CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM082326
035-os BibID:(Scopus)85077160452
Első szerző:Zsembeli József (agrármérnök)
Cím:A talaj ásványi-, valamint repce és napraforgó növényi maradványok nitrogéntartalmának összefüggése jellegzetes hazai talajokon / Zsembeli József, Takács Marianna, Kovács Györgyi, Tuba Géza
Dátum:2019
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Kutatómunkánk elsődleges célja a repce és napraforgó tarlómaradvány N-tartalmának Magyarországra jellemző reprezentatív értékeinek meghatározása volt az országos statisztikai termésadatok és a növényminták N-tartalmának laboratóriumi mérése alapján. Továbbá összefüggést kerestünk a talaj és a növény N-tartalma között. Vizsgálataink során egész Magyarországot reprezentáló mintavételt végeztünk repce és napraforgó állományokból, 126 növény- és mintegy 70 talajmintát gyűjtöttünk be, melyek N-tartalmát laboratóriumban határoztuk meg. Kiszámoltuk a két növény országos termésátlagával keletkező tarlómaradvány mennyiségét és a mért N-tartalom értékek alapján megbecsültük a tarlómaradványok N-tartalmát. Összefüggést mutattunk ki a talaj és a növény N-tartalma között. Esettanulmány jeleggel kiszámítottuk egy olyan terület N-mérlegét, amelyre vonatkozóan rendelkezésre áltak a számításhoz szükséges adatok. Eredményeink legfőbb gyakorlati vonatkozása, hogy a növényi maradványok felszecskázása és talajba dolgozása útján visszapótolt N mennyiségének meghatározása hosszabb távon hozzájárulhat a növénytáplálás költségeinek csökkentéséhez, illetve a természeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodáshoz.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tarlómaradvány
nitrogén-mérleg
mulcsozás
tápanyag-visszapótlás
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 68 : 2 (2019), p. 243-258. -
További szerzők:Takács Marianna (1991-) (állattenyésztés) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Pályázati támogatás:20428-3/2018/FEKUTSTRAT
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM101513
035-os BibID:(Scopus)85128841400
Első szerző:Zsembeli Zsadány
Cím:Egy köles tájfajta műtrágya-reakciójának vizsgálata / Zsadány Zsembeli, Lúcia Sinka, Júlia Tüdősné Budai, Györgyi Kovács, Géza Tuba, József Zsembeli
Dátum:2022
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Kutatómunkák általános célja olyan kísérletek végzése, amelyek feltárják az adott régióban perspektivikusan termeszthető fajták, illetve tájfajták optimális műtrágyázási igényeit. Tanulmányunkban a Karcagon nemesített és fenntartott 'Maxi' köles tájfajta tápanyagreakciójának vizsgálatából származó eredményeinket mutatjuk be a módosított Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet (OMTK) 2017. évi és az annak figyelembevételével 2021-ben beállított Műtrágyázási Kísérleti Kert (MKK) adatai alapján. A kísérleteket Karcagon, a MATE Karcagi Kutatóintézetben, egy mélyben szolonyeces réti csernozjom talajon állítottuk be. 2017-ben a módosított OMTK kezelései 4 nitrogén (40, 80, 120, 160 kg ha?1), 4 foszfor (0, 40, 80, 100 kg ha?1) és 3 kálium (0, 60, 90 kg ha?1) dózis kombinációjából adódtak, illetve volt egy műtrágyázás nélküli abszolút kontroll. 2021-ben az MKK kezelései 3 nitrogén (40, 80, 120 kg ha?1), 3 foszfor (0, 40, 80 kg ha?1) és 2 kálium (0, 60 kg ha?1) dózis kombinációját foglalták magukba, illetve mindegyik parcella felére növénykondicionáló szert juttatunk ki. A termesztett növény mindkét évben a karcagi nemesítésű 'Maxi' kölesfajta volt. A különböző kezeléscsoportok termésre gyakorolt hatásának statisztikai értékelését egytényezős varianciaanalízissel végeztük el. Mindkét vizsgálati évben a 80 kg ha?1 hatóanyag mennyiségben kijuttatott nitrogén műtrágyázás bizonyult a leginkább megfelelőnek. A magas foszfor dózisok a legtöbb esetben termésdepresszióhoz vezettek. Eredményeink alapján még a közepes ? jó kálium ellátottságú karcagi talajokon is hasznos lehet a kálium kijuttatása, bár a káliumtrágyázás termésre gyakorolt hatását a varianciaanalízis nem igazolta. Az Algomel PUSH szerrel végzett növénykondicionálás statisztikailag is igazolhatóan, mintegy 10%-kal növelte a termés nagyságát. Kutatómunkánk folytatásával pontosabban meghatározható lesz számos tájfajta tápanyagreakciója és fajtaspecifikus, a helyi agroökológiai viszonyokat is figyelembe vevő tápanyag dózisok és kombinációk ajánlhatók a gazdálkodóknak.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tájfajták
műtrágyázás
köles
tartamkísérlet
növénykondicionálás
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - Epub (2022), p. 1-18. -
További szerzők:Sinka Lúcia (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP-21-1- I-DE-15
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1