CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM074715
Első szerző:Diószegi Judit (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Cím:Alkoholfogyasztási szokásokat befolyásoló génváltozatok vizsgálata a magyar lakosság és a telepszerű körülmények között élők körében / Diószegi Judit, Fiatal Szilvia, Tóth Réka, Moravcsik-Kornyicki Ágota, Sándor János, Ádány Róza
Dátum:2013
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok konferenciacikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 91 : 3 (2013), p. 189. -
További szerzők:Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Tóth Réka Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő) Sándor János Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM110044
Első szerző:Fiatal Szilvia (epidemiológus, népegészségügyi szakember)
Cím:Az angiotenzin-konvertáz enzim ins/del polimorfizmusa növeli a metabolikus szindróma iránti fogékonyságot a magyar populációban / Fiatal Szilvia, Széles György, Szigethy Endre, Tóth Réka, Ádány Róza
Dátum:2009
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:A metabolikus szindróma (MS) patogenezisében bizonyítottan mind genetikai mind környezeti tényezők szerepet játszanak. Az angiotenzin konvertáz enzim (ACE) és angiotenzinogén (AGT) gének termékei a renin-angiotenzin rendszer részeként fontos szerepet játszanak a szervezet só-, víz háztartásának és az érpálya állapotának szabályozásán keresztül a vérnyomás beállításában. Irodalmi adatok alapján az ACE gén ins/del és az AGT gén M235T polimor"zmusa kapcsolatba hozható a MS-ra való fogékonyság kialakulásával. Célunk volt, hogy meghatározzuk a fenti génváltozatok magyar felnőtt (20?69 éves) lakosságra jellemző genotípusmegoszlását és allélfrevenciáját, valamint azt, hogy a metabolikus szindrómára való fogékonyság kialakulásával milyen kapcsolatba hozhatók. A célpopulációt a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programban résztvevő 8 megye (Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) háziorvosi praxisainak felnőtt fér" és női lakossága képezte. A vizsgálatba került egyének nem és kor szerinti eloszlása jól közelítette a teljes magyar felnőtt lakosság nem- és koreloszlását. A vizsgálatban önkéntesen résztvevők közül 1762 vizsgálati személy genotípus analízise volt technikailag megvalósítható. A DNS minták genotipzálását LightCyclerTM real time PCR készülékkel végeztük. A genotípusok és betegség közötti kapcsolat elemzéséhez a beteg csoportba az International Diabetes Federation kritériumrendszere alapján metabolikus szindrómásnak tekinthető egyének tartoztak. A betegcsoportban a klinikai fenotípusoknak megfelelően további alcsoportokat képeztünk. Az AGT esetében a vad genotípus (M235M) 26%-ban, a heterozigóta (M235T) 50,7%-ban, a mutáns (T235T) pedig 23,3%-ban fordult elő. Az ACE genotípusok relatív gyakorisága: vad (II) 21,8%, heterozigóta (ID) 50,8%, mutáns (DD) 27,4% volt. A számított allélfrekvencia azt AGT gén esetében: vad M235 allél: 0,51, mutáns 235T allél:0,49; míg ACE gén esetében: vad I allél 0,47, mutáns D allél 0,53 volt. Az AGT gén esetében nem volt szigni"káns különbség a genotípusmegoszlást illetően a beteg és nem beteg csoport között még az ACE gén DD genotípusa és a D allél szigni"- kánsan gyakrabban fordult elő a betegcsoportban, mint a nem beteg csoportban (p=0,006). Az ACE DD genotípust hordozóknál 46 %-kal nagyob genotípushoz tartozókhoz képest (p=0,007). Bizonyítékot találtunk arra, hogy az ACE I/D génpolimor"zmus hatással van a metabolikus szindróma komponenseinek társulásában (dislipidaemias csoportokban szigni"kánsan gyakrabban fordul elő, p=0,022) így feltételezhető, hogy a renin-angiotensin rendszer szerepet játszik a lipid metabolizmusban is, melynek tisztázása további vizsgálatokat
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
metabolikus szindróma (MS)
Megjelenés:Népegészségügy. - 87 : 3 (2009), p. 139-140. -
További szerzők:Széles György (1969-) (epidemiológus) Szigethy Endre (1980-) (szociológus, epidemiológus) Tóth Réka Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM105988
Első szerző:Fiatal Szilvia (epidemiológus, népegészségügyi szakember)
Cím:Népegészségügyi genomika - kutatás, gyakorlat és törvényi háttér hazánkban / Fiatal Szilvia, Ádány Róza
Dátum:2013
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:Bevezetés: A népegészségügyi genomika multidiszcip lináris háttérrel rendelkező dinamikusan fejlődő terü let. Szerzők munkájának célja, hogy hazai viszonylat ban áttekintsék a releváns kutatási eredményeket, a gya korlati megvalósulás és jogi szabályozás elemeit. Módszerek: Szerzők az adatgyűjtéshez strukturált, kulcsz szavas irodalomkeresést hajtottak végre a PubMed se gítségével. Azokat az angol és magyar nyelven publi kált vizsgálatokat választották ki, amelyek népegész ségügyi szempontból a legnagyobb súlyú betegségek genetikai aspektusaira összpontosítanak. A keresést 2013. június 31-ével zárták le. Áttekintették továbbá genetika/genomika és biobankok területét érintő jogi szabályozást is. Eredmények: A legtöbb eredmény a kardiovaszkulá ris (43 közlemény), a gasztrointesztinális (40 közle mény), a pszichiátriai (39 közlemény) és tumoros (27 közlemény) betegségek genetikai meghatározottságá nak vizsgálata kapcsán jelent meg. Az elvégzett elem zések többségében kandidáns gén megközelítést alkal mazó asszociációs vizsgálatok voltak jellemzően eset kontroll elrendezésben. Az esetszámok néhány százas nagyságrendűek voltak, az esetek mellé választott kont rollcsoport egy, az adott betegségtől mentes vizsgálati csoport volt. A kardiovaszkuláris betegségcsoporton belül elvégzett kutatások képviselték a vizsgált idősza kon belül elvégzett vizsgálatok közel egynegyedét, me lyen belül a koronáriabetegség és az iszkémiás stroke szerepelt kiemelt hangsúllyal. A gasztrointesztinális meg betegedések közül a gyulladásos bélbetegségek kaptak prioritást, míg a daganatos betegségek esetében a ko lorektális, az emlő- és ovárium-karcinóma iránti gene tikai fogékonyság vizsgálata történt a leggyakrabban. Az Alzheimer-kórra és a depresszióra való hajlam ta nulmányozása volt a meghatározó a pszichiátriai be tegségcsoportban. Hazánkban jelenleg hatályos szabá lyozás szerint a 2008. évi XXI. törvény foglakozik cél zottan a genetikai tesztekkel/szűrésekkel, kutatásokkal és részletesen mutatja be a biobankok működésének szabályait is. Következtetések: Napjainkban populációs és egyéni szinten egyaránt egyre elterjedtebbé válik annak becs lése, hogy bizonyos komplex patogenezisű betegségek kialakulásának mekkora a kockázata. Ahhoz, hogy be csülni tudjuk egy génvariáns fogékonyságban betöltött szerepét a magyar lakosságra speciHkus adatokkal (pl. allélfrekvencia, populációs járulékos kockázati hányad) kell rendelkeznünk. A jogszabályi háttér vizsgálatakor világossá vált, hogy a genetika népegészségügyi hasz nosításának jogi megalapozottsága már hazánkban is biztosított, de a részletes szabályozás kidolgozás még várat magára.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
népegészségügyi genomika
Megjelenés:Népegészségügy. - 91 : 3 (2013), p. 187. -
További szerzők:Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM009441
Első szerző:Fiatal Szilvia (epidemiológus, népegészségügyi szakember)
Cím:A népegészségügyi szempontból jelentős betegségekre hajlamosító genetikai mutációk előfordulása a magyar populációban / Fiatal Szilvia, Ádány Róza
Dátum:2009
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
népegészségügy
genomika
nem fertőző betegségek
beegségekre való fogékonyság
gén (allél) frekvencia
Megjelenés:Népegészségügy. - 87 : 3 (2009), p. 185-194. -
További szerzők:Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM075977
Első szerző:Nardos, Abebe (PhD)
Cím:SNPs-based risk estimates suggest no increased genetic susceptibility of Roma to diabetes mellitus / Nardos Abebe, Pikó Péter, Fiatal Szilvia, Kósa Zsigmond, Sándor János, Ádány Róza
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Népegészségügy. - 96 : 2 (2018), p. 141. -
További szerzők:Pikó Péter (1987-) (biológus) Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Kósa Zsigmond (1953-) (orvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM109995
Első szerző:Natae, Shewaye (PhD hallgató)
Cím:Strongly associated prothrombotic SNPs could efficiently predict the venous thrombosis risk / Shewaye Fituma Natae, Sándor János, Ádány Róza, Fiatal Szilvia
Dátum:2022
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:Venous thrombosis (VT) is multifactorial trait that attributed to the burden of cardiovascular diseases worldwide. Although abundant single nucleotide polymorphisms (SNPs) provoke the susceptibility of an individual to VT; it seems five most strongly associated SNPs play the greatest role. Association and risk prediction models are rarely established by using merely 5-strongly associated SNPs. We aimed to explore five SNPs' [rs6025 (F5 Leiden), rs2066865 (FGG), rs2036914 (F11), rs8176719 (ABO), and rs1799963 (F2)] combined risk prediction ability in the Hungar ian population. SNPs were genotyped in clinically confirmed VT patients (n=298) and controls (n=400). Associations were estab lished using standard genetic models. Genetic risk scores (unweighted-unGRS, weighted- wGRS) were computed as well. Correspondingly, area under receiver operating characteristic curves (AUCs) for individual SNP, for 5 SNPs, and for non-genetic risk factors were estimated to explore VT risk predictability. The risk allele frequency of rs6025 was the highest for VT patient (OR=3.2 [95% CI: 2.50; 4.95]. The rs6025, rs2036914, and rs8176719 were associated with the trait using all genetic models. The rs2066865 was associated with VT us ing a multiplicative, additive, and recessive model only before the multiple correction testing. Conversely, rs1799963 did not show any significant association with VT. The AUC of Leiden mutation F5 (rs6025) showed better dis Shewaye Fituma Natae1,2 Sándor János1 Ádány Róza1,3 Fiatal Szilvia1 Strongly associated prothrombotic SNPs could efficiently predict the venous thrombosis risk 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészség- és Járványtani Intézet ? 4028 Debrecen, Kassai út 26. Mobil: (20) 574 4234 ? E-mail: natae.shewaye@med.unideb.hu 2 Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola, Debrecen 3 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészség- és Járványtani Intézet, MTA-DE Népegészségügyi Kutatócsoport, Debrecen P/1. P/2. népegészségügy / 99. évfolyam 2. szám (2022) nke xv. konferenciája 231 criminative accuracy than other SNPs (AUC=0.62 [95% CI: 0.57; 0.66]. The wGRS was a better predictor than the unGRS (AUC=0.67 [95% CI: 0.63, 0.71] vs. AUC=0.65 [95% CI: 0.60, 0.69], respectively). Furthermore, the com bination of genetic and non-genetic (eg. age, sex, BMI) VT risk factors significantly increased the AUC to 0.87 [95% CI: 0.84, 0.89, p<0.0001). Conclusions: Our study revealed that strongly associated five SNPs combined with non-genetic factors could efficiently predict individual VT risk susceptibility.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
prothrombotic SNPs
venous thrombosis risk
Megjelenés:Népegészségügy. - 99 : 2 (2022), p. 230-231. -
További szerzők:Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM080728
Első szerző:Pikó Péter (biológus)
Cím:A Framingham rizikó score segítségével becsült kardiovaszkuláris kockázat összehasonlító vizsgálata a magyar általános és roma lakosságot reprezentáló mintapopulációkon / Pikó Péter, Fiatal Szilvia, Kósa Zsigmond, Sándor János, Ádány Róza
Dátum:2019
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 3 (2019), p. 320. -
További szerzők:Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Kósa Zsigmond (1953-) (orvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
egyéb
MTA11010
egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM079518
Első szerző:Pikó Péter (biológus)
Cím:A csökkent HDL-koleszterin szint a roma lakosság körében tapasztalt magas prevalenciájában szerepet játszó genetikai tényezők / Pikó Péter, Fiatal Szilvia, Kósa Zsigmond, Sándor János, Ádány Róza
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Népegészségügy. - 96 : 1 (2018), p. 39-50. -
További szerzők:Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Kósa Zsigmond (1953-) (orvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:TÁMOP4.2.1,B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP4.2.2,A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM075961
Első szerző:Pikó Péter (biológus)
Cím:CETP és LIPC haplotípusok hatása a HDL-koleszterin szintre a magyar általános és roma populációkban / Pikó Péter, Fiatal Szilvia, Kósa Zsigmond, Sándor János, Ádány Róza
Dátum:2018
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Népegészségügy. - 96 : 2 (2018), p. 133. -
További szerzők:Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Kósa Zsigmond (1953-) (orvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM066296
Első szerző:Soltész Beáta
Cím:Koronária betegségre hajlamosító génpolimorfizmusok reprezentációja a magyar általános és roma populációban / Soltész Beáta, Fiatal Szilvia, Kósa Zsigmond, Sándor János, Ádány Róza
Dátum:2016
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 94 : 3 (2016), p. 154-155. -
További szerzők:Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Kósa Zsigmond (1953-) (orvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM055906
Első szerző:Tomori Valéria
Cím:Az éhomi vércukorszintet befolyásoló génvariánsok vizsgálata az általános magyar lakosság és telepszerű körülmények között élők körében / Tomori Valéria, Kósa Zsigmond, Moravcsik-Kornyicki Ágota, Fiatal Szilvia, Nagy Attila, Ádány Róza
Dátum:2014
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
Doktori iskola
Megjelenés:Népegészségügy. - 92 : 2 (2014), 110. p. -
További szerzők:Kósa Zsigmond (1953-) (orvos) Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő) Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Egészségtudományok Doktori Iskola
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM110042
Első szerző:Tóth Réka
Cím:A krónikus májbetegségek és az alkoholfogyasztás genetikai hátterének vizsgálata magyar férfiak körében / Tóth Réka, Pocsai Zsuzsa, Fiatal Szilvia, Széles György, Kardos László, Petrovski Beáta, Martin McKee, Ádány Róza
Dátum:2010
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:A krónikus májbetegségek standardizált halálozási aránya Magyarországon jóval magasabb, mint az Európai Uniós átlag. Az alkohol dehidrogenáz 1B (ADH1B) rs2066702, valamint az ADH1C rs1693482 és rs698 polimorUzmusok irodalmi adatok alapján csökkentik az alkoholbontás sebességét, ezáltal növelhetik a máj betegség kialakulásának kockázatát, míg az ADH1B rs122998 változatának jelenléte ellentétesen hat. Vizsgálataink során 273 krónikus májbetegséggel diag nosztizált és 745 nem májbeteg, 45?64 év közötti férU genotipizálására került sor. Az rs2066702 az alacsony prevalencia miatt nem került elemzésre. Az ADH1C rs1693482 és rs698 között szin te teljes kapcsoltság mutatható ki (r2>0,99), míg ezek és az ADH1B rs122998 között csak mérsékelt (r2=0,37 és 0,38). Az ADH1B rs122998 csökkenti többek között az alkoholfüggőség (esélyhányados (EH)=0,52), va lamint a májbetegségek kialakulásának kockázatát (EH=0,46), azonban ez utóbbi összefüggés eltűnik, ha az alkoholfogyasztásra korrigálunk. Az rs1693482 és rs698 mutációk a májbetegségre nem, az alkoholfo gyasztásra azonban hatnak, homozigóta formában nö velik az alkoholfüggőség kialakulásának kockázatát (EH=1,61 és EH=1,63). Az rs122998/ rs1693482/ rs698 polimorUzmusok együttes hatását vizsgálva kiderült, a vad/vad/vad genotípushoz képest csökken ti a májbetegségek kialakulásának esélyét a heterozi góta/vad/vad (EH=0,38) és a heterozigóta/heterozigó ta/heterozigóta (EH=0,46) genotípus, azonban alko holfogyasztásra korrigálva csak utóbbi esetében tűnik el az összefüggés. Az alkoholfüggőség esélye nagyobb a vad/heterozigóta/heterozigóta (EH=1,44) és a vad/ mutáns/mutáns (EH=1,63) genotípusú személyekben, és csökkent a heterozigóta/heterozigóta/heterozigóta (EH=0,46) genotípusnál. Mindezen eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált polimorUzmusok az alkoholfogyasztási szokásokon ke resztül hatnak a májbetegségekre, valamint azt, hogy mivel egymás hatását módosíthatják, ezért indokolt a lehető legtöbb polimorUzmus együttes vizsgálata.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
krónikus májbetegségek
Megjelenés:Népegészségügy. - 88 : 3 (2010), p. 185. -
További szerzők:Pocsai Zsuzsanna (1970-) (népegészségügyi szakember) Fiatal Szilvia (1978-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Széles György (1969-) (epidemiológus) Kardos László (1970-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Petrovski Beáta (1977-) (szociológus, epidemiológus) McKee, Martin Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1