Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM078028
Első szerző:	Csipkés Margit (gazdasági agrármérnök)
Cím:	A marketingkommunikációs eszközök jelentősége a fiatalok körében / Csipkés Margit, Bácsi Bence
Dátum:	2018
ISSN:	2063-644X
Megjegyzések:	Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy pontosan meghatározzuk, hogy melyek azok a marketingkommunikációs eszközök, amelyek segítségével hatékonyan lehet egy terméket vagy szolgáltatást népszerűvé tenni a fiatalok körében. Kutatásunkban szerettük volna megismerni azokat a marketing eszközöket, melyeket a fiatalok jobban kedvelnek manapság, mint az idősebb generáció. Alap hipotézisként azt fogalmaztuk meg, hogy ma csak azon vállalkozások tudnak fennmaradni a fiatalok körében, azaz csak azok lehetnek versenyképesek, akik használják a fiatalok által is ismert eszközöket, illetve csatornákat. Másik hipotézisünk az volt, hogy a fiatal generáció nem szereti azokat a hirdetési formákat, melyek megzavarják a hétköznapjaikat. Kutatásunkban egy kérdőíves felmérést végeztünk el, ahol 1058 fő válaszolt a kérdéseinkre. A megkérdezettek közül 955 fő válaszait tudtuk feldolgozni. Számításainkhoz az SPSS programcsomagot, illetve az excelt használtuk fel. Kutatásunkban a fogyasztói generációból a fiatalokat választottuk ki, és a teljes elemzés ezen korosztályra készült el.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Média- és kommunikációs tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban marketingkommunikációs eszközök fiatal fogyasztók versenyképesség vásárlásösztönzés
Megjelenés:	E-conom. - 7 : 1 (2018), p. 39-50. -
További szerzők:	Bácsi Bence
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM078027
Első szerző:	Csipkés Margit (gazdasági agrármérnök)
Cím:	Magyarország sertéságazatának helyzete az elmúlt 5 év tükrében / Csipkés Margit, Gáncsos Péter
Dátum:	2018
ISSN:	2063-644X
Megjegyzések:	Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően a mezőgazdaság igen erős ágazatnak számít. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozást követően azonban a magyar mezőgazdaságot tudatos leépítés jellemzi. A számtalan EU-s irányelv és szabályozás következtében a magyar mezőgazdaság már valóban korántsem annyira erős ágazat, mint évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt volt. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk hogyan alakult a sertéságazat helyzete a 2011-től 2015-ig terjedő időszakban, annak figyelembe vételével, hogy az EU-csatlakozás óta évről évre dinamikusan csökkent a tenyésztett sertés száma. Emellett kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az elmúlt évek vonatkozásában milyen árakkal lehetett találkozni a sertéspiacon, illetve ezeket az árakat milyen mértékben jellemezte növekedés.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban sertéságazat sertés ár sertés állomány vágósertés
Megjelenés:	E-conom. - 7 : 1 (2018), p. 3-23. -
További szerzők:	Gáncsos Péter (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM092017
Első szerző:	Németh-Durkó Emilia (közgazdász)
Cím:	Városi és vidéki háztartások villamosenergia fogyasztásának modellezése Magyarországon / Durkó Emilia, Huzsvai László, Csipkés Margit
Dátum:	2016
ISSN:	2063-644X
Megjegyzések:	Dolgozatunkban hiánypótló munkát végeztünk a magyarországi energiafogyasztási viszonyokat modellezve, melyben nagy hangsúlyt fektettünk a jelenlegi településszerkezetre. A reprezentatív kutatásban a háztartások villamosenergia-fogyasztását vizsgáltuk a különböző településkategóriákban lineáris regressziós modellel. Megállapítottuk, hogy a legfeljebb 20 000 fős településeken (község, kisváros) magasabb az átlagos fogyasztás, mint a 20 000 főnél nagyobb településeken (középváros, nagyváros). Számos település extrém adatot produkált, melynek leggyakoribb okai véleményünk szerint különböző eredetű hálózati veszteségekben, vagy a turizmusban keresendő. Tanulmányunkban kiszámítottuk, hogy egy fő átlagosan 3,6-4 GJ háztartási villamos energiát fogyaszt, a különböző településkategóriákban, amely évente egy magyar háztartásnak 73-94 ezer forint költséget jelent. A településkategóriák közül csak a középvárosokban igazolható statisztikailag a nagyobb lélekszámú települések szerényebb fajlagos háztartási áramfogyasztása.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	E-conom. - 5 : 2 (2016), p. 28-41. -
További szerzők:	Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Csipkés Margit (1983-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: