CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM108109
Első szerző:Juhászné Tóth Réka (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Szelénnel dúsított tej előállítása / Juhászné Tóth Réka, Kiss Dóra, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:2019
ISBN:978-615-5606-09-0
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Magyar Táplálkozástudományi Társaság XLIV. Vándorgyűlése programja és az előadások összefoglalói / szerk. Antal Emese, Biró Lajos, Gelencsér Éva, Lugasi Andrea, Rurik Imre. - p. 22. -
További szerzők:Kiss Dóra (1992-) (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP-VEKOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM087653
Első szerző:Juhászné Tóth Réka (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:A szelén szerepe a táplálkozásban; szelénnel dúsított tej és tejtermékek előállítása / Juhászné Tóth Réka, Kiss Dóra, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:2019
ISSN:0025-004X
Megjegyzések:A Föld számos területén, többek között Magyarországon is, a talaj szelénben szegény, ezért a táplálékkal nem tudunk elegendő szelénhez jutni. Felmerült annak a lehetősége, hogy az állati eredetű termékeket is dúsítsák szelénnel. Kutatásukban a szerzők szelenizált élesztővel egészítették ki tejelő tehenek takarmányát (1?2 mg Se/nap) azért, hogy kiderítsék milyen körülmények között állítható elő szelénes tej és tejtermék. Napi 1 mg szelénkiegészítés hatására a tej szeléntartalma a kezdeti 18 ?g/kg szintről csaknem duplájára, 31 ?g/kg-ra emelkedett, 2 mg esetén pedig 53 ?g/kg-ra nőtt. Az ebből előállított tejtermékek szeléntartalmát (gomolya: 58,5; orda, 167,2; félkemény sajt: 200,0; túró: 154,8 ?g/kg) a kontroll tejből előállítottakhoz képest (sorrendben, 66,0; 80,8; 88,6; 57,4 ?g/kg) két és fél, háromszorosára tudták növelni.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Állatorvosok Lapja. - 141 (2019), p. 625-631. -
További szerzők:Kiss Dóra (1992-) (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM108110
Első szerző:Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Élelmiszer alapanyagok fehérjetartalmának és aminosav-összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:2019
ISBN:978-615-5606-09-0
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Magyar Táplálkozástudományi Társaság XLIV. Vándorgyűlése programja és az előadások összefoglalói / szerk. Antal Emese, Biró Lajos, Gelencsér Éva, Lugasi Andrea, Rurik Imre. - p. 24. -
További szerzők:Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM108115
035-os BibID:(Scopus)85098887650
Első szerző:Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 1. rész = Determination of amino acid composition of foods by photometric methods, Part 1 : A tirozin, a triptofán és a fenilalanin meghatározása = Determination of tyrosine, tryptophan and phenylalanine / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:2020
ISSN:0422-9576
Megjegyzések:Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározására manapság leginkább az ioncserés oszlopkromatográfiát (IEC) ninhidrinnel történő oszlop utáni származékképzéssel, és a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC) oszlop előtti származékképzéssel alkalmazzák. A maga nemében mindkét módszer kiváló akár speciális feladatok megoldására, akár a fehérje összes aminosavainak meghatározására. A módszerek azonban olyan célműszereket (IEC), vagy speciális eszközöket (HPLC) igényelnek, melyek drágák, és működtetésük magasan szakképzett analitikusokat igényel, amit kisebb laboratóriumok, gyártásközi ellenőrzést végző üzemi egységek nem engedhetnek meg maguknak. Az általunk javasolt módszerek, megfelelő mintaelőkészítés után egy olyan UV-VIS spektrofotométerrel megvalósíthatók, amelyek képesek az aromás aminosavak és a színes aminosav származékok mérésére a 200- 800 nm tartományban. Ebben a közleményünkben az összes aminosav ninhidrinnel történő meghatározására, az aromás aminosavak együttes meghatározására, a tirozin és a triptofán együttes mennyiségének mérésére, a tirozin, a triptofán és a fenilalanin külön-külön történő meghatározásra kidolgozott fotometriás módszerekről számolunk be. Ezen módszerek közül a legalkalmasabbakat szeretnénk kvantitatívvá fejleszteni, és alkalmazhatóvá tenni élelmiszervizsgáló laboratóriumok számára. Mivel a triptofán indol csoportja a fehérjék hidrolízisénél alkalmazott 6 mólos sósavas hidrolízis során gyakorlatilag teljesen elbomlik, ebben a közleményben ismertetjük azokat a fehérje hidrolízis módszereket is, amelyek alkalmasak élelmiszerek triptofán tartalmának meghatározására.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 3 (2020), p. 3105-3116. -
További szerzők:Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP-VEKOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM104200
035-os BibID:(Scopus)85098882733
Első szerző:Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 2. rész - A metionin, a cisztin, a lizin és az arginin meghatározása = Determination of amino acid composition of foods by photometric methods, Part 2 - Determination of methionine, cystine, lysine and arginine / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:2020
ISSN:0422-9576
Megjegyzések:Az élelmiszerek aminosav tartalmának fotometriás meghatározásáról szóló összefoglaló közleményünk második részében két esszenciális (metionin, lizin) és két félig eszszenciális aminosav (cisztin, arginin), az irodalomban közölt meghatározási módszereit ismertetjük. A két kéntartalmú aminosav szelektív meghatározását az teszi lehetővé, hogy úgy a metionin metil-merkapto csoportja, mint a cisztin redukciójával képződött cisztein szulfhidril csoportja olyan speciális származékképzési reakciókba vihetők, amelyek csak ezekre az aminosavakra jellemzők. Ugyanez elmondható a lizin epszilon-amino csoportjáról és az arginin guanidin-csoportjáról is, amelyekkel speciális színreakciókat létrehozva lehetővé válik az érintett aminosavak egyedi meghatározása. A metionin meghatározására a legalkalmasabb reakció az, amelynek során a metionin katalizálja a platina és palládium komplexek elszíneződését, amelyből következtetni lehet a metionin mennyiségére. Megfelelő körülmények között a reakciót a szerves szulfidok és a cisztin sem zavarják. A cisztin-, cisztein-meghatározás első lépése a cisztin redukciója ciszteinné, amelyet a cisztein és a származékképző reagens - leggyakrabban a 5,5'-ditio-bis-(2-nitro-benzoesav) között lezajló reakció követ. A mennyiségi meghatározást a keletkezett színes vegyület fotometriás mérésével lehet elvégezni. A lizin esetében a lizin szabad ?-amino csoportját reagáltatják a származékképzővel, leggyakrabban az 1-fluoro-2,4-dinitro-benzollal, majd mérik a színintenzitást. Az arginin esetében leggyakrabban a guanidin-csoport és az alfa-naftol valamint nátrium hipobromid közti reakció a meghatározás alapja.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
aminosavak meghatározása
fehérje hidrolízis
aminosavak színreakciói
fotometria
metionin
cisztin
cisztein
lizin
arginin
Megjelenés:Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 4 (2020), p. 3177-3187. -
További szerzők:Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM107511
Első szerző:Zurbó Zsófia (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök)
Cím:Prebiotikumok előállítása di- és trikarbonsavak, valamint a laktóz reakciójával / Zurbó Zsófia, Juhászné Tóth Réka, Kiss Dóra, Csapó János
Dátum:2019
ISBN:978-615-5606-09-0
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Magyar Táplálkozástudományi Társaság XLIV. Vándorgyűlése programja és az előadások összefoglalói / szerk. Antal Emese, Biró Lajos, Gelencsér Éva, Lugasi Andrea, Rurik Imre. - p. 60. -
További szerzők:Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Kiss Dóra (1992-) (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM104203
035-os BibID:(Scopus)85087175005
Első szerző:Zurbó Zsófia (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök)
Cím:Preparation of prebiotics by lactose-malic acid and lactose-citric acid reaction / Zsófia Zurbó, János Csapó
Dátum:2020
ISSN:0422-9576 2676-8704
Megjegyzések:Prebiotics are indigestible food components that serve as nutrients for bifidobacteria and lactobacilli in the colon. Dietary fiber and oligosaccharides are typical prebiotics, therefore, prebiotics were prepared in our experiments by reacting lactose with malic acid and citric acid at the right concentration and for the right length of time at the optimal temperature. The ideal parameters of the reaction were determined, as well as the consumption of the starting materials and the increase in the concentration of the final product, and the total sugar content of the hydrolyzed prebiotic after hydrochloric acid hydrolysis. In vitro experiments have shown that the final product prepared by us is resistant to carbohydrate degrading enzymes (which is a basic requirement for a prebiotic) and thus can serve as a nutrient for the probiotic bacteria living in the colon.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
lactose
malic acid
citric acid
prebiotics
sugar determination
enzymatic degradation
Megjelenés:Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 2 (2020), p. 2970-2975. -
További szerzők:Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM104204
035-os BibID:(Scopus)85087175005
Első szerző:Zurbó Zsófia (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök)
Cím:Prebiotikumok előállítása a laktóz-almasav és a laktóz-citromsav reakciójával / Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:2020
ISSN:0422-9576
Megjegyzések:A prebiotikumok olyan emészthetetlen élelmiszer komponensek, amelyek a vastagbélbe jutva a bifidobaktériumok és a laktobacillusok számára tápanyagul szolgálnak. A diétás rostok és az oligoszacharidok tipikus prebiotikumok, ezért kísérleteink során prebiotikumokat állítottunk elő a laktóz, az almasav, valamint a citromsav megfelelő koncentrációban és megfelelő ideig, optimális hőmérsékleten végzett reakciójával. Meghatároztuk a reakció ideális paramétereit, mértük a kiindulási anyagok fogyását és a végtermék koncentrációjának növekedését, sósavas hidrolízist követően elemeztük a hidrolizált prebiotikum összescukor-tartalmát. In vitro kísérletekkel bebizonyítottuk, hogy az általunk előállított végtermék ellenáll a szénhidrátbontó enzimeknek(ez egy prebiotikum esetében alapkövetelmény), hogy végül a vastagbélbe jutva tápanyagul szolgáljon az ott élő probiotikus baktériumok számára.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
laktóz
almasav
citromsav
prebiotikum
cukor-meghatározás
enzimes bontás
Megjelenés:Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 2 (2020), p. 2963-2969. -
További szerzők:Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM082716
Első szerző:Zurbó Zsófia (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök)
Cím:Keresztkötések létrehozása di- és trikarbonsavak valamint laktóz reakciójával / Zurbó Zsófia, Kiss Dóra, Csapó János
Dátum:2019
ISBN:1843-6293
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:XXV. Nemzetközi Vegyészkonferencia = 25th International Conference on Chemistry / szerk. Majdik Kornélia. - p. 49. -
További szerzők:Kiss Dóra (1992-) (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.