Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM089684
Első szerző:	Győri Zoltán (vegyész)
Cím:	Evaluation of the Heavy Metal Content of the Upper Tisza River Floodplain Soils over the last Decade / Zoltán Győri, Norbert Boros, Péter Sipos, Emese Bertáné Szabó, Katalin Kovács, Márk Horváth, Anita Takács, György Heltai
Dátum:	2015
ISSN:	0133-0276
Megjegyzések:	In early 2000, two contamination events at Baia Mare first and Baia Borsa second involving large amounts of toxic elements impacted the Hungarian section of the River Tisza with disastrous ecological and economical impacts. We evaluated the sort- and long-term effects of this pollution by determining the total and bioavailable concentrations of potentially toxic metals from soil samples collected along the Tisza (Tivadar, Vásárosnamény, Rakamaz, and Tiszacsege) in 2000 and between 2011 and 2013. The current and previous results were compared in respect of copper and lead contents.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Élelmiszertudományok
Megjelenés:	Hungarian Journal of Industrial Chemistry. - 43 : 1 (2015), p. 19-23. -
További szerzők:	Boros Norbert (1977-) (agrármérnök) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Bertáné Szabó Emese (1984-) (agrármérnök) Kovács Katalin Horváth Márk Takács Anita Heltai György
Pályázati támogatás:	KÖM 811 Egyéb NFS-MTA-OTKA Egyéb KTIA_AIK_12-1-2012-0012 Egyéb OTKA 108558 OTKA
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM067315
Első szerző:	Heltai György
Cím:	Longterm study of transformation of potentially toxic element pollution in soil/water/sediment system by means of fractionation with sequential extraction procedures / Gy. Heltai, Z. Győri, I. Fekete, G. Halász, K. Kovács, A. Takács, N. Boros, M. Horváth
Dátum:	2018
ISSN:	0026-265X
Megjegyzések:	In first part of the paper a review is given on fractionation methodologies by sequential extraction methodologies applied for risk assessment of environmental pollution by potentially toxic elements (PTE). Main sources of PTE release are the mining-, industrial-, agri-food production-, traffic- and communal-waste. In this latter the medical and health care sources may emerge due to therapeutic and diagnostic applications (Ag, As, Au, Ba, Bi, Cd, Ga, Gd, 131I, Ir, Li, Mn, Fe, Os, Pd, Pt, Rh, Ru, Sb, Sn, Ti, V), to nanomedicines, to ayurvedic herbal medicines with possible contaminant PTEs and non-controlled dietary supplements. The magnitude of adverse effects caused by PTEs in the soil-water-sediment system depends on the various chemical species that can arise. Long-term biological impacts are strongly influenced by mobilization-immobilization processes in the aquatic environment. These can be studied through sequential extraction procedures modelling their pathways. In Europe the simplified extraction scheme proposed by BCR in 1993 and modified in 2001 is mostly used for this purpose. By this approach samples are gradually decomposed and four different fractions of PTEs can be identified, i.e.: i) water-soluble and carbonate-bound fraction; ii) fraction associated with reducible Fe- and Mn-oxides; iii) organic complexed fraction and sulphides; iv) fraction soluble in oxidative acids. The sediment-based Certified Reference Material (CRM) BCR 701 was produced to check the accuracy of the fractionation procedure. The standardization process was hindered by methodological problems, i.e.: i) the solvents used in the BCR system do not mirror completely the natural mobilization processes and partly modify the original chemical species; ii) the time demand of the batch leaching extraction steps is exceedingly long (4-5 days); iii) the above CRM, certified for the fractionation of Cu, Cd, Cr, Ni, Pb and Zn, is available only for sediment and cannot be applied to other environmental matrices and other PTEs. The studies aimed at improving the BCR methodology are summarized, in particular to: i) develop continuous flow systems; ii) accelerate the BCR leaching steps by sonication; iii) extend the BCR procedure to other environmental matrices (soils, red mud, composts, biofilms) and further PTEs by multielemental (ICP-OES) detection.In second part of the paper a case study is presented for evaluation of long-term changes of the environmental mobility of PTE contaminations in the fish pond system of Gödöllő town. For vertical and horizontal mapping of PTE content of accumulated sediment layers core samples were taken in 1994, 1995 and 2013. In the sediment layers total soluble PTE content was related to the BCR fractionation. The Chernobyl origine radionuclides were detected by ?-spectroscopy. The BCR sequential extraction procedure for tracking the long-term fate of PTE contamination of different origine in surface water/sediment/systems showed a much potential. By repetition of fractionation of PTEs after 20 years clearly reflects the change of PTE concentrations in different fractions. The decrease of PTE concentrations can be explained by leaching the most mobile fractions by water exchange over the sediment and/or by remediation activity.
Tárgyszavak:	Műszaki tudományok Bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban Potentially toxic elements Fractionation BCR sequential extraction ICP-OES multielemental detection of pollutants Risk assessment
Megjelenés:	Microchemical Journal. - 136 (2018), p. 85-93. -
További szerzők:	Győri Zoltán (1948-) (vegyész) Fekete Ilona Halász Gábor (biokémikus) Kovács Katalin Takács Anita Horváth Márk Boros Norbert (1977-) (agrármérnök)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM095648
035-os BibID:	(Scopus)85132668830
Első szerző:	Kovács Katalin
Cím:	Néhány potenciálisan mérgező fém frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszerértékelése eltérő fizikai talajféleségű mintákon / Kovács Katalin, Horváth Márk, Halász Gábor, Takács Anita, Heltai György, Boros Norbert, Sipos Péter, Győri Zoltán
Dátum:	2021
ISSN:	0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:	Néhány potenciálisan mérgező fém ...analitikai módszer értékelése ...11ÖsszefoglalásMunkánk során potenciálisan toxikusfémek frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszereket kívántunk értékelni, azok talajféleségtől való függése alapján.A talajféleségtől való függés mértéke döntően megszabja a módszer használhatóságát. Jelen dolgozat célja, hogy a Cu, a Zn, a Feés a Nikörnyezeti mobilitása szempontjából értékeljea vizsgálatba vont egy-és többlépéses kioldásos módszereket.Vizsgálatainkhoz a TIM adatbázisból származó négy, eltérő fizikai talajféleségű mintát választottunk(homok-, homokos vályog-, vályog-és agyag-talajsorrendjében növekvőagyag-és humusztartalommal éspH-val).Öt különböző kivonószerrel végzett egylépéses extrakciót és kétféle szekvens, azaz 3+1 lépéses egymásutáni extrakciós vizsgálatot végeztünk (BCR és McGrathmódszerekkel). Elvégeztük a minták Magyar Szabvány (MSZ 21470-50) szerinti, mikrohullámú kezeléssel egybekötött, H2O2+HNO3eleggyel való roncsolását is. Az így megállapított elemtartalom környezetvédelmi szempontból teljes (?összes") elemtartalomnak tekinthető.A mérési eredmények alapján megkíséreltük kiválasztani a vizsgálatba vont módszerek közül azokat, amelyek a talajból már biztonsággal meghatározható mennyiségű elemet vonnak ki, de a kivont mennyiség még nem a teljes elemtartalommal arányos.A mikrohullámú feltárással kapott Zn-, Cu-, Fe-és Ni-tartalmak, a homok-, homokos vályog-, vályog-és agyag-talaj sorrendben, vagyis az agyag-és humusz-tartalmukkal, valamint pH-jukkal párhuzamosan nő. Egy olyan összetett rendszerben, mint a talaj, az egyes talajtulajdonságok, így az agyag-és humusztartalom, valamint a pH hatása vizsgálataink alapján nem különíthető el, de mint várható volt, a nagyobb agyag-és humusztartalmú és magasabb pH-jú talajok ezekből az elemekből többet halmoztak fel.Mivel a kelátképzőket tartalmazó kivonószerek az összes réztartalomnak mintegy harmadát kivonták, a kivont mennyiség a réztartalommal volt arányos, vagyisa réztartalom növekedésével párhuzamosan nőtt. Ezek a kivonószerek tehát Cuesetében kevésbé alkalmasak az egyes talajféleségek toxicitása közti különbségek kimutatására.A rézzel ellentétben, a másik három elemnél az egyes talajféleségeknél kivont kis elemmennyiségek esetenként nagyságrendileg is különböztek, így az elméleti meggondolásunknak megfelelően feltételezhető, hogy az egyes talajféleségek toxicitása közti különbséget mutatják.A két szekvens módszernél a vasnál kapott mérési eredményeket azok szórása miatt nem lehetett értékelni.Megállapítható, hogy a BCR agresszívebb kivonószereket használ, mint a McGrath módszer, ennek megfelelően a BCR módszerrel a talajok átlagában az elemek 36, a McGrath módszerrel pedig csak 9%-át vontuk ki.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Agrokémia és Talajtan. - 70 : 2 (2021), p. 137-153. -
További szerzők:	Horváth Márk Halász Gábor (1941-) Takács Anita Heltai György Boros Norbert (1977-) (agrármérnök) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Győri Zoltán (1948-) (vegyész)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: