CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM065557
Első szerző:Hamar Attila Béla (általános orvos)
Cím:A tirozinkináz-gátlás lehetőségei rheumatoid arthritisben / Hamar Attila, Pusztai Anita, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2016
Megjegyzések:A rheumatoid arthritis (RA) krónikus gyulladásos kórkép, amely megfelelő kezelés nélkül mozgáskorlátozottsághoz vezethet. Kezelésében számos tüneti, hagyományos és biológiai betegségmódosító (DMARD) szer elterjedt, de ezeken túl is új molekulákra van szükség. A citokingátlás sikere után a kutatók figyelme a tirozinkinázok felé irányult, miután kiderült eszszenciális szerepük a jelátviteli folyamatokban. Az eddigi tanulmányokban a MAPK- és SYK-gátlók nem bizonyultak sikeresnek.Napjainkban az egyik legérdekesebb tirozinkináz csoport a Janus-kinázok (JAK) családja. Az I-es és II-es típusú citokinreceptorok jelátviteli útvonalaiban vesznek részt, így a gyulladásos folyamatok kulcselemei. Ezen kinázok gátlása tehát potenciális célpont lehet az autoimmun kórképek terápiájában. Több autoimmun betegségnél is vizsgálták a JAK-inhibitorok hatásait, amelyek a vizsgálatok alapján igen ígéretes molekuláknak tűnnek. A fejlesztés szempontjából az első helyen a tofacitinib áll, amely egy pan-JAK-inhibitor. A szer képes a JAK1 és JAK3, továbbá kismértékben a JAK2 és TYK2 kinázok gátlására. Ezen képessége által gátolni képes a sejtes immunválaszt, a gyulladás számos elemét, így többféle citokin termelődését is. Egy ambiciózus fázis II-III program igazolta a szer klinikai hatékonyságát. A tofacitinib gátolja a gyulladásos tüneteket és a radiológiai progressziót is. Az ezzel az orális gyógyszerrel kezelt betegek panaszai csökkentek, fizikai aktivitásuk is nőtt. Hatékonynak bizonyult terápianaiv, hagyományos DMARD-ra nem reagáló és korábban már biológiai kezelésben részesült betegekben is. A mellékhatások közül bizonyos infekciók, gastrointestinalis panaszok, laboreltérések emelhetők ki. Ezek többsége valószínűleg más JAK-inibekre is jellemző. A JAK1- és JAK2-gátló baricitinib ugyancsak ígéretes szer, mely a fejlesztés elő©orehaladott stádiumába jutott. Az újabb, ún. második generációs JAK-gátlókra az egy izoformára jellemző specificitás jellemző. Utóbbiak közül kiemelhető a filgotinib, decernotinib és az INCB039110, melyek már a klinikai kipróbálásig is eljutottak. Mögöttük számos más, egyelőre preklinikai fejlesztés alatt álló specifikus molekula sorakozik. Bizonyos vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a szelektív JAK-gátlás nem mindig elegendő, mert nem képes több, a gyulladásban részt vevő folyamatot gyengíteni. Úgy tűnik, hogy többféle manifesztációval járó gyulladásos betegségeknél, mint pl az RA, továbbra is a pan-JAK-inhibitorok lehetnek előnyösebbek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Janus-kináz
JAK
rheumatoid arthritis
célzott terápia
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 8 : 3 (2016), p. 4-21. -
További szerzők:Karancsiné Pusztai Anita (1989-) (tudományos segédmunkatárs) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM073693
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:Tocilizumabterápiával szerzett tapasztalataink / Szamosi Szilvia, Szabó Zoltán, Váncsa Andrea, Bodnár Nóra, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle 2 : 5 (2010), p. 15-19. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM054417
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A golimumabterápia hatékonyságának felmérése gondozott betegeink körében / Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Gulyás Kata, Horváth Ágnes, Soós Boglárka, Szabó Zoltán, Szántó Sándor, Szűcs Gabriella, Váncsa Andrea, Végh Edit, Szekanecz Zoltán
Dátum:2014
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 6 : 1-2. (2014), p. 4-9. -
További szerzők:Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Gulyás Katalin (reumatológus) Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM113085
Első szerző:Szántó Sándor (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A TNF-α-gátló kezelés hatása a kardiális komorbiditásokra gyulladásos reumatológiai betegségekben / Szántó Sándor, Bodnár Nóra, Végh Edit, Pethő Zsófia, Szekanecz Zoltán
Dátum:2023
Megjegyzések:A TNF-α-gátlók a XXI. század elején forradalmasították a gyulladásos reumatológiai kórképek kezelését. Alkalmazásukkal nemcsak a mozgásszervi betegségek tünetei javulnak, hanem gyulladáscsökkentő hatásuk révén mérsékelik a kardio vaszkuláris morbiditást és mortalitást is. A TNF-α-inhibitorok egyik potenciális mellékhatása a súlyos szívelégtelenség további romlása. A randomizált kontrollált vizsgálatok és a regiszterek adatai igazolták, hogy ezzel a szövődménnyel enyhébb esetekben nem kell számolnunk, NYHA I. és II. stádiumú szívelégtelenség esetén a TNF-α-gátlók biztonságosan alkalmazhatók. A közleményben ebből a két szempontból kerül áttekintésre a biológiai terápia klasszikus képvisel©ojének szerepe
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
TNF-gátlók
szívelégtelenség
kardiovaszkuláris betegségek
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 15 : 2 (2023), p. 34-40. -
További szerzők:Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Pethő Zsófia (1981-) (reumatológus, immunológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM073694
Első szerző:Szántó Sándor (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A spondylitis ankylopoetica kezelése és gondozása / Szántó Sándor, Géher Pál
Dátum:2010
ISSN:2061-0203
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle 2 : 5 (2010), p. 27-31. -
További szerzők:Géher Pál
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM072955
Első szerző:Szántó Sándor (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A célértékre törekvő kezelés ("treat-to-target") : elvek és azok hazai alkalmazásának lehetőségei spondyloarthritisekben / Szántó Sándor, Hodinka László, Gaál János, Poór Gyula, Újfalussy Ilona, Géher Pál
Dátum:2014
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
axiális és perifériás spondyloarthritis
spondylitis ankylopoetica
arthritis psoriatica
célértékre törekvő kezelés
Megjelenés:Immunológiai Szemle 6 : 3-4 (2014), p. 73-77. -
További szerzők:Hodinka László Gaál János (1965-) (reumatológus, belgyógyász) Poór Gyula Ujfalussy Ilona Géher Pál
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM051198
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Biológiai terápia váltások rheumatoid arthritisben : a személyre szabott orvoslás útján / Szekanecz Zoltán, Váncsa Andrea, Soós Boglárka, Szabó Zoltán, Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Gulyás Katalin, Horváth Ágnes, Németh Ágnes, Gaál Veronika, Pethő Zsófia, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor
Dátum:2012
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 4 (2012), p. 29-39. -
További szerzők:Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Gulyás Katalin (reumatológus) Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Németh Ágnes Gaál Veronika Pethő Zsófia (1981-) (reumatológus, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM016911
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Akcelerált atherosclerosis és vasculopathiák reumatológiai betegségben / Szekanecz Zoltán, Soltész Pál, Kerekes György, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Tímár Orsolya, Dér Henrietta, Bodolay Edit, Kiss Emese, Zeher Margit, Bodnár Nóra, Szamosi Szilvia, Szabó Zoltán, Váncsa Andrea, Szegedi Gyula
