CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM094472
Első szerző:Koncz Gábor (biológus, immunológus)
Cím:Egy cseres-tölgyes állomány (Síkfőkút, Bükk-hegység) magbankja és szerepe a lágyszárú szint regenerálódásában / Koncz Gábor, Papp Mária, Török Péter, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Síkfőkúton a hetvenes évek végétől közel egy évtizedig tartó tölgypusztulás átalakította az erdő struktúráját. A lágyszárú növényzet borítása 1973-ban átlagosan 21% volt. Ez 1988-ra 6%-ra csökkent és azóta sem emelkedett 8% fölé. Célkitűzésünk volt megvizsgálni, hogy az erdő magbankja milyen sűrűségű és fajszámú,mi lyen mértékben hasonlít a föld feletti vegetációhoz. Az erdő magbankját csíráztatásos módszerrel megvizsgáltuk. A magbankot alacsony sűrűségűnek találtuk (kb. 1270 db/m2). Talajmintáinkból 33 faj 314 egyede csírázott. A föld feletti vegetáció és a magkészlet közötti hasonlóság (Srensen-index) 44%. A magkészletben a degradációt jelző fajok magvai vannak többségben. A magvak 99%-a a rövid-távú és hosszú-távú perzisztens kategóriába tartozik. A ruderális fajok magvainak több mint 86%-a hosszú-távú perzisztens, ezek közé tartozik a legnagyobb magszámmal szereplő Chenopodium polyspermum. Eredményeink azt mutatják, hogy a tölgyesekre jellemző lágyszárúak alacsony sűrűségű tranziens és rövid-távú perzisztens magbankot képeznek (mintegy 120 db/m2). The tree decay started in the 80's restructured the forest of the Síkfőkút Project The cover of the shrub layer increased, while the herb's cover decreased. The herb layer cover was 21% in 1973. This decreased to 6% by 1988, and it remained under 8%. We examined the herb seed bank of the forest with germination method. Our objective was to answer how dense was the seed bank of the forest, what was the similarity to the vegetation and what role plays in the regeneration of the forest herb layer. We found relatively low seed bank density with ca. 1270 seed/m?. There were 314 individuals of 33 species germinated from the seed concentrated soil samples. The similarity (Srenson-index) between the aboveground and belowground vegetation was 44%. The 80% of seeds was ruderal in the soil samples. 86% of them were long-term persistent. The most frequent was the Chenopodium polyspermum, probably reflecting the agricultural activity near the area. Our results suggest that the forest herb species form a low dense transient and short-term persistent seed bank (ca.120 seeds/m?).
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
vegetáció dinamika
erdei lágyszárúak
csíráztatás
magperzisztencia
magsűrűség
talaj magbank
vegetation dynamic
forest herbs
germination
seed-persistence
seed density
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 304-315. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM057684
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Talajlégzés vizsgálatok tartamhatású avarmanipulációs modellkísérletben / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Veres Zsuzsa, Vasenszki Tamás, L. Halász Judit, Koncz Gábor, Papp Mária, Tóth János Attila
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Síkfőkút Project meteorológiai adatsorai azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben az erdő melegebbé és szárazabbá vált és ezzel párhuzamosan a talaj éves átlaghőmérséklete is növekedett. Az avarmanipulációs (DIRT) (Detritus Input and Removal Treatments) modellkísérleteinkben a hőmérsékleti adatokat és a talaj széndioxid-kibocsátó kapacitását vizsgáltuk. A felmelegedési időszakban a melegebb talajban a szerves anyagok bomlása felgyorsul és így a talajból több CO2 áramlik ki, ami tovább fokozhatja az üvegházhatást. Méréseink alapján megállapítottuk, hogy a talaj hőmérsékletének növekedésével a talaj CO2-C kiáramlás minden általunk alkalmazott kezelésnél növekvő tendenciát mutat. Azok a kezelések különböztek szignifikánsan (p< 0,05) a kontrolltól, ahol teljesen megvontuk a talaj feletti és talaj alatti avart, illetve szervesanyag bejutást. Eredményeink azt mutatják, hogy a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben 2 ?C-os talaj-átlaghőmérséklet emelkedés hatására 21%-os talajlégzés növekedés következik be. Ha a felmelegedés következtében csökken az erdők avarprodukciója, akkor a nyári időszakban, az erdőtalaj havi átlaghőmérséklete a felső 10 cm-es rétegben megközelítőleg 0,5-1 C-al emelkedik, a téli időszakban pedig kb. 1 C-kal csökken.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
erdőtalajok szerves-anyaga
CO2
felmelegedés
széndioxid-kibocsátás
cseres-tölgyes erdő
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 328-337. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Vasenszki Tamás Halász Judit, L. Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM007362
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:A síkfőkúti cseres-tölgyes fafaj-összetételének és struktúrájánek hosszú távú változásai / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Koncz Gábor, Papp Mária, Richard D. Bowden, Tóth János Attila
Dátum:2007
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke 1972-ben egy cserestölgyes erdőtársulásban (Quercetum petraeae-cerris) ökológiai kutatást indított. A mérésekkel kimutatott éghajlati változások, kombinálódva más faktorokkal, elsősorban az 1980-as évek járványszerű tölgypusztulásával az eltelt időszakban átalakították az erdő fafaj-összetételét és struktúráját. Az erdő alaphektárában 1973-ban végzett faszint struktúra felmérés eredményei, mint referencia adatok, lehetőséget adtak számunkra, hogy azokat a 2004-ben megismételt felmérés eredményeivel összevetve bemutathassuk a több mint 30 év alatt történt változásokat. Az alaphektárban a Quercus petraea (Mattuschka) Liebl. (1784) egyedek közel 70 %-a elpusztult. A mediterrán elterjedésű Quercus cerris L. (1753) fák száradása jóval kisebb mértékű, csupán 16 % körüli volt. A kipusztult fákat más fafajok feltörekvő egyedi pótolták. A kiritkult lombkorona szint alatt egy második szint alakult ki, melyet jelenleg elsősorban 10 -13 méter magas Acer campestre L. (1753) egyedek alkotnak. Mellette Acer tataricum L. (1753), Cerasus avium L. Moench. (1794) és Carpinus betulus L. (1753) egyedek is fává nőttek a magas cserjeszintből.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cseres-tölgyes
erdőszerkezet változás
juharosodás
diverzitás növekedés
regenerálódás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 93-100. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Koncz Gábor (1984-) (biológus) D. Bowden, Richard Tóth János Attila (1945-) (ökológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM094473
Első szerző:Papp Mária (biológus, botanikus)
Cím:Egy cseres-tölgyes lágyszárú növényzetének válasza avarmanipulációra / Papp Mária, Koncz Gábor, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Schellenberger Judit, Tóth János Attila
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Ökoszisztémákban, így az erdőkben is a növényi avar mennyisége és eloszlása befolyásolja a talaj mikrobiális folyamatait, így annak kémiai tulajdonságait, de a növényzet struktúráját is. Ennek vizsgálatára 2000?ben hoszszú távra avarmanipulációs kísérleteket állítottunk be (Tóth et al. 2007) az észak magyarországi síkfőkúti cseres?tölgyes erdőben. A kísérleti rendszer 7x7 m?es tartós parcelláiban három éven keresztül vizsgáltuk a lágyszárú növényzet válaszát az egyes kezelésekre. Azokban a parcellákban, ahol az avar mennyiségét megnöveltük, kis mértékű fajszám? és borításnövekedést tapasztaltunk. Ezzel szemben az avartól megfosztott parcellákon jelentős változások voltak. Ott, ahol az avareltávolítás nem járt együtt a fás szárú növényzet eltávolításával, csak a fajszám emelkedett szignifikánsan. Ahol a fásszárúak eltávolítása és a parcellák ?körbeszigetelése" miatt a lecsökkent transpiráció a talajt szinte folyamatosan nedvesen tartotta, mind a borítás, mind a fajszám ugrásszerűen megnőtt. A talaj magbankja aktivizálódott. A gyomfajok térhódítása figyelhető meg, miközben az erdő évelő fajai visszaszorultak. Eredményeink igazolják az avar szerepét az erdő természetességének megőrzésében, és az elfekvő magkészlet gyors aktiválódását kezelések/bolygatások hatására. In temperate forest ecosystems the soil microbial processes, soil chemical quality and the structure of vegetation are both basically influenced by the quantity and distribution of the litter. To study these phenomena long term litter?manipulation research (five treatments, 3 repetitions) was started in 2000 in a North?Hungarian oak forest (Tóth et al. 2007). In this study we examined how the herb layer of 7x7 m permanent plots reacted to the different litter treatments between 2000 and 2003. The herb species number and cover were followed. In the quadrates with doubled litter the herbs increased slightly. On the plots where the litter was removed the increase was higher, but only the species number increased significantly. On the plots where the transpiration was reduced by the exclusion of roots and the removal of the woody vegetation, the increase of species number and cover was great and abrupt. The seed bank of the soil quickly activated. Weed species expansion was observed, while the perennial species of the forest were forced back. According to our results the role of litter was verified in the preserving of forest naturalness. The quick mobilization of the persistent weed seed bank after disturbance was also proved.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
