Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM105689
Első szerző:	Végh Balázs
Cím:	Egyetemi hallgatók egészségműveltsége / Végh Balázs, Bíró Éva
Dátum:	2018
Megjegyzések:	Az egészségműveltség az elmúlt időszakban került a tudományos érdeklődés fókuszába, szintje alapvetően befolyásolja az egészségi állapotot. Jelentősége ellenére e területen még kevés vizsgálat történt Magyarországon, tudomásunk szerint egyetemi hallgatók körében ez az első. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának népegészségügyi ellenőr hallgatói körében zajlott. Az önkitöltős papír alapú kérdőív a demográYai adatokra, szubjektív egészségi állapotra és egészségtudatosságra vonatkozó kérdéseken túl az Európai Egészségműveltség Felmérésben (HLS-EU) használt, az egészségügyi kérdésekben való boldogulás mértékének megítélését szolgáló kérdéseket, illetve a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változatát tartalmazta. Az adatok elemzése során khi-négyzet próbát és logisztikus regressziót használtunk. Az elemzésbe 118 fő válaszait tudtuk bevonni. A HLS-EU teszt alapján a válaszadók közel fele az elégtelen vagy prolémás, 44%-a az elégséges és 8,5%-a a kitűnő egészségműveltség kategóriába került. A NVS kérdésekre adott válaszok alapján a hallgatók 86%-ának volt megfelelő a funkcionális egészségműveltsége. A végzős hallgatók egészségműveltsége magasabb volt, mint az elsős társaiké, de sem a szubjektív anyagi helyzettel, sem a szülők iskolai végzettségével, sem a szubjektív egészségi állapottal nem mutatott összefüggést az egészségműveltség mértéke. A vizsgálat úttörő jellege miatt csak korlátozott a lehetőség eredményeink összevetésére. Egy korábbi hazai 16 éven felüliek körében zajlott felméréssel összehasonlítva az adatokat elmondható, hogy a hallgatók körében magasabb volt a funkcionális egészségműveltség szintje és a HLS-EU teszttel mérve alacsonyabb volt az elégtelen kategóriába tartozók aránya, mint az általános lakosság körében. A prezentáció elkészítését a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk egészségműveltség
Megjelenés:	Népegészségügy. - 96 : 2 (2018), p. 112-113. -
További szerzők:	Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM078863
Első szerző:	Végh Balázs
Cím:	Egyetemi hallgatók egészségműveltségének vizsgálata = health literacy survey among university students / Végh Balázs, Bíró Éva
Dátum:	2018
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma és az azzal kapcsolatos kutatások az elmúlt időszakban kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába; ennek hátterében az egészségműveltség és az egészségi állapot közötti kapcsolat felismerése áll. Jelentősége ellenére e területen még kevés vizsgálat történt hazánkban, tudomá-sunk szerint egyetemi hallgatók körében pedig korábban egy sem. Módszertan: A jelen közleményben bemutatott vizsgálat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának népegészségügyi ellenőr alapszakos hallgatói körében zajlott. Az önkitöltős, papíralapú kérdőív tartalmazott a demográfiai és társadalmi-gazdasági adatokra, szubjektív egészségi állapotra és egészségtudatosságra vonatkozó kérdéseket, továbbá az Európai Egészségműveltség Felmérésben (HLS-EU) használt, az egészségi ügyekben való boldogulás mértékének megítélését szolgáló kérdéseket is, illetve magába foglalta a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változatát. Az adatok elemzése során khi-négyzet próbát és Fisher-féle egzakt tesztet használtunk az évfolyamok közötti különbségek, illetve logisztikus regressziót az egészségműveltség szintjét determináló tényezők meghatáro-zására. Eredmények: Az elemzésbe 118 fő válaszait tudtuk bevonni. A HLS-EU-teszt alapján a válaszadók 6%-a az elégtelen, 42%-a a problémás, 44%-a az elégséges és 8%-a a kitűnő egészségműveltségű kategóriába került. A hallgatók 86%-ának volt megfelelő, 13%-uk-nak limitált és 1%-uknak inadekvát a funkcionális egészségműveltsége. A negyedéves hallgatók egészségműveltségének szintje mindkét skálával mérve magasabb volt, mint elsős társaiké, de sem a társadalmi-gazdasági státuszt jellemző paraméterekkel, sem a szubjektív egészségi állapottal nem mutatott összefüggést az egészségműveltség mértéke. Következtetés: A vizsgálat úttörő jellege miatt csak korlátozottan adódik lehetőség eredményeink összevetésére más vizsgálatokkal. Egy korábbi hazai vizsgálat eredmé-nyeihez képest, ahol 16 éven felüliek körében ugyanezekkel a skálákkal gyűjtöttek adatokat, elmondható, hogy a hallgatók körében magasabb volt a funkcionális egészség-műveltség szintje és a HLS-EU-teszttel mérve alacsonyabb volt az elégtelen kategóriába tartozók aránya, mint az általános lakosság körében.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban egészségműveltség egyetemi hallgatók
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 59 : 6 (2018), p. 3-13. -
További szerzők:	Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00005 GINOP
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: