CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM103845
035-os BibID:(Scopus)85137800211
Első szerző:Győri Zoltán (vegyész)
Cím:Study of the heavy metal content of floodplain soils along the upper Tisza River by sequential BCR extraction in Hungary / Győri Zoltán, Sipos Péter, Szepesi Judit, Boros Norbert
Dátum:2022
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:In this study PTEs, [potentially toxic elements (Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, and Zn)] were investigated in the upper layer of floodplain soils that occurred as a result of accident in the area of two mine tailings in Northwestern Romania. A large amount of sediment was deposited on the soil of floodplains along the Hungarian section of River Tisza, which could represent a threat to the environment. Floodplain soil samples were collected from four locations in Hungary from an area of the river stretching to about 250 km. BCR (Bureau Communautaire de Référence) sequential extraction method was used to analyze both post-flood and present samples. Most of the analyzed elements (Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Zn) were found in the residual fraction, but there is a notable soluble amount in hydroxylammonium chloride extractable fraction. The results allow a comparison of the changes that have taken place over time, in addition to serving as a basis for further studies.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
pollution
heavy metals
sequental element extraction
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 71 : 1 (2022), p. 59-76. -
További szerzők:Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Szepesi Judit Boros Norbert (1977-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM095648
035-os BibID:(Scopus)85132668830
Első szerző:Kovács Katalin
Cím:Néhány potenciálisan mérgező fém frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszerértékelése eltérő fizikai talajféleségű mintákon / Kovács Katalin, Horváth Márk, Halász Gábor, Takács Anita, Heltai György, Boros Norbert, Sipos Péter, Győri Zoltán
Dátum:2021
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Néhány potenciálisan mérgező fém ...analitikai módszer értékelése ...11ÖsszefoglalásMunkánk során potenciálisan toxikusfémek frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszereket kívántunk értékelni, azok talajféleségtől való függése alapján.A talajféleségtől való függés mértéke döntően megszabja a módszer használhatóságát. Jelen dolgozat célja, hogy a Cu, a Zn, a Feés a Nikörnyezeti mobilitása szempontjából értékeljea vizsgálatba vont egy-és többlépéses kioldásos módszereket.Vizsgálatainkhoz a TIM adatbázisból származó négy, eltérő fizikai talajféleségű mintát választottunk(homok-, homokos vályog-, vályog-és agyag-talajsorrendjében növekvőagyag-és humusztartalommal éspH-val).Öt különböző kivonószerrel végzett egylépéses extrakciót és kétféle szekvens, azaz 3+1 lépéses egymásutáni extrakciós vizsgálatot végeztünk (BCR és McGrathmódszerekkel). Elvégeztük a minták Magyar Szabvány (MSZ 21470-50) szerinti, mikrohullámú kezeléssel egybekötött, H2O2+HNO3eleggyel való roncsolását is. Az így megállapított elemtartalom környezetvédelmi szempontból teljes (?összes") elemtartalomnak tekinthető.A mérési eredmények alapján megkíséreltük kiválasztani a vizsgálatba vont módszerek közül azokat, amelyek a talajból már biztonsággal meghatározható mennyiségű elemet vonnak ki, de a kivont mennyiség még nem a teljes elemtartalommal arányos.A mikrohullámú feltárással kapott Zn-, Cu-, Fe-és Ni-tartalmak, a homok-, homokos vályog-, vályog-és agyag-talaj sorrendben, vagyis az agyag-és humusz-tartalmukkal, valamint pH-jukkal párhuzamosan nő. Egy olyan összetett rendszerben, mint a talaj, az egyes talajtulajdonságok, így az agyag-és humusztartalom, valamint a pH hatása vizsgálataink alapján nem különíthető el, de mint várható volt, a nagyobb agyag-és humusztartalmú és magasabb pH-jú talajok ezekből az elemekből többet halmoztak fel.Mivel a kelátképzőket tartalmazó kivonószerek az összes réztartalomnak mintegy harmadát kivonták, a kivont mennyiség a réztartalommal volt arányos, vagyisa réztartalom növekedésével párhuzamosan nőtt. Ezek a kivonószerek tehát Cuesetében kevésbé alkalmasak az egyes talajféleségek toxicitása közti különbségek kimutatására.A rézzel ellentétben, a másik három elemnél az egyes talajféleségeknél kivont kis elemmennyiségek esetenként nagyságrendileg is különböztek, így az elméleti meggondolásunknak megfelelően feltételezhető, hogy az egyes talajféleségek toxicitása közti különbséget mutatják.A két szekvens módszernél a vasnál kapott mérési eredményeket azok szórása miatt nem lehetett értékelni.Megállapítható, hogy a BCR agresszívebb kivonószereket használ, mint a McGrath módszer, ennek megfelelően a BCR módszerrel a talajok átlagában az elemek 36, a McGrath módszerrel pedig csak 9%-át vontuk ki.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 70 : 2 (2021), p. 137-153. -
További szerzők:Horváth Márk Halász Gábor (1941-) Takács Anita Heltai György Boros Norbert (1977-) (agrármérnök) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Győri Zoltán (1948-) (vegyész)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1