CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM060391
Első szerző:Bene Enikő (agrármérnök)
Cím:A levélterület és a fotoszintézis szerepe a kukorica vetésidejének optimalizálásában / Bene Enikő, Sárvári Mihály
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 64 (2015), p. 5-10. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM087809
Első szerző:Boros Beáta (agrármérnök)
Cím:Az NPK műtrágyázás és a tőszám hatása a kukorica produktivitására bioetanol célú termesztésnél / Boros Beáta, Sárvári Mihály
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A kukorica ipari (bioetanol) célú termesztéshez új termesztéstechnológiára van szükség. A kísérletünkben a célnak megfelelő hibrid tesztelés útján történő kiválasztásával foglalkoztunk, az NPK műtrágyázás, valamint a tőszám és a termés közötti összefüggést vizsgáltuk. A kísérleteket 2008-ban csernozjom talajon állítottuk be. Bioetanol előállításnál fontos a jó termőképességű és magas keményítőtartalmú hibrid megválasztása. A termesztéstechnológia esetében a N kismértékű csökkentése, a kálium növelése, a tőszámoptimum intervallum felső értékének alkalmazása, és a teljes érésben való betakarítása javasolható, amikor a szárazanyag tartalom a 86%-ot megközelítette, valamint a fehérjéhez viszonyítva a keményítő tartalom a legnagyobb.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
bioetanol
műtrágyázás
tőszám
tesztelés
maize
bioethanol
fertilization
plant
density
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 41 (2010), p. 13-18. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM102199
Első szerző:El Hallof Nóra
Cím:A vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára / El Hallof Nóra, Sárvári Mihály
Dátum:2004
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A kukorica termésbiztonságában meghatározó szerepe van a vetésidőnek, a tápanyagellátásnak és a tőszámnak. A kísérletben 10 különböző eltérő genetikai tulajdonságú hibrid termőképességét három vetésidő és öt műtrágyakezelés alkalmazásával vizsgáltuk. A hibridek a harmadik (V.17.) vetésidőben adták a legnagyobb termésmennyiséget, de ebből nem lehet általános következtetéseket levonni, mivel ebben az évben a nyár második felében nagyobb mennyiségű csapadék érkezett, ezt a harmadik vetésidő kukorica állománya még tudta hasznosítani, míg az első két vetésidő állománya már nem. A betakarításkoriszemnedvesség-tartalom a harmadik vetésidőben magasabb volt azoptimális 14-15%-nál, még az érési időszakban intenzív vízleadásdinamikával rendelkező hibridek sem tudták utolérni az első két vetésidőben kapott (IV. 11.; IV. 27.) alacsonyabb szemnedvesség-tartalmat. Adott esetben mérlegelni kell, hogy a harmadik vetésidőtöbblettermése fedezi-e a szárítási költségeket. Tápanyagellátás tekintetében a hibridek egy része a N120,P2O575, K2O90 kg/ha műtrágyakezelésnél adta a legnagyobb termést, a műtrágya adagok további növelése már termésdepressziót okoztak. A hibridek másik része termésnövekedéssel reagált a további műtrágyaadag kezelésekre, de ez csekély mértékű volt. Összességében elmondható, hogy az adott kísérletben a hibridek agroökológiai optimuma N 120, P2O575, K2O90kg/ha műtrágyakezelésnél volt, de hatékonyság szempontjából a N80, P2O550, K2O60 kg/ha műtrágyakezelés volt a legkedvezőbb.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
vetésidő
tápanyagellátás
termésbiztonság
betakarításkori szemnedvesség tartalom
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 13 (2004), p. 75-80. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM082399
Első szerző:Kovács Péter (agrármérnök)
Cím:Correlation between the weather in 2017 and the productivity of maize / Kovács Péter, Sárvári Mihály
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 74 (2018), p. 89-93. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM067557
Első szerző:Kovács Péter (agrármérnök)
Cím:Az NPK műtrágyázás és a tőszám hatása az eltérő genetikai alapú kukorica hibridek termésére félüzemi kísérletben / Kovács Péter, Sárvári Mihály
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 69 (2016), p. 103-108. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM074192
Első szerző:Seres Emese (növényvédő agrármérnök)
Cím:The importance of millet production in regional production, with special emphasis on climate change / Emese Seres, Mihály Sárvári
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Regional production is a traditional production structure developed adjusting to the geographical, climatic, biological and soil conditions in given production regions, a certain territorial specification of agricultural production, and a type of farming that best fits in the natural conditions and takes the biological needs of plant and animal species into account as fully as possible. The most probable element of risk in plant production is the changeable, extreme weather. That is the reason why the specific characteristics of the place of production and the characteristics of regional production should be considered at a greater extent. The establishment of the range of varieties appropriate for the place of production is the key issue in regional production. One of our historically grown cereal plants that can excellently be fit in the regional production is millet. Due to its short growing season, favourable reproduction ratio and that it is relatively undemanding, in the Middle Ages it used to be grown in larger quantities. Its good nutritional values made it an important food item, but over time, as a result of industrialisation and technological progress, it has been eclipsed by other cereal crops. In our country it is mainly used to cook porridge, but it also used in the form of flour and as a base material in the spirit drinks sector. In the recent decades it has been applied only in small area, mostly as a secondary crop in areas that dried out from drainage water in late spring, or as a replacement of extinct sowings due to its late sowing time. For the agriculture of the future, considering the climate change, water will be the determining factor. My examinations took place in the area of Institutes for Agricultural Research and Educational Farm of University of Debrecen, in the Research Institute of Nyíregyháza, in a small-plot experiment in 4 replicates, in 2016.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
millet
sowing date
regional production
climate change
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 74 (2018), p. 141-146. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM068982
Első szerző:Seres Emese (növényvédő agrármérnök)
Cím:A köles termesztéstechnológiájának fejlesztése eltérő ökológiai feltételek között / Seres Emese, Sárvári Mihály
Dátum:2015
Megjegyzések:A köles rendkívül jó alkalmazkodóképességgel jellemezhető növény, ami lehetővé teszi a növény kései, illetve másodvetését is. Azonban a meg késett vetés hatásai jelentkeznek a termesztéstechnológiai elemek hatékonyságában is. Erre irányuló vizsgálataimat a DE Nyíregyházi Kutatóintézet és Karcagi Kutatóintézet területén beállított, négy ismétléses, szántóföldi kisparcellás kísérletben végeztem 2014-ben. A vizsgált termesztéstechnológiai tényezők (genotípus, vetésidő, tápanyagellátás, tenyészterület) közül legnagyobb hatást a vetésidő esetében tapasztaltunk.A késői vetés által okozott, optimálistól eltérő körülmények között a termesztéstechnológiai elemek érvényesülése jelentősen kisebb mértékű.A vizsgált genotípusok tekintetében a termesztéstechnológiai elemek változó mértékben befolyásolják a termés mennyiségét. A vizsgált tényezők közül 2014-ben a vetésidő gyakorolta a legnagyobb hatást a termés alakulására. A genotípusok közül a Maxi fajta érte el a legnagyobb termésmennyiségeket a legtöbb kezeléskombinációban.A vetésidő és az állománysűrűség tekintetében szignifikáns különbséget tudtunk kimutatni a kezelések között, azonban 2014-ben a tápanyag ellátás hatása nem bizonyult szignifikánsnak (a csapadékeloszlás kedvezőtlen volt).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
köles
tápanyagellátás
vetésidő
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 64 (2015), p. 63-67. -
További szerzők:Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.