Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM010925
Első szerző:	Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Anti-microbial antibodies in celiac disease : trick or treat? / Maria Papp, Ildiko Foldi, Istvan Altorjay, Eszter Palyu, Miklos Udvardy, Judit Tumpek, Sandor Sipka, Ilma Rita Korponay-Szabo, Eva Nemes, Gabor Veres, Tamas Dinya, Attila Tordai, Hajnalka Andrikovics, Gary L. Norman, Peter Laszlo Lakatos
Dátum:	2009
ISSN:	1007-9327 (Print)
Megjegyzések:	To determine the prevalence of a new set of anti-glycan and anti-outer membrane protein (anti-OMP) antibodies in a Hungarian cohort of adult Celiac disease (CD) patients. METHODS: 190 consecutive CD patients [M/F: 71/119, age:39.9 (SD:14.1) years], 100 healthy, and 48 gastrointestinal controls were tested for glycan anti-Saccharomyces cerevisiae (gASCA), anti-laminaribioside (ALCA), anti-chitobioside, anti-mannobioside, anti-OMP antibodies and major NOD2/CARD15 mutations. Thirty out of 82 CD patients enrolled at the time of diagnosis were re-evaluated for the same antibodies after longstanding gluten-free diet (GFD). RESULTS: 65.9% of the CD patients were positive for at least one of the tested antibodies at the time of the diagnosis. Except anti-OMP and ALCA, anti-microbial antibodies were exclusively seen in untreated CD; however, the overall sensitivity was low. Any glycan positivity (LR+: 3.13; 95% CI: 2.08-4.73) was associated with an increased likelihood ratio for diagnosing CD. Significant correlation was found between the levels of anti-glycan and anti-endomysial or anti-transglutaminase antibodies. Anti-glycan positivity was lost after longstanding GFD. Anti-glycan antibody titers were associated with symptoms at presentation, but not the presence of NOD2/CARD15 mutations. Patients with severe malabsorption more frequently had multiple antibodies at diagnosis (P = 0.019). CONCLUSION: The presence of anti-glycan antibodies in CD seems to be secondary to the impaired small bowel mucosa which can lead to increased antigen presentation. Furthermore, anti-glycan positivity may be considered an additional marker of CD and dietary adherence.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	World Journal of Gastroenterology 15 : 31 (2009), p. 3891-3900. -
További szerzők:	Földi Ildikó (1981-) (orvos) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Pályu Eszter (1983-) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Korponay-Szabó Ilma (1959-) (gyermekgyógyász) Nemes Éva (1957-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Tordai Attila Andrikovics Hajnalka Norman, Gary L. Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM013661
Első szerző:	Vitális Zsuzsanna (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Phenotypic polymorphism of haptoglobin : a novel risk factor for the development of infection in liver cirrhosis / Vitális Zsuzsanna, Altorjay István, Tornai István, Palatka Károly, Kacska Sándor, Pályu Eszter, Tornai Dávid, Udvardy Miklós, Hársfalvi Jolán, Dinya Tamás, Veres Gábor, Lakatos Péter László, Papp Mária
Dátum:	2011
ISSN:	0198-8859
Megjegyzések:	The ?-chain alleles 1 and 2 of haptoglobin(Hp) molecule account for three phenotypes, which have biologically important differences in their antioxidant, scavenging, and immunomodulatory properties and may thereby influence the course of inflammatory diseases. A follow-up observational study was conducted to assess the association between haptoglobin phenotype and the development of clinically significant bacterial infections in patients with liver cirrhosis. Sera of 336 patients with liver cirrhosis of various etiologies and 384 healthy subjects were investigated. Haptoglobin phenotypes were determined by gel electrophoresis and assigned corresponding genotype. Haptoglobin phenotype distributions of patients and controls was similar (Hp1-1: 10.7% vs. 11.5%, Hp2-1: 47.9% vs. 46.1% and Hp2-2: 41.4% vs. 42.4%). The probability of clinically significant bacterial infections was calculated for each haptoglobin phenotype (Hp1-1: 50.0%, Hp2-1: 36.0% and Hp2-2: 26.6%, p=0.039). In a logistic regression analysis, Hp1-1 phenotype (p=0.015, OR:2.74, 95%CI:1.22-6.13), Child-Pugh stage (p=0.038, OR:1.40, 95%CI:1.02-1.91) and presence of co-morbidities (p?0.001, OR:2.64, 95%CI:1.63-4.27) were independently associated with infections. In a Cox-regression analysis, Hp1-1 phenotype (p=0.014), Child-Pugh stage C (p<0.001), and presence of co-morbidities (p=0.004) were associated with time to first infectious episode. Phenotypic hHaptoglobin polymorphism was independent predictor for risk and time to first clinically significant bacterial infectious episode.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Human Immunology. - 72 : 4 (2011), p. 348-354. -
További szerzők:	Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kacska Sándor (1975-) (belgyógyász) Pályu Eszter (1983-) Tornai Dávid (1989-) (hepatológia, biomarker kutatás) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus) Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Veres Gábor (1969-2020) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: