Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM114462
Első szerző:	Madai Hajnalka (agrármérnök, közgazdász)
Cím:	A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok üzemtani elemzése / Madai Hajnalka, Vida Viktória, Jávor Bence, Nábrádi András
Dátum:	2023
ISSN:	0046-5518
Megjegyzések:	A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok fontosabb költség- bevétel- és jövedelmi helyzetének üzemtani elemzése A juhágazatot az EU csatlakozás óta negatív jövedelmezőségi és versenyképtelen technológiai mutatók, egypiacos, exportértékesítés és stagnáló állománylétszám jellemzik. A 2020-2022 években a bárány értékesítési árának emelkedése kiemelkedő lehetőség lehetett volna a jó színvonalú üzemek számára, ha az inputárak nem emelkedtek volna még nagyobb mértékben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztályán készült, valamint a juh-kecske ágazat termelési és export-import egyedszámra vetített adataira alapozva az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 18 évben elért eredményeket mely tényezők befolyásolták. A vizsgált üzemek hazai viszonylatban jó színvonalúnak számítanak, ezért az adatok értékelése révén az eredmények megalapozottnak tekinthetők. Az elemzés során meghatároztuk 18 év átlagában a teljes termelési költség meghatározó elemeit, így a takarmányozási költséget, a munkabér költségét, a tenyészállatok értékcsökkenési értékét, valamint az állategészségügyi költségeket, melyek a teljes termelési költség 81%-át jelentették. A közölt módszertani megközelítés szerint kimutattuk a takarmányozási, a munkabér-, a tenyészállat-értékkülönbözet és az állategészségügyi költségek változásának hatásait. A takarmányköltségek 18 év átlagában a teljes termelési költség közel 53%-át, a munkabérek és járulékai átlagosan 15,25%-át, míg az állategészségügyi költségek 4,47%- tették ki. A bevételekre ható tényezők ismeretében megvizsgáltuk, mely területeken lehetséges az ágazati eredmény javítása, ami elsődlegesen a termelőn és nem a szabadpiaci mechanizmuson alapszik. Hipotézisünk, hogy a hazai juhá- szatok jövedelmezősége alacsony, a vizsgált évek átlagában veszteséges, ami elsősorban az alacsony szaporasági mutatók és a magas termelési költségek aránytalanságára vezethető vissza. Ennek megfelelően fedezeti számításokat végeztünk, amelyekkel azt vizsgáltuk, hogy legalább mekkora százalékkal kellene növekednie a bevételeknek - külön kiemelve a szaporulati mutatót -, hogy az ágazat ne legyen veszteséges (támogatással vagy anélkül). 18 év átlagában kimutattuk, hogy a termelési értéket befolyásoló tényezők esetében az élő bárányok után számított érték adta a bevételek 67,44%-át. A támogatások után elszámolt bevétel a második legnagyobb, meghaladta a teljes termelési érték 16%-át. Az eredmények alakulásánál azt tapasztaltuk, hogy 18 év alatt csupán 2006-ban volt az eredmény - támogatás nélkül - pozitív, akkor is csupán 295 Ft/ anya értékben. Az elvégzett érzékenységvizsgálat és a fedezeti számítások alapján az adatok azt mutatják, hogy a veszteség elkerülése érdekében a szaporulati mutatót átlagosan legalább 23%-kal kellene növelni, ami az 1,03 bárány/anya mutató helyett minimum 1,27-nek felel meg. Ennél magasabb arányt kell elérni, ha az árak nem emelkednek, ha a támogatás nem változik, vagy éppen csökken, egyben feltételezve azt, hogy a termelési költségek sem változnak. A gazdaság állapota miatt a költségtényezők esetében is indokolt mérlegelni a növekedési igényt, vagyis a számadatok ismeretében valószínűsíthetjük, hogy az 1,5-ös szaporulati mutató az az érték, amelyet a juhászatoknak átlagosan el kellene érni azért, hogy a bővített újratermelést elkezdhessék, majd azt meg is tudják valósítani.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Gazdálkodás. - 67 : 4 (2023), p. 291-314. -
További szerzők:	Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Jávor Bence (1979-) (juhkereskedelmi szakember) Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM027223
Első szerző:	Madai Hajnalka (agrármérnök, közgazdász)
Cím:	A világ juhtej termelése, kereskedelme / Madai Hajnal, Teremi Júlia, Jávor Bence
Dátum:	2006
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Magyar mezőgazdaság. Magyar juhászat + kecsketenyésztés. - 15 : 4 (2006), p. 10-11. -
További szerzők:	Teremi Júlia Jávor Bence (1979-) (juhkereskedelmi szakember)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM027222
Első szerző:	Madai Hajnalka (agrármérnök, közgazdász)
Cím:	A világ juhhús fogyasztása / Madai Hajnal, Teremi Júlia, Jávor Bence
Dátum:	2006
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Magyar mezőgazdaság. Magyar juhászat + kecsketenyésztés. - 15 : 3 (2006), p. 4-5. -
További szerzők:	Teremi Júlia Jávor Bence (1979-) (juhkereskedelmi szakember)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM027224
Első szerző:	Madai Hajnalka (agrármérnök, közgazdász)
Cím:	A világ gyapjútermelése, kereskedelme / Madai Hajnalka, Teremi Júlia, Jávor Bence
Dátum:	2006
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Magyar mezőgazdaság. Magyar juhászat + kecsketenyésztés. - 15 : 5 (2006), p. 8-9. -
További szerzők:	Teremi Júlia Jávor Bence (1979-) (juhkereskedelmi szakember)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: