CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM081993
Első szerző:Tóth Katalin Ágnes (biokémikus, molekuláris biológus)
Cím:Endozoochorous seed dispersal potential of grey geese Anser spp. in Hortobágy National Park, Hungary / Tóth Katalin, Bogyó Dávid, Valkó Orsolya
Dátum:2016
ISSN:1385-0237
Megjegyzések:Recent studies found that endozoochorous seed dispersal by waterfowl is an important dispersal strategy for numerous plants. With a germination experiment, we evaluated the endozoochorous dispersal potential of the endangered Lesser White-fronted Goose (LWfG, Anser erythropus) and larger goose species (A. anser and A. albifrons) in their autumn and spring staging areas (Hortoba?gy, East Hungary). We tested the following hypotheses: (1) the amount and species composition of germinable seeds in the droppings of the habitat specialist LWfG and generalist larger goose species have a different species composition, (2) droppings contain less germinable seeds and less species in spring than in autumn, when most species disperse their seeds. We collected droppings of LWfG and larger goose species in their feeding habitats in spring and autumn staging areas. Droppings were concentrated and germinated on trays filled with steam-sterilised soil in a greenhouse. LWfG dispersed more species typical to alkali habitats and lower amounts of weeds compared to larger goose species, which confirmed our first hypothesis. We recorded higher total species numbers and species number of annuals, wetland species and weeds in autumn, which supported our second hypothesis. We found that the studied goose species used a wide range of feeding habitats; thus, they can play an important role in dispersing seeds between a range of habitats which they use for feeding. Based on the seed content of the droppings, LWfG is confined to natural habitats; thus, for the effective protection of this vulnerable species, it is crucial to preserve natural feeding habitats in their staging areas.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Alkali landscape
Animal-mediated plant dispersal
Anser erythropus
Germination
Vulnerable species
Wetland
Megjelenés:Plant Ecology. - 217 : 8 (2016), p. 1015-1024. -
További szerzők:Bogyó Dávid (1980-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Pályázati támogatás:PD 111807
OTKA
K 116639
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM081484
Első szerző:Tóth Katalin (biológus)
Cím:A kis lilik (Anser erythropus L.) és közel rokon nagytestű lúdfajok magterjesztésben betöltött szerepe és élőhelyi preferenciája a Hortobágyi Nemzeti Parkban / Tóth Katalin, Bogyó Dávid, Tar János, Valkó Orsolya
Dátum:2016
ISSN:2064-4507 1219-9672
Megjegyzések:Az állatok általi magterjesztésnek igen jelentős szerepe van a növényi elterjedési mintázatok kialakításában. Újabb kutatások kimutatták, hogy a vízimadarak is igen jelentős szerepet tölthetnek be a növényi magterjesztésben. A zoochor magterjesztés vizsgálatával egyrészt megérthetjük az állati terjesztő vektorok szerepét a növényi terjedésben, másrészt fontos információkat nyerhetünk az állatok táplálék-összetételéről. Vizsgálatunk célja a fokozottan védett és globálisan veszélyeztetett kis lilik (Anser erythropus L.) illetve a hasonló élőhelyeket használó nagyobb testű ludak (nyári lúd - Anser anser L. és nagy lilik - Anser albifrons Scop.) endozoochor magterjesztésének és élőhely-preferenciájának vizsgálata volt. A vizsgálatot a LIFE10 NAT/GR/000638 projekt támogatta. Az ürülékmintákat a Hortobágyi Nemzeti Park területén gyűjtöttük, ahol a kis lilikek és a nagyobb testű ludak tavaszi és őszi vonulásuk során táplálkoznak. A vizsgálatban azonosítottuk a ludak főbb táplálkozó-területeit, ahonnan összesen 720 ürülék-mintát gyűjtöttünk mind a kis lilik mind a nagyobb testű ludak ürülékéből 2012 tavaszán és őszén. A mintákat mosással koncentráltuk, majd sterilizált virágföldet tartalmazó csíráztató ládákban, üvegházban csíráztattuk. Összesen 21 faj egyedeit sikerült kicsíráztatni a ludak ürülékéből. Vizsgálatunkban jelentős évszakos különbségeket találtunk mind a kis lilik mind a nagyobb testű ludak ürülékéből csírázó magok mennyiségében és fajszámában: az őszi mintákból több fajt és több csíranövényt mutattunk ki. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy még közel rokon, hasonló élőhelyeken táplálkozó lúdfajok esetében is jelentős különbségek lehetnek a fajok magterjesztő képességében. Eredményeink alapján a kis lilik erősen kötődik a természetes, jó állapotú szikes gyepekhez és szikes rétekhez, mivel ilyen élőhelyeken voltak a főbb táplálkozó-területek. A kis lilik ürülékéből nagyobb egyedszámban és fajszámban csíráztak a szikes élőhelyekre jellemző fajok magjai, ugyanakkor kisebb egyedszámban és fajszámban csíráztak a gyomfajok. Összesen 21 faj csíraképes magját sikerült kimutatnunk az ürülékmintákból, ami arra utal, hogy a ludak jelentős szerepet tölthetnek be mind a gyepi mind a vizes élőhelyekre jellemző fajok magjainak terjesztésében.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szikes gyep
állatok általi magterjesztés
Anser erythropus
csírázás
veszélyeztetett faj
vizes élőhely
Megjelenés:Kitaibelia. - 21 : 1 (2016), p. 136-147. -
További szerzők:Bogyó Dávid (1980-) (biológus-ökológus) Tar János Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Pályázati támogatás:LIFE10 NAT/GR/000638
Egyéb
OTKA PD 111807
OTKA
OTKA K 116639
OTKA
NTP-NFTÖ-16-0107
Egyéb
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1