CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM015461
Első szerző:Bartha Andrea (agrár)
Cím:The current situation of Eu's food chain / Bartha Andrea, Balogh Viktória, Nábrádi András
Dátum:2009
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok előadáskivonat
Megjelenés:A resilient European food industry and food chain in a challanging world : Book of Abstracts. - p. 16.
További szerzők:Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM015414
Első szerző:Bartha Andrea (agrár)
Cím:The Effect of EU Enlargement to the Hungarian Agricultural Trade / Bartha Andrea, Balogh Viktória, Nábrádi András
Dátum:2009
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok előadáskivonat
Megjelenés:Seasonal working and its social aspects in the Hungarian agricultural sector / szerk. Szabados György, Berde Csaba, Dajnoki Krisztina. - p. 53.
További szerzők:Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM114462
Első szerző:Madai Hajnalka (agrármérnök, közgazdász)
Cím:A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok üzemtani elemzése / Madai Hajnalka, Vida Viktória, Jávor Bence, Nábrádi András
Dátum:2023
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok fontosabb költség- bevétel- és jövedelmi helyzetének üzemtani elemzése
A juhágazatot az EU csatlakozás óta negatív jövedelmezőségi és versenyképtelen technológiai mutatók, egypiacos, exportértékesítés és stagnáló állománylétszám jellemzik. A 2020-2022 években a bárány értékesítési árának emelkedése kiemelkedő lehetőség lehetett volna a jó színvonalú üzemek számára, ha az inputárak nem emelkedtek volna még nagyobb mértékben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztályán készült, valamint a juh-kecske ágazat termelési és export-import egyedszámra vetített adataira alapozva az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 18 évben elért eredményeket mely tényezők befolyásolták. A vizsgált üzemek hazai viszonylatban jó színvonalúnak számítanak, ezért az adatok értékelése révén az eredmények megalapozottnak tekinthetők. Az elemzés során meghatároztuk 18 év átlagában a teljes termelési költség meghatározó elemeit, így a takarmányozási költséget, a munkabér költségét, a tenyészállatok értékcsökkenési értékét, valamint az állategészségügyi költségeket, melyek a teljes termelési költség 81%-át jelentették. A közölt módszertani megközelítés szerint kimutattuk a takarmányozási, a munkabér-, a tenyészállat-értékkülönbözet és az állategészségügyi költségek változásának hatásait. A takarmányköltségek 18 év átlagában a teljes termelési költség közel 53%-át, a munkabérek és járulékai átlagosan 15,25%-át, míg az állategészségügyi költségek 4,47%- tették ki. A bevételekre ható tényezők ismeretében megvizsgáltuk, mely területeken lehetséges az ágazati eredmény javítása, ami elsődlegesen a termelőn és nem a szabadpiaci mechanizmuson alapszik. Hipotézisünk, hogy a hazai juhá- szatok jövedelmezősége alacsony, a vizsgált évek átlagában veszteséges, ami elsősorban az alacsony szaporasági mutatók és a magas termelési költségek aránytalanságára vezethető vissza. Ennek megfelelően fedezeti számításokat végeztünk, amelyekkel azt vizsgáltuk, hogy legalább mekkora százalékkal kellene növekednie a bevételeknek - külön kiemelve a szaporulati mutatót -, hogy az ágazat ne legyen veszteséges (támogatással vagy anélkül). 18 év átlagában kimutattuk, hogy a termelési értéket befolyásoló tényezők esetében az élő bárányok után számított érték adta a bevételek 67,44%-át. A támogatások után elszámolt bevétel a második legnagyobb, meghaladta a teljes termelési érték 16%-át. Az eredmények alakulásánál azt tapasztaltuk, hogy 18 év alatt csupán 2006-ban volt az eredmény - támogatás nélkül - pozitív, akkor is csupán 295 Ft/ anya értékben. Az elvégzett érzékenységvizsgálat és a fedezeti számítások alapján az adatok azt mutatják, hogy a veszteség elkerülése érdekében a szaporulati mutatót átlagosan legalább 23%-kal kellene növelni, ami az 1,03 bárány/anya mutató helyett minimum 1,27-nek felel meg. Ennél magasabb arányt kell elérni, ha az árak nem emelkednek, ha a támogatás nem változik, vagy éppen csökken, egyben feltételezve azt, hogy a termelési költségek sem változnak. A gazdaság állapota miatt a költségtényezők esetében is indokolt mérlegelni a növekedési igényt, vagyis a számadatok ismeretében valószínűsíthetjük, hogy az 1,5-ös szaporulati mutató az az érték, amelyet a juhászatoknak átlagosan el kellene érni azért, hogy a bővített újratermelést elkezdhessék, majd azt meg is tudják valósítani.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 67 : 4 (2023), p. 291-314. -
További szerzők:Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Jávor Bence (1979-) (juhkereskedelmi szakember) Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM046485
Első szerző:Nábrádi András (közgazdász, agrárökonómus)
Cím:Efficiency indicators in different dimension / András Nábrádi, Károly Pető, Viktória Balogh, Erika Szabó, Andrea Bartha, Krisztián Kovács
Dátum:2009
ISSN:1789-221X
Megjegyzések:There are several variations of efficiency definitions and of course ratios concerned with efficiency. A better understanding of the notion of efficiency is critical to dissolve ambiguity about it. Many confuse efficiency with other supposedly synonymous notions such as profitability, successfulness, competitiveness, liquidity or productivity. This ambiguity originates not only in subjective reasons, but the lack of hierarchical order among certain ideas. The primary driver in our research is, to systematize efficiency in general, and formulate a new categorical approach of the efficiency in corporate level.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Apstract. - 3 : 1-2 (2009), p. 7-22. -
További szerzők:Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Szabó Erika (1982-) (gazdasági agrármérnök) Bartha Andrea (1981-) (agrár) Kovács Krisztián (1981-) (okleveles gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM014240
Első szerző:Nábrádi András (közgazdász, agrárökonómus)
Cím:Efficiency indicators of various levels / Nábrádi András, Pető Károly, Balogh Viktória, Szabó E.
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
Megjelenés:Efficiency in Agriculture / szerk. Farkasné Fekete Mária. - p. 23-51 -
További szerzők:Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Szabó E. (agrár)
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM014158
Első szerző:Nábrádi András (közgazdász, agrárökonómus)
Cím:A hatékonyság mérésének módszertana / Nábrádi András, Pető Károly, Balogh V., Szabó E.
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
Megjelenés:Hatékonyság a mezőgazdaságban / szerk. Farkasné Fekete Mária. - p. 23-51. -
További szerzők:Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Szabó Erika Farkasné Fekete Mária (1951-) (közgazdász)
Borító:
Rekordok letöltése1