avarkezelések
lágyszárú borítás
fajszám
magkészlet
litter treatments
herb cover and species number
seed bank
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 316-327. -
További szerzők:Koncz Gábor (1970-) (biológus, immunológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Schellenberger Judit Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM094499
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Lúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete / Török Péter, Papp Mária, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Lúdlegelést követően homoki gyepek spontán regenerálódását tanulmányoztuk két felső és két alsó buckaoldali helyzetű területen. Területenként 5 db, 4m2-es állandó kvadrátban, évente három időpontban rögzítettük a fajonkénti borítást (1991?2002). A vizsgálat utolsó évében (2002) fúrással nyert talajminták koncentrálást követő csíráztatásával vizsgáltuk a regenerálódó gyepek magkészletét. A kezdeti időszakban jellemző egyéves gyomközösségeket évelő egyszikűek (Carex stenophylla, Cynodon dactylon, Poa angustifolia és P. pratensis) dominálta vegetáció váltotta fel. A magkészletet túlnyomórészt egyéves és rövid életű évelő fajok alkották, emellett a domináns évelő egyszikű fajok aránya is számottevő volt. A magkészlet sűrűsége 10300 és 40900 mag/m2 értékek között változott. A mintavételi év kivételével a magkészlet összetétele legjobban az 1994?1998 közötti időszak vegetációjára hasonlított. Az alsó helyzetű területeken az évelő egyszikűek magasabb borítása akadályozta a rövid életű fajok felújulását és magkészlet képzését, ami alacsonyabb fajgazdagságot és kisebb magkészlet sűrűséget eredményezett a felső helyzetű területekhez képest. Eredményeink azt mutatják, hogy a fajgazdagság növeléséhez különösen a mélyebb fekvésű, nagyobb produkciójú területeken további kezelések szükségesek (pl. juh és szarvasmarha legeltetés, szénaráhordás). Spontaneous regeneration of four degraded sandy grassland sites was studied. Our aim was to evaluate spontaneous regeneration capacity of acidic sandy grasslands after overgrazing by domestic geese. Three hypotheses were tested using long-term vegetation records and seed bank data. (i) Short-lived, early successional species comprise the majority of the seed banks and late successional perennials have sparse seed banks. (ii) Composition of seed banks is more similar to pioneer vegetation than to later successional stages. (iii) The similarity is higher between vegetation and seed banks in the upper positioned plots than in the closed, lower positioned ones. Two sites located in the upper part of dune slopes, and another two positioned on the lower part were studied. In each site the percentage cover of vascular species was recorded in five 4 m2 sized permanent plots, three times a year between 1991 and 2002. In the last year of the study (2002) soil seed banks were sampled. Two vertical segments (0?5, 5?10 cm) were separately analyzed. The seedling emergence method was applied on concentrated samples. Annuals and short-lived perennial dicots comprised the majority of the seed bank. The dominant perennial graminoids also built up dense seed banks. Seed density varied between 10300 and 40900 seeds/m2. Significantly higher seed densities were found in upper sites than in lower ones. We found a low to medium similarity (Jaccard similarity <0.45) between vegetation and the seed bank; similarity was the highest with the vegetation of the 1994?1998 period, except for the year of the seed bank sampling. The vertical position of sites had a significant effect on the regeneration after overgrazing. The large cover of grasses in lower sites decreased species richness and it also decreased seed densities by preventing seed set of annuals and short-lived perennials. Here, further management practices (e.g. grazing) are needed to increase species richness.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szekunder szukcesszió
lúdlegelés
magkészlet
Cynodonti-Festucetum
secondary succession
goose grazing
seed bank
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 134-146. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Pályázati támogatás:T/15 42848
OTKA
T/19 67748
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.