Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM105720
Első szerző:	Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:	Mental health of the Hungarian adult population / Kósa K., Tolvay K., Erdélyi Zs., Bíró É.
Dátum:	2015
ISSN:	1101-1262
Megjegyzések:	Background The mental health of Hungarians fares unfavourably in international comparison. The Eurobarometer survey on mental health ranked the country 22nd according to the proportion of the population feeling happy all or most of the time; and 27th, that is, last, in terms of feeling full of life all or most of the time. However, the mental health strategy of the country puts a much greater emphasis on services for sufferers of mental disorders within the health care system than on primary prevention. In order to provide a snapshot of the mental health of the Hungarian population, a representative survey of the mental health of the adult population was carried out. Methods The survey was designed and data analysed by researchers of our university; data was collected by a polling company in a representative sample of 1200 persons of the adult population. A self-filling questionnaire was used to collect information on demographic data, socioeconomic status, social support, psychological stress, sense of coherence, depression, anxiety, and stress using validated scales.Results Response rate considering all subscales separately was at least 93,5%. 41% of respondents were male, mean age was 50,8 years (SD: 16,1 years). Distribution of the respondents by permanent residence, age and sex largely reflected that of the adult population of the country. According to the instrument used to screen pathological distress, 11.5% of the respondents struggled with it. This was 1.9% higher than in a previous survey of 2003 that used the same scale (p = 0.048). The proportion of severely depressed was 7.2%; and 11.8% struggled with severe anxiety. No sex difference was found in the indicators of mental health but all of them showed a strong gradient improving with increasing educational levels. Conclusions The survey revealed the quite unfavourable mental health of Hungarians providing proof for urgently needed health promot ing and educational policy measures at the population level.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk Key messages
Megjelenés:	European Journal Of Public Health. - 25 : suppl3 (2015), p. 144-145. -
További szerzők:	Tolvay Katalin Lábiscsák-Erdélyi Zsuzsa (1987-) (gyógytornász, népegészségügyi szakember) Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM105702
Első szerző:	Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:	A mentális egészség alakulása a magyar népességben 2000-2013 között / Kósa Karolina, Tolvay Katalin, Bíró Éva
Dátum:	2017
Megjegyzések:	Nemzetközi összevetésben a magyar népességnek nem csak a Lzikai, hanem a mentális egészsége is kedvezőt len. A mentális egészségre vonatkozó legutolsó Euro barometer felmérés szerint hazánk a 22. helyen van a magát többnyire vagy mindig boldognak érzők ará nyát, és utolsó, 27. helyen van a magát kitörő életkedvű nek érzők arányát tekintve. Ennek ellenére kevés olyan adat áll rendelkezésre, amely a lelki egészség időbeli változásának követését módszertanilag lehetővé teszi. A mentális egészség vizsgálatára a hazai felnőtt népes ségre reprezentatív felmérést terveztünk, amelynek te repmunkálatait egy piackutató cég végezte el 2010-ben és 2013-ban is. Az adatgyűjtés önkitöltős kérdőívvel történt, amely a demográLai és társadalmi-gazdasági adatok mellett a kóros mértékű pszichés distresszt mé rő GHQ-12, valamint a pszichés rezilienciát mérő ko herencia-érzés (SOC-13) skálákat is tartalmazta. A pszi chés distressz alakulását az azonos mérőeszköz okán az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. és 2003. évi eredményeivel is össze tudtuk vetni. Az eredmények szerint a kóros mértékű pszichés stresszel küzdők ará nya 9,6 és 13,9% közt változott 2000 és 2013 közt. A ko herencia-érzés és pszichés stressz együttes értékelése alapján 2010-ben a felnőtt populáció 5,8%-a, 2013-ban 4,3%-a volt pszichésen sebezhetőnek tekinthető. Az is kolázottság jelentős és következetes determinánsa a men tális egészségnek. Vizsgálatunk alapján a hazai népes ség mentális állapota némileg hullámzott a vizsgált 13 évben, de összességében tartósan kedvezőtlennek te kinthető, és szorosan összefügg az iskolai végzettség gel. Ennek ellenére több szó esik a mentális betegség ben szenvedők ellátásáról, mintsem a mentális állapot javításáról a népességben, holott az utóbbit célzó be avatkozások, valamint az iskolázottság javítása való színűleg igen jelentős mértékben járulna hozzá a men tális egészség populációs szintű javításához.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk mentális egészség
Megjelenés:	Népegészségügy. - 95 : 2 (2017), p. 125. -
További szerzők:	Tolvay Katalin Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: