Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM096931
Első szerző:	Kovács Krisztián (okleveles gazdasági agrármérnök)
Cím:	Jó színvonalú hazai tejtermelő üzem gazdasági elemzése / Kovács Krisztián, Vida Viktória, Madai Hajnalka, Szűcs István
Dátum:	2021
ISSN:	1219-3224
Megjegyzések:	A kutatás magában foglalja a tejtermelő üzemi adatokon alapuló ? üzemgazdasági elemzését, mely által értékelhetővé válik az ágazat ? jó színvonalon való működését feltételezve ? a költség-jövedelem viszonyok, illetve a működési hatékonysága, valamint a feltételezett zöldmezős beruházások esetében a beruházás 10 éves időszakon értelemzett dinamikus mutatókon (NPV, IRR, PI, DPP) alapuló gazdaságossága. Mivel számos hazai tejtermelő üzem az elérhető legfejlettebb technológiával termel, így a mutatói érdemben nem maradnak el a legjobb nyugat-európai üzemekétől, ezért a vizsgált ágazat esetében ún. ?jó termelési színvonalra, illetve gyakorlatra" vonatkozik az elemzés. Az elvégzett elemzés egy termelő üzemi primer adatokból létrehozott determinisztikus szimulációs modellezésen alapul mely saját adatbázist használ. A kutatás megállapításainak egy része adatokkal és kalkulációkkal alátámasztottak, míg más részük szakértői becsléseken és szakértői véleményeken alapulnak. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az ún. jó termelési gyakorlatot követő modellüzem legfontosabb fajlagos naturális, ökonómiai és beruházáselemzési mutatói a tejtermelés esetén: Fajlagos éves tejhozam 11 000 kg/év; Termelési érték: 1 548,5 ezer Ft/tehén; Termelési költség: 1 312 ezer Ft/tehén; Nettó jövedelem: 236,5 ezer Ft/tehén; EBITDA: 404,6 ezer Ft/tehén; Diszkontált megtérülési idő beruházási támogatás nélkül: 11. év; Diszkontált megtérülési idő 50%-os támogatási intenzitás esetén: 6. év.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk tejtermelés Magyarország jó színvonalú üzem gazdasági elemzés
Megjelenés:	Tejgazdaság. - 78 : 1-2 (2021), p. 43-64. -
További szerzők:	Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Madai Hajnalka (1971-) (agrármérnök, közgazdász) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM114462
Első szerző:	Madai Hajnalka (agrármérnök, közgazdász)
Cím:	A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok üzemtani elemzése / Madai Hajnalka, Vida Viktória, Jávor Bence, Nábrádi András
Dátum:	2023
ISSN:	0046-5518
Megjegyzések:	A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok fontosabb költség- bevétel- és jövedelmi helyzetének üzemtani elemzése A juhágazatot az EU csatlakozás óta negatív jövedelmezőségi és versenyképtelen technológiai mutatók, egypiacos, exportértékesítés és stagnáló állománylétszám jellemzik. A 2020-2022 években a bárány értékesítési árának emelkedése kiemelkedő lehetőség lehetett volna a jó színvonalú üzemek számára, ha az inputárak nem emelkedtek volna még nagyobb mértékben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztályán készült, valamint a juh-kecske ágazat termelési és export-import egyedszámra vetített adataira alapozva az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 18 évben elért eredményeket mely tényezők befolyásolták. A vizsgált üzemek hazai viszonylatban jó színvonalúnak számítanak, ezért az adatok értékelése révén az eredmények megalapozottnak tekinthetők. Az elemzés során meghatároztuk 18 év átlagában a teljes termelési költség meghatározó elemeit, így a takarmányozási költséget, a munkabér költségét, a tenyészállatok értékcsökkenési értékét, valamint az állategészségügyi költségeket, melyek a teljes termelési költség 81%-át jelentették. A közölt módszertani megközelítés szerint kimutattuk a takarmányozási, a munkabér-, a tenyészállat-értékkülönbözet és az állategészségügyi költségek változásának hatásait. A takarmányköltségek 18 év átlagában a teljes termelési költség közel 53%-át, a munkabérek és járulékai átlagosan 15,25%-át, míg az állategészségügyi költségek 4,47%- tették ki. A bevételekre ható tényezők ismeretében megvizsgáltuk, mely területeken lehetséges az ágazati eredmény javítása, ami elsődlegesen a termelőn és nem a szabadpiaci mechanizmuson alapszik. Hipotézisünk, hogy a hazai juhá- szatok jövedelmezősége alacsony, a vizsgált évek átlagában veszteséges, ami elsősorban az alacsony szaporasági mutatók és a magas termelési költségek aránytalanságára vezethető vissza. Ennek megfelelően fedezeti számításokat végeztünk, amelyekkel azt vizsgáltuk, hogy legalább mekkora százalékkal kellene növekednie a bevételeknek - külön kiemelve a szaporulati mutatót -, hogy az ágazat ne legyen veszteséges (támogatással vagy anélkül). 