CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM112839
Első szerző:Apáti Norbert (geográfus)
Cím:A középfokú oktatási ingázás vizsgálata Magyarországon a 2010-es években / Apáti Norbert, Pénzes János
Dátum:2023
ISSN:1216-3384 1419-8827
Megjegyzések:A középfokú oktatási ingázás fontos szerepet tölt be az oktatás rendszerében hazánkban. Vizsgálatunk során három időmetszetben (2013, 2016 és 2019) elemeztük az ingázási hálózatokat, amely során az intézményi adatokat településekre összesítettük. Az ingázás csökkenő értékeiben közrejátszanak a demográfiai folyamatok és a hazai oktatáspolitika hatása (a tankötelezettségi korhatár csökkentése). Ez a csökkenés azonban elsősorban a vidéki és elmaradott térségekben jelentkezett, ugyanakkor a nagyvárosok agglomerációs térségeiben intenzív és bővülő ingázási övezeteket lehet megfigyelni.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
commute to school
hinterlands
networks
secondary education
Megjelenés:Educatio. - 32 : 2 (2023), p. 207-227. -
További szerzők:Pénzes János (1980-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM113782
Első szerző:Hegedűs László Dávid (PhD hallgató)
Cím:Debrecen belső szuburbanizációjának vizsgálata térinformatikai módszerekkel - lehetőségek és korlátok / Hegedűs László Dávid, Pénzes János, Apáti Norbert
Dátum:2020
ISBN:978-963-318-886-6
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
A szuburbanizáció az egyik legmeghatározóbb társadalmi térfolyamatként jelent meg hazánkban is, különösen az 1990-es évektől kezdve. Ezen belül is kiemelten fontos a szerepe a nagyvárosok belső szuburbanizációjának, amely a közigazgatási területen belül zajlik, emiatt nehezebb is a detektálása. Tanulmányunkban Debrecen példáján keresztül mutatjuk be azokat a téradatforrásokat, amelyek a jelenség elemzésére alkalmasak lehetnek, ugyanakkor egy részük vizsgálatunk szempontjából nem volt megfelelő. Két időmetszetben - 2000-re és 2020-ra vonatkozóan - elkészült adatbázisunk kiértékelésének előzetes eredményei jelzik a belső szuburbanizáció főbb irányait és mértékét.
Megjelenés:Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában XI. : Theory meets practice in gis / szerk. Molnár Vanda Éva. - p. 109-114. -
További szerzők:Pénzes János (1980-) (geográfus) Apáti Norbert (1992-) (geográfus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM112042
035-os BibID:(Scopus)85167829601
Első szerző:Hegedűs László Dávid (PhD hallgató)
Cím:Analysis of the Intra-Urban Suburbanization with GIS Methods : the Case of Debrecen Since the 1980s / Hegedűs László Dávid, Túri Zoltán, Apáti Norbert, Pénzes János
Dátum:2023
ISSN:1336-6157 2454-1001
Megjegyzések:The issues of intra-urban suburbanization tend to be received increasing attention during the last decades. The rapidly growing possibilities through the GIS-based methods provide new ways to analyse the processes. In the current research, a new methodology of dataset building was implemented in order to cover different types of resources (topographic maps, orthophotos, satellite images) and to create basis for a longitudinal analysis by the example of Debrecen. The resulted parcel level point layers ensured detailed grid-based analyses to discover changes between the early 1980s and 2000 and after the millennium until nowadays. The investigation drew the attention to the different tendencies of intra-urban suburbanization in which some areas proved to be continuously dynamic (some parts of the urban fringe or the external part of the inner areas), some garden zones' role changed and unambiguous decrease was represented by some agricultural territories. The most dynamic territories were characterised by quick densification and by extension of the built-up areas at the fringes. The rapid suburbanization process slowed down after the 1990s, but it has not stopped in Debrecen. These findings tend to be regarded as spatial concentration process within the frame of relative deconcentration of the population (as part of intra-urban suburbanization).
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
GIS methods
Great Hungarian Plain
grid
intra-urban suburbanization
longterm changes
urban fringe
urban sprawl
Megjelenés:Folia Geographica. - 65 : 1 (2023), p. 23-39. -
További szerzők:Túri Zoltán (1980-) (geográfus) Apáti Norbert (1992-) (geográfus) Pénzes János (1980-) (geográfus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM117642
035-os BibID:(Scopus)85184757347
Első szerző:Pénzes János (geográfus)
Cím:Border areas and educational attainment : Long-term analysis of Hungary for the period between 1960 and 2022 / János Pénzes, István Papp, Norbert Apáti, János Péter Kiss
Dátum:2023
ISSN:1821-2506
Megjegyzések:The educational indicators are an important basis for spatial researches focusing on regional development. Border areas provide special conditions for educational attainment, but the levels of aggregated results are worse in general. Different distance categories and given sections of Hungarian border areas are separated in order to detect the altering development paths of the complex educational attainment index (CEAI). This complex indicator combines the number of people with high school graduation and with diploma in the ratio of the 20 years or older population (with a weighting procedure included). Border areas are generally characterized by worse educational attainment values than the national average, but during the last more than six decades, significant convergence of data could be observed, in which the dominance of large towns is decisive. For this reason, suburbanization significantly impacts the spatial pattern of educational attainment in the border zones. Most parts of the settlements are below the national average, however general conditions are better in the case of the Austrian border section. However, the previously assumed continuous development of this border section has not been confirmed by our analysis.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
border areas
development paths
educational attainment
regional analysis
spatial structure
Megjelenés:DETUROPE - The Central European Journal of Tourism and Regional Development. - 15 : 2 (2023), p. 109-128. -
További szerzők:Papp István (1992-) (geográfus, geoinformatikus) Apáti Norbert (1992-) (geográfus) Kiss János Péter
Pályázati támogatás:Bolyai János Kutatási Ösztöndíj(bo_104_22)
MTA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM078753
Első szerző:Pénzes János (geográfus)
Cím:Térségi sokszínűség és stabilitás : az iskolázottság települési szintű egyenlőtlenségeinek változása Magyarországon 1990-2011 között / Pénzes János, Kiss János Péter, Deák Attila, Apáti Norbert
Dátum:2018
ISSN:0018-7828 2064-8251
Megjegyzések:Az iskolázottság az egyik legfontosabb tényezője a területi fejlettségnek, ezért egyenlőtlenségi folyamatait érdemes nyomon követni. Magyarországon a rendszerváltást követően lefékeződött az egyenlőtlenségek csökkenésének addig jellemző több évtizedes trendje, majd az ezredfordulótól újra mérséklődtek az iskolázottság területi egyenlőtlenségei, azonban több - részben módszertani - kérdés is felmerült a térfolyamatokban. Tanulmányunkban a népszámlálásból származó iskolázottsági mutatót, az átlagos elvégzett osztályszám településszintű adatait elemeztük, 1990-re, 2001-re és 2011-re. Az eredmények alátámasztották, hogy a vidéki átlaghoz képest a mutató változása (összességében illeszkedik a fejlettségi térszerkezet rendszerváltás utáni formálódásához) javuló képzettségi viszonyokat eredményezett, azonban vannak relatív nyertes és vesztes térségek. Előbbiekhez tartozik a főváros, a nagyvárosok agglomerációi, az ÉszaknyugatDunántúl, valamint a Balaton övezete, utóbbiakhoz elsősorban az ipari szerkezetátalakítás térségei és a tradicionális periférikus térségek. A járásokon belüli egyenlőtlenségek vizsgálata eltérő térségi pályákra mutatott rá. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a legnagyobb mértékű és tovább növekvő egyenlőtlenség a periférikus térségekben volt, míg a fejlettebb, kedvezőbb iskolázottságú térségekben a kisebb különbözőség és a domináns nivellálódás a jellemző. Ez az összefüggés bizonyítja a Williamson-féle "fordított U-hipotézis" érvényesülését a jövedelmi viszonyokban (Németh-Kiss 2007) és az iskolázottságban is. Vizsgálataink bebizonyították, hogy egyes iskolázottsági mutatókban az elmaradott település csoportok tartós lemaradása, illetve fokozódó leszakadása a rendszerváltás után is megmaradt.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Gini-index
iskolázottság
periférikus térségek
területi autokorreláció
területi egyenlőtlenségek
Williamson-hipotézis
Megjelenés:Területi Statisztika. - 58 : 6 (2018), p. 567-594. -
További szerzők:Kiss János Péter Deák Attila (1983-) Apáti Norbert (1992-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-17-4
egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1