csernozjom talajon állítottuk be három komposzt dózis alkalmazásával. Vizsgáltuk a talaj kémiai tulajdonságainak, nedvességtartalmának, penetrációs ellenállásának és CO2-emissziójának változását, valamint a kukorica termésének alakulását a különböző komposztkezelések függvényében. Megállapítottuk, hogy a talaj kémiai paraméterei nem változtak jelentősen a kezelések hatására, viszont a talaj tömörödése jelentős mértékben csökkent a komposzt dózisának növelésével. A talaj nedvességkészletében a csak a 20 t/ha (legnagyobb alkalmazott dózis) komposztkezelés vezetett értékelhető eredményre, ez esetben jelentősen több víz maradt vissza a talaj vizsgált rétegében. A komposzt talajélet serkentő hatását CO2-emissziós vizsgálatokkal igazoltuk, a legnagyobb komposztdózis kedvezőtlen körülmények között is jelentős mértékben növelte a CO2-emissziót. A kukorica terméseredményét vizsgálva megállapítottuk, hogy a növekvő komposzt adagokkal arányosan nagyobb termésmennyiségeket kaptunk a kontrollhoz képest.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szennyvíziszap-komposzt
tápanyagellátás
talajtömörödés
Megjelenés:Növénytermelés. - 68 : 3 (2019), p. 73-89. -
További szerzők:Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Czellér Krisztina (1985-) (geográfus) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM066132
Első szerző:Zsembeli József (agrármérnök)
Cím:Spatial delimitation of the croplands of Tiszafüred-Kunhegyes Plain and prediction of their organic carbon stocks / Zsembeli József, Czimbalmos Róbert, Kovács Györgyi, Czellér Krisztina, Tuba Géza
Dátum:2016
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:The main goal of our study is to determine the organic carbon stocks of the croplands in theTiszafüred-Kunhegyes Plain geographical microregion of Hungary. The first step of the calculations was thespatial delimitation of the investigated microregion by means of national GIS data bases creating our own database containing the map coverages needed for the calculation of the carbon stocks. The second step was thedetermination of the cropland areas for each settlement belonging to the microregion. Then the organic carbonstocks of the specific soils of the croplands of the microregion could be calculated by two calculationmethods. We established that the carbon stock calculations based on AGROTOPO data base are moreaccurate characterizing the area better compared to the calculations with the IPCC methodology based ondefault reference data, though this latter method provides sufficient data as well if no other data sources areavailable. The carbon stock values calculated for the settlements of the microregion cannot be consideredhigh, so the application of conservation tillage including soil cultivation without ploughing and higher organicmatter input is suggested.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
conservation tillage
carbon stock calculations
GIS databases
IPCC methodology
Megjelenés:Növénytermelés 65 (2016), p. 159-162. -
További szerzők:Czimbalmos Róbert (1970-) (agrármérnök-kutató) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Czellér Krisztina (1985-) (geográfus) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1