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 2 : 2 (2010), p. 4-14. -
További szerzők:Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Tímár Orsolya (1980-) (belgyógyász) Dér Henrietta (1977-) (orvos) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Kiss Emese (1960-) (belgyógyász, immunológus) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM030136
Első szerző:Váncsa Andrea (orvos)
Cím:Rheumatoid arthritises betegek rituximabterápiájával szerzett hosszú távú tapasztalataink / Váncsa Andrea, Szabó Zoltán, Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Gergely Lajos, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2010
Megjegyzések:Rheumatoid arthritisben (RA) a B-lymphocyta-depléció minden rituximabbal (RTX) kezelt betegben bekövetkezik, de a klinikai válaszok változóak. Célunk volt saját RTX-szel kezelt betegeink retrospektív vizsgálata, a hatásosság megítélése a laboratóriumi paramétereket és klinikai választ illetően, és a mellékhatásprofil vizsgálata. Összesen 77 aktív RA-ban (férfi : nő arány 65 : 12) szenvedő beteg két alkalommal 1000 mg (0., 15. nap) RTX infúzióban részesült, amely infúziókat 6 ha-vonta ismételtük (" retreatment"). Olyan betegeket választottunk be, akik betegsége konvencionális DMARD terápia mellett is aktív volt (DAS28 >5,1), illetve anti-TNF-a-terápiára nem reagált. Vizsgáltuk a laboratóriumi paraméterek alakulását, a gyulladásos markereket (We, CRP), valamint az IgM reumatoid faktor (RF) és a ciklikus citrullinált peptid (CCP) elleni antitest koncentrációkat a terápia előtt, a 15. napon, majd az újabb ciklusok előtt 6 havonta a 6., 12., 18., 24. hónapban. Klinikai válaszként a DAS28-értékek javulásán alapuló EULAR-kritériumokat rögzítettük. Közülük 50 beteg esetében a CD19+ abszolút B-lymphocyta-számot áramláscitometriás analízissel, magas szenzitivitású metodikával határoztuk meg szintén a terápia megkezdése előtt, illetve a 15. napon, majd az újabb ciklusok előtt 6 havonta. A CD19+ B-sejt-szám perifériás vérben mért 0,0001 G/I alatti értékét tartottuk komplett depléciónak. Vizsgáltuk, hogy hány beteg esetén kellett az RTX-terápiát megszakítani, illetve vizsgáltuk a terápiamegszakítás okait is. A betegek átlagéletkora 52,8+-12,8 (20-79) év, az átlagos betegségfennállási idő 12,5+-11,1 (2-41) év volt. Átlagosan 3,9 (1-6) ciklus RTX-terápiában részesültek. Az átlagos utánkövetési idő 23,1+-9,8 (6-36) hónap volt. Az RTX-terápia elkezdése utáni 15. napon, 6., 12., 18. hónapban sor-rendben a betegek 51,6, 51,9, 73,3, 83,8%-a mutatott jó EULAR-választ, a DAS28-értékek a kiindulási időponthoz képest minden időpontban szignifikáns csökkenést mutattak a teljes betegcsoportban. Az RF-IgM-koncentrációkban a 6. hónaptól, az anti-CCP antitest szintekben a 12. hónaptól kezdve észleltünk szignifikáns csökkenést. CD19+ B-lymphocyta az RTX-terápia előtt a betegek 100%-ának perifériás vérében volt mérhető, a 15. napon a betegek 76,7%-ában (n = 23) volt detektálható CD19+ B-lymphocyta, tehát inkomplett depléció alakult ki a perifériás vérben. A szeropozitív betegekben a szeronegatív betegekhez képest nagyobb mértékűnek bizonyult a CD19+ B-sejtek számának csökkenése. Mellékhatásokat elenyésző számban észleltünk. Saját eredményeink alapján az RTX biztonságosan volt adható betegeinknek, kiemelkedő hatásossággal a szeropozitív betegeket illetően, jó eredményekkel és mellékhatásprofillal. Az RTX-kezelés csökkenti az RFIgM- és anti-CCP-termelést, aminek szerepe lehet a szer hatékonyságában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 2 : 5 (2010), p. 21-26. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Gergely Lajos (1965-) (belgyógyász, haematológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.