CCL

Összesen 17 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM094472
Első szerző:Koncz Gábor (biológus, immunológus)
Cím:Egy cseres-tölgyes állomány (Síkfőkút, Bükk-hegység) magbankja és szerepe a lágyszárú szint regenerálódásában / Koncz Gábor, Papp Mária, Török Péter, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Síkfőkúton a hetvenes évek végétől közel egy évtizedig tartó tölgypusztulás átalakította az erdő struktúráját. A lágyszárú növényzet borítása 1973-ban átlagosan 21% volt. Ez 1988-ra 6%-ra csökkent és azóta sem emelkedett 8% fölé. Célkitűzésünk volt megvizsgálni, hogy az erdő magbankja milyen sűrűségű és fajszámú,mi lyen mértékben hasonlít a föld feletti vegetációhoz. Az erdő magbankját csíráztatásos módszerrel megvizsgáltuk. A magbankot alacsony sűrűségűnek találtuk (kb. 1270 db/m2). Talajmintáinkból 33 faj 314 egyede csírázott. A föld feletti vegetáció és a magkészlet közötti hasonlóság (Srensen-index) 44%. A magkészletben a degradációt jelző fajok magvai vannak többségben. A magvak 99%-a a rövid-távú és hosszú-távú perzisztens kategóriába tartozik. A ruderális fajok magvainak több mint 86%-a hosszú-távú perzisztens, ezek közé tartozik a legnagyobb magszámmal szereplő Chenopodium polyspermum. Eredményeink azt mutatják, hogy a tölgyesekre jellemző lágyszárúak alacsony sűrűségű tranziens és rövid-távú perzisztens magbankot képeznek (mintegy 120 db/m2). The tree decay started in the 80's restructured the forest of the Síkfőkút Project The cover of the shrub layer increased, while the herb's cover decreased. The herb layer cover was 21% in 1973. This decreased to 6% by 1988, and it remained under 8%. We examined the herb seed bank of the forest with germination method. Our objective was to answer how dense was the seed bank of the forest, what was the similarity to the vegetation and what role plays in the regeneration of the forest herb layer. We found relatively low seed bank density with ca. 1270 seed/m?. There were 314 individuals of 33 species germinated from the seed concentrated soil samples. The similarity (Srenson-index) between the aboveground and belowground vegetation was 44%. The 80% of seeds was ruderal in the soil samples. 86% of them were long-term persistent. The most frequent was the Chenopodium polyspermum, probably reflecting the agricultural activity near the area. Our results suggest that the forest herb species form a low dense transient and short-term persistent seed bank (ca.120 seeds/m?).
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
vegetáció dinamika
erdei lágyszárúak
csíráztatás
magperzisztencia
magsűrűség
talaj magbank
vegetation dynamic
forest herbs
germination
seed-persistence
seed density
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 304-315. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM014429
Első szerző:Koncz Gábor (biológus)
Cím:The role of seed bank in the dynamics of understory in an oak forest in Hungary / G. Koncz, Mária Papp, P. Török, Zs. Kotroczó, Zs. Krakomperger, G. Matus, B. Tóthmérész
Dátum:2010
ISSN:0236-5383
Megjegyzések:We studied the potential role of seed bank in the dynamics of the understory in a turkey-sessile oak forest(Querceteum petraeae-cerris) in Hungary. We used long term records of the herb layer (1973-2006) andthe seed bank composition of 2006 to asses the role of seed bank in the regeneration of herb layer. Thetotal cover of herb layer decreased from 22% (1973) to 6% (1988), and remained low (<10%) till 2006;coinciding with the increasing cover of secondary canopy dominated by Acer campestre. We found a lowdensity seed bank (ca. 1300 seed/m2). Altogether 33 species were germinated from the soil samples.A few generalist weed species composed the majority of seed bank. It was possible to assign a seed banktype for 19 species; 14 species out of 19 was long-term persistent. We found that the characteristic perennialforest herbs and grasses had only sparse seed bank. The Jaccard similarity between vegetation andseed bank was low (<30%). Our results suggest that the continuous establishment of forest herbs are notbased on local persistent seed bank; it should be based on vegetative spreading and/or seed rain.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Egészség- és Környezettudomány
Forest decay
herb species
seed density
seed persistence
seedling emergence
Megjelenés:Acta Biologica Hungarica. - 61 : Suppl.11 (2010), p. 109-119. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Matus Gábor (1968-) (botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM057949
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Talajlégzés vizsgálatok hosszú-távú avarmanipulációs modellkísérletekben / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Veres Zs., Vasenszki T., L. Halász J., Koncz Gábor, Papp Mária, Tóthmérész Béla, Tóth János Attila
Dátum:2008
ISBN:978-963-9909-08-3
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat
Megjelenés:"Molekuláktól a globális folyamatokig" : V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia : ... Nyíregyházi Főiskola, ... 2008. november 6-9. : program és absztrakt-kötet / szerk. Lengyel Szabolcs. - p. 75. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Vasenszki Tamás Halász Judit, L. Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM057945
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Erdőtalaj szerves széntartalmának dinamikája különböző avarinputok hatására / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Lukács József, Veres Zsuzsa, Koncz Gábor, Papp Mária, Fekete István, Tóth János Attila
Dátum:2006
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat
Megjelenés:7. Magyar Ökológus Kongresszus : Előadások és poszterek összefoglalói / szerk. Szentesi Árpád, Szövényi Gergely, Török János. - p. 111
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Lukács József Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Koncz Gábor Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Fekete István Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM057684
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Talajlégzés vizsgálatok tartamhatású avarmanipulációs modellkísérletben / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Veres Zsuzsa, Vasenszki Tamás, L. Halász Judit, Koncz Gábor, Papp Mária, Tóth János Attila
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Síkfőkút Project meteorológiai adatsorai azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben az erdő melegebbé és szárazabbá vált és ezzel párhuzamosan a talaj éves átlaghőmérséklete is növekedett. Az avarmanipulációs (DIRT) (Detritus Input and Removal Treatments) modellkísérleteinkben a hőmérsékleti adatokat és a talaj széndioxid-kibocsátó kapacitását vizsgáltuk. A felmelegedési időszakban a melegebb talajban a szerves anyagok bomlása felgyorsul és így a talajból több CO2 áramlik ki, ami tovább fokozhatja az üvegházhatást. Méréseink alapján megállapítottuk, hogy a talaj hőmérsékletének növekedésével a talaj CO2-C kiáramlás minden általunk alkalmazott kezelésnél növekvő tendenciát mutat. Azok a kezelések különböztek szignifikánsan (p< 0,05) a kontrolltól, ahol teljesen megvontuk a talaj feletti és talaj alatti avart, illetve szervesanyag bejutást. Eredményeink azt mutatják, hogy a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben 2 ?C-os talaj-átlaghőmérséklet emelkedés hatására 21%-os talajlégzés növekedés következik be. Ha a felmelegedés következtében csökken az erdők avarprodukciója, akkor a nyári időszakban, az erdőtalaj havi átlaghőmérséklete a felső 10 cm-es rétegben megközelítőleg 0,5-1 C-al emelkedik, a téli időszakban pedig kb. 1 C-kal csökken.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
erdőtalajok szerves-anyaga
CO2
felmelegedés
széndioxid-kibocsátás
cseres-tölgyes erdő
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 328-337. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Vasenszki Tamás Halász Judit, L. Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM057603
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Effects of Climate Change on Litter Production in a Quercetum petraeae-cerris Forest in Hungary / Zsolt Kotroczó, Zsuzsa Veres, István Fekete, Mária Papp, János Attila Tóth
Dátum:2012
ISSN:1787-064X
Megjegyzések:Climate change is a global problem. During the last century the increase of annual averagetemperature was 0.68?C, while the decrease of annual average of precipitation was 83 mm in Hungary.According to the long term meteorological data of Síkfőkút forest ILTER site the annual averagetemperature increased while average of yearly precipitation decreased, the forest climate becamewarmer and dryer. These processes could considerably contribute to forest decline, not only in theQuercetum petraeae-cerris stand of Síkfőkút, but everywhere in the country. Species composition andstructure of the forest have changed considerably, as 68% of sessile oak (Quercus petraea) and 16% ofTurkey oak (Quercus cerris) have died. Forest decline resulted in the breaking up of the formerlyclosed canopy, and consequently, in the formation of gaps in the forest. In the gaps, a secondarycanopy developed with tree species of less forestry value. As a consequence, mass regeneration offield maple (Acer campestre) appeard in the gaps. The formation of gaps accelerated the warming andaridity of forests. In the article we answer the following question: how did climatic change andchanging forest structure influence the leaf-litter production in the last four decades?
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
oak forest
oak decline
Síkfokút Project
litter production
climate change
Megjelenés:Acta Silvatica et Lignaria Hungarica. - 8 : 1 (2012), p. 31-38. -
További szerzők:Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Fekete István (1986-) (élelmiszerminőség-biztosító agrármérnök) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM007362
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:A síkfőkúti cseres-tölgyes fafaj-összetételének és struktúrájánek hosszú távú változásai / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Koncz Gábor, Papp Mária, Richard D. Bowden, Tóth János Attila
Dátum:2007
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke 1972-ben egy cserestölgyes erdőtársulásban (Quercetum petraeae-cerris) ökológiai kutatást indított. A mérésekkel kimutatott éghajlati változások, kombinálódva más faktorokkal, elsősorban az 1980-as évek járványszerű tölgypusztulásával az eltelt időszakban átalakították az erdő fafaj-összetételét és struktúráját. Az erdő alaphektárában 1973-ban végzett faszint struktúra felmérés eredményei, mint referencia adatok, lehetőséget adtak számunkra, hogy azokat a 2004-ben megismételt felmérés eredményeivel összevetve bemutathassuk a több mint 30 év alatt történt változásokat. Az alaphektárban a Quercus petraea (Mattuschka) Liebl. (1784) egyedek közel 70 %-a elpusztult. A mediterrán elterjedésű Quercus cerris L. (1753) fák száradása jóval kisebb mértékű, csupán 16 % körüli volt. A kipusztult fákat más fafajok feltörekvő egyedi pótolták. A kiritkult lombkorona szint alatt egy második szint alakult ki, melyet jelenleg elsősorban 10 -13 méter magas Acer campestre L. (1753) egyedek alkotnak. Mellette Acer tataricum L. (1753), Cerasus avium L. Moench. (1794) és Carpinus betulus L. (1753) egyedek is fává nőttek a magas cserjeszintből.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cseres-tölgyes
erdőszerkezet változás
juharosodás
diverzitás növekedés
regenerálódás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 93-100. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Koncz Gábor (1984-) (biológus) D. Bowden, Richard Tóth János Attila (1945-) (ökológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM057946
Első szerző:Krakomperger Zsolt (biológia tanár)
Cím:Talajenzim-aktivitás mérési eredmények a Síkfőkút DIRT Project keretében / Krakomperger Zsolt, Kotroczó Zsolt, Fekete István, Veres Zsuzsa, Koncz Gábor, Papp Mária, Tóth János Attila
Dátum:2006
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat
Megjelenés:7. Magyar Ökológus Kongresszus : Előadások és poszterek összefoglalói / szerk. Szentesi Árpád, Szövényi Gergely, Török János. - p. 123
További szerzők:Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Fekete István Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM057950
Első szerző:Krakomperger Zsolt (biológia tanár)
Cím:Egy cseres-tölgyes erdő fa-megújulási dinamikájának vizsgálata / Krakomperger Zsolt, Kotroczó Zsolt, Koncz Gábor, Papp Mária, Veres Zs., Tóthmérész Béla, Tóth János Attila
Dátum:2008
ISBN:978-963-9909-08-3
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat
Megjelenés:"Molekuláktól a globális folyamatokig" : V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia : ... Nyíregyházi Főiskola, ... 2008. november 6-9. : program és absztrakt-kötet / szerk. Lengyel Szabolcs. - p. 77. -
További szerzők:Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM094750
Első szerző:Papp Mária (biológus, botanikus)
Cím:Cseres-tölgyes erdő lágyszárú szintjének hosszútávú vizsgálata = Long term study of a sessile oak-turkey oak forest herb layer / Papp Mária, Koncz Gábor, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Matus Gábor, Tóth János Attila
Dátum:2006
ISSN:1219-9672 2064-4507
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Kitaibelia. - 11 : 1 (2006), p. 71-71. -
További szerzők:Koncz Gábor (1984-) (biológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Matus Gábor (1968-) (botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM094473
Első szerző:Papp Mária (biológus, botanikus)
Cím:Egy cseres-tölgyes lágyszárú növényzetének válasza avarmanipulációra / Papp Mária, Koncz Gábor, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Schellenberger Judit, Tóth János Attila
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Ökoszisztémákban, így az erdőkben is a növényi avar mennyisége és eloszlása befolyásolja a talaj mikrobiális folyamatait, így annak kémiai tulajdonságait, de a növényzet struktúráját is. Ennek vizsgálatára 2000?ben hoszszú távra avarmanipulációs kísérleteket állítottunk be (Tóth et al. 2007) az észak magyarországi síkfőkúti cseres?tölgyes erdőben. A kísérleti rendszer 7x7 m?es tartós parcelláiban három éven keresztül vizsgáltuk a lágyszárú növényzet válaszát az egyes kezelésekre. Azokban a parcellákban, ahol az avar mennyiségét megnöveltük, kis mértékű fajszám? és borításnövekedést tapasztaltunk. Ezzel szemben az avartól megfosztott parcellákon jelentős változások voltak. Ott, ahol az avareltávolítás nem járt együtt a fás szárú növényzet eltávolításával, csak a fajszám emelkedett szignifikánsan. Ahol a fásszárúak eltávolítása és a parcellák ?körbeszigetelése" miatt a lecsökkent transpiráció a talajt szinte folyamatosan nedvesen tartotta, mind a borítás, mind a fajszám ugrásszerűen megnőtt. A talaj magbankja aktivizálódott. A gyomfajok térhódítása figyelhető meg, miközben az erdő évelő fajai visszaszorultak. Eredményeink igazolják az avar szerepét az erdő természetességének megőrzésében, és az elfekvő magkészlet gyors aktiválódását kezelések/bolygatások hatására. In temperate forest ecosystems the soil microbial processes, soil chemical quality and the structure of vegetation are both basically influenced by the quantity and distribution of the litter. To study these phenomena long term litter?manipulation research (five treatments, 3 repetitions) was started in 2000 in a North?Hungarian oak forest (Tóth et al. 2007). In this study we examined how the herb layer of 7x7 m permanent plots reacted to the different litter treatments between 2000 and 2003. The herb species number and cover were followed. In the quadrates with doubled litter the herbs increased slightly. On the plots where the litter was removed the increase was higher, but only the species number increased significantly. On the plots where the transpiration was reduced by the exclusion of roots and the removal of the woody vegetation, the increase of species number and cover was great and abrupt. The seed bank of the soil quickly activated. Weed species expansion was observed, while the perennial species of the forest were forced back. According to our results the role of litter was verified in the preserving of forest naturalness. The quick mobilization of the persistent weed seed bank after disturbance was also proved.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
avarkezelések
lágyszárú borítás
fajszám
magkészlet
litter treatments
herb cover and species number
seed bank
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 316-327. -
További szerzők:Koncz Gábor (1970-) (biológus, immunológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Schellenberger Judit Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM057689
Első szerző:Tóth János Attila (ökológus)
Cím:The Effects of Climate Change on Element Content and Soil pH (Síkfőkút DIRT Project, Northern Hungary) / János Attila Tóth, Péter Tamás Nagy, Zsolt Krakomperger, Zsuzsa Veres, Zsolt Kotroczó, Sándorné Kincses, István Fekete, Mária Papp, Ilona Mészáros, Viktor Oláh
Dátum:2013
Megjegyzések:In the Detritus Inputs and Removal Treatment (DIRT) field experimentsestablished at the Síkf}okút Site (northern Hungary) in October 2000, an experimentalapproach was applied to study long-term effects of litter quality and quantityon pH and nutrient mobility of soil in a Quercetum petraeae-cerris forest. Ourprevious results have suggested that decreases in organic matter content, total N,Ca2+ and Mg2+ concentrations in the soil are the consequence of the reduction inforest litter production induced by climate change and the resultant soil degradationover a longer period. An eight-year litter manipulation demonstrated a relationbetween soil pH and Mg2+ and Ca2+ concentrations in the soil. The reduction of litterproduction resulted in a decrease of the soil pH which occurred due to the decreasingMg2+ and Ca2+ inputs into the soil, and consequent reduction of soil bufferingcapacity against the acidifying effects of the acidic intermediates of litter decompositionand humus compounds. If the litter production increases as a result ofclimate change, it should be accompanied by increasing C, total N, Ca2+ and Mg2+contents in the soil and soil pH, with a positive effect on the soil organic matter andfertility. However, this scenario is rather unlikely as our results indicated decreasinglitter production in the measurement period.
ISBN:978-3-642-12725-0
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok könyvfejezet
climate change
DIRT Project
soil
element content
Megjelenés:The Carpathians : Integrating Nature and Society Towards Sustainability. Environmental Science and Engineering / ed. Jacek Kozak, Katarzyna Ostapowicz, Andrzej Bytnerowicz, Bartłomiej Wyżga. - p. 77-88. -
További szerzők:Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Kincses Sándorné (1964-) (agrokémia) Fekete István (1986-) (élelmiszerminőség-biztosító agrármérnök) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Mészáros Ilona (1952-) (biológus) Oláh Viktor (1980-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2