18 év átlagában kimutattuk, hogy a termelési értéket befolyásoló tényezők esetében az élő bárányok után számított érték adta a bevételek 67,44%-át. A támogatások után elszámolt bevétel a második legnagyobb, meghaladta a teljes termelési érték 16%-át. Az eredmények alakulásánál azt tapasztaltuk, hogy 18 év alatt csupán 2006-ban volt az eredmény - támogatás nélkül - pozitív, akkor is csupán 295 Ft/ anya értékben. Az elvégzett érzékenységvizsgálat és a fedezeti számítások alapján az adatok azt mutatják, hogy a veszteség elkerülése érdekében a szaporulati mutatót átlagosan legalább 23%-kal kellene növelni, ami az 1,03 bárány/anya mutató helyett minimum 1,27-nek felel meg. Ennél magasabb arányt kell elérni, ha az árak nem emelkednek, ha a támogatás nem változik, vagy éppen csökken, egyben feltételezve azt, hogy a termelési költségek sem változnak. A gazdaság állapota miatt a költségtényezők esetében is indokolt mérlegelni a növekedési igényt, vagyis a számadatok ismeretében valószínűsíthetjük, hogy az 1,5-ös szaporulati mutató az az érték, amelyet a juhászatoknak átlagosan el kellene érni azért, hogy a bővített újratermelést elkezdhessék, majd azt meg is tudják valósítani.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Gazdálkodás. - 67 : 4 (2023), p. 291-314. -
További szerzők:	Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Jávor Bence (1979-) (juhkereskedelmi szakember) Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM112889
Első szerző:	Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:	Hajdú-Bihar megye demográfiai helyzete a 2022-es népszámlálási adatok alapján / Vida Viktória, Madai Hajnalka
Dátum:	2023
ISSN:	0230-4988
Megjegyzések:	Jelen tanulmány célja az volt, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar vármegye társadalmi helyzetének alakulásáról, különösen a 2022-es népszámlálási adatokat figyelembe véve. Hajdú-Bihar vármegye, az Észak-Alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Jelen tanulmányban Hajdú-Bihar vármegye társadalmi hatásaira fókuszáltunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai képzés szerinti összetétele) a korábbi évekkel és országos népszámlálási adatokkal összehasonlítva. Megállapításra került, hogy Hajdú-Bihar vármegye népessége 3,4%-ot csökkent, Debrecen város pedig közel 6%-os népességcsökkenést könyvelhet el az előző 2011-es népszámláláshoz képest. A többi település esetében is inkább csökkenő tendencia figyelhető meg, kivéve Hajdúsámson, Hajdúhadház, Ebes, Létavértes, Biharkeresztes és Hajdúszoboszló esetében. A születéskor várható élettartam a vármegyében a férfiak esetében enyhén alacsonyabb, a nők esetében enyhén magasabb az országos átlagtól, míg az átlagéletkor a magyar átlag alatt található valamelyest, a férfiak (39,9 év), és a nők (43,9 év) esetében is. A korcsoportok szerinti összehasonlításban a Hajdú-Bihar vármegyei adatok az országos átlaghoz képest kedvezőbbek, a 0-14 éves korosztály és a 15-64 éves korosztály aránya magasabb, a 65 év felettiek aránya alacsonyabb az országos átlaghoz viszonyítva. A képzések szerinti vizsgálat során megállapításra került, hogy a vármegye feladatellátási helyek, a pedagógusok és a tanulók száma szerint is az országos értékek 5,5%.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Debreceni szemle. - 31 : 2 (2023), p. 138-147. -
További szerzők:	Madai Hajnalka (1971-) (agrármérnök, közgazdász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM108971
Első szerző:	Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:	Food waste in EU countries / Viktória Vida, Tünde Zita Kovács, Adrián Szilárd Nagy, Hajnalka Madai, Beáta Bittner
Dátum:	2022
ISSN:	1789-221X 1789-7874
Megjegyzések:	The biggest challenges of our time include meeting the demand growth resulting from the explosion in population growth and achieving sustainable management. In terms of food, the most significant problem is, on the one hand, that a large part of the population is hungry and, on the other hand, excessive food waste, which results not only in wasted food but also in wasted resources used for its production, transport, packaging and storage. Do to this the unconsumed food has a profoundly negative impact on the environment and the economy. There is a pressing need to prevent and reduce food waste to transition to a resource-efficient Europe. In this study, we would like to show how food waste changes in different countries, focusing on Europe. Our results show a significant discrepancy between Member States' data and where waste is generated. We find no significant correlation between GDP per capita and total food waste, but we find a moderately strong correlation between GDP per capita and restaurant waste at the point of generation.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk food loss food waste EU-27
Megjelenés:	Apstract. - 16 : 2 (2022), p. 1-10. -
További szerzők:	Kovács Tünde Zita (1978-) (közgazdász) Nagy Adrián Szilárd (1975-) (gazdasági agrármérnök) Madai Hajnalka (1971-) (agrármérnök, közgazdász) Bittner Beáta (1980-) (közgazdász)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-22-3 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: