Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM058263
Első szerző:	Fodor Mariann (szemész)
Cím:	Szaruhártya-átültetés Magyarországon : az Országos Keratoplastica Regiszter adatai / Fodor Mariann, Módis László, Szalai Eszter, Berta András
Dátum:	2014
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:	Szemészet. - 151 (2014), p. 43. -
További szerzők:	Módis László (1964-) (szemész szakorvos, kontaktológus) Szalai Eszter (1984-) (orvos) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM020309
Első szerző:	Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:	Corneal transplantation in Hungary (1946-2009) / Módis L. Jr., Szalai E., Facskó A., Fodor M., Komár T., Berta A.
Dátum:	2011
ISSN:	1442-6404
Megjegyzések:	To identify changing trends in indications for corneal transplantation in Debrecen, Hungary over the past 64 years. DESIGN: Retrospective study, at the Department of Ophthalmology, University of Debrecen, Hungary. PARTICIPANTS: Four thousand seven hundred and seventy-eight patients who underwent keratoplasty. METHODS: The analysis was based on medical charts, surgical descriptions and eye bank records. MAIN OUTCOME MEASURES: Keratoplasty indications between January 1946 and December 2009. For an easier overview, the 64-year interval was divided into seven time periods (1946-1955, I; 1956-1965, II; 1966-1975, III; 1976-1985, IV; 1986-1995, V; 1996-2005, VI; 2006-2009, VII). RESULTS: Over the 64 years, clinical indications for keratoplasty were corneal scarring (24.9%), regraft (18.6%), keratoconus (18.6%), pseudophakic/aphakic corneal oedema (12%), stromal corneal dystrophies (6%), non-infectious keratitis (4.7%), chemical injuries (3.3%), corneal degenerations (3%), mechanical trauma (1.7%), infectious keratitis (1.4%), endothelial corneal dystrophies (1.3%) and others (4.5%). During periods I-IV, corneal scarring was the most common indication for corneal transplantation. In period V, corneal ectasia became the leading clinical indication. Regraft was the most frequent indication in period VI. In the most recent years, an emerging tendency in pseudophakic/aphakic corneal oedema as the indication for keratoplasty was observed. CONCLUSIONS: In Hungary, the number of grafts has increased greatly in the past 64 years, the transplantation rates are similar to those of industrial countries. Indications for corneal transplantation have changed considerably over the last half decade from corneal scarring to corneal ectasia, regraft and pseudophakic/aphakic corneal oedema.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:	Clinical And Experimental Ophthalmology. - 39 : 6 (2011), p. 520-525. -
További szerzők:	Szalai Eszter (1984-) (orvos) Facskó Andrea (1953-) (szemész) Fodor Mariann (1975-) (szemész) Komár Timea (1975-) (szemész) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM014376
Első szerző:	Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:	Endothelialis keratoplasztikával szerzett tapasztalatok / Módis László, Kettesy Beáta, Szalai Eszter, Fodor Mariann, Berta András
Dátum:	2009
Megjegyzések:	Hátsó lamelláris keratoplasztikával elért eredményeinek bemutatása. Betegek és módszerek: Hat beteg 6 szemét operáltuk (6 nő, átlagéletkor 73+-10 év) pseudophakiás bullosus keratopathia miatt Descemet-leválasztásos automatizált endothelialis keratoplasztika (DSAEK) módszerével. Az alapbetegség mellett négy beteg simplex glaucomában, 3 rheumatismusban, 1 pedig diabetes mellitusban szenvedett. A Descemet-hártya leválasztását manuálisan, a donor comea lamellálását 300 mikrométeres mikrokeratom fejjel végeztük. Az összehajtott lamellát 5 mm-es corneoscleralis seben implantáltuk. Rögzítettük a látásélességet, a cornea átlátszóságát, vastagságát, a topográfiával nyert keratometriás értékeket, az endothelialis sejtsűrűséget és a szemnyomást a műtét előtt és után. A követési idő 12 hónap volt minden esetben. Eredmények: A látásélesség 0,02+-0,03-ról 0,31+-0,15-re javult (p=0,02, Wilcoxon). 3-3 teljesen átlátszatlan, illetve szemitranszparens comea közül 1 átlátszatlan maradt, 1 szemitranszparens, 4 teljesen tiszta lett a műtét utáni 3. hónapra, és a továbbiakban sem változott. A topográfiás keratometriás értékek 43,2 D, illetve 38,6 D-ról 42,8 D és 40,7 D-ra változtak a meredek, illetve a lapos tengelyben (p=0,7 és p=0,03). A comea vastagsága 1007+-393 mikrométerről 788+-304 ?m-re változott a mintegy 300 ?m-es lamella beültetése után (p=0,02). Az endothelialis sejtsűrűség átlagosan 11 %-kal csökkent a 3. és 12. hónap között (p=0,1). A szemnyomás a műtét hatására nem emelkedett, kompenzált maradt (p=0,62). Következtetések: A hátsó lamelláris keratoplasztika után már rövid távon is visusjavulás következett be, és a műtét kedvezően befolyásolta a szemfelszínt is. Bizonyos szaruhártya-betegségek esetében a módszer a perforáló keratoplasztika alternatívája lehet.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Szemészet. - 146 : 2 (2009), p. 35-41. -
További szerzők:	Kettesy Beáta (1974-) (szemész) Szalai Eszter (1984-) (orvos) Fodor Mariann (1975-) (szemész